Változó politikai törésvonalak. Ezt az utólag már a Fidesz számára vészjósló címet viselte az a századvéges tanulmány, amit közérdekű adatigényléssel kértünk ki a Miniszterelnökségtől.
A kutatáshoz 60 ezer embert kérdeztek meg, amit amúgy egy független közvélemény-kutató értetlenkedve fogadott. Azt mondta, egy ezerfős minta már reprezentatív, egy 3 ezresből jobban lehet elemezni az alcsoportokat, de „nincs az a kutatási cél, amihez szükség lenne 60 ezer emberre”.
Hogy mit tudott hasznosítani a szövegből a megrendelő, a Rogán Antal vezette Miniszterelnöki Kabinetiroda egy hónappal a választás előtt, az nem tudható.
A tanulmány egyik fő megállapítása mindenesetre az volt, hogy a rendszerváltás óta sokféle szembenállás létezett:
de a 2020-as években megjelent a digitális és affektív polarizáció, valamint a dimenziók egymásra csúsztak.
Kösz! – mondhatta Rogán.
A közvélemény-kutatás érdekessége, hogy (vár)megyénként mérték az emberek társadalmi folyamatokhoz való viszonyát. Vagyis ebből kirajzolódik, a tanulmány készítőinek szándéka szerint, hogy melyek Magyarország legszélsőségesebb (és legliberálisabb) megyéi.
Elöljáróban annyit elárulhatunk, hogy ezen a téren teljes szórás volt tapasztalható, ami megint csak felveti, mennyi értelme volt a felmérésnek, még ha 60 ezer embert is kérdeztek hozzá. Arról nem beszélve, hogy a választáson nem volt olyan megye, ahol ne szenvedett volna vereséget a Fidesz.
De melyek Magyarország legszélsőségesebb megyéi – legalábbis a választás előtt készült Századvég-felmérés szerint?
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?