„Amikor szavazni mennek, az izraeliek többek között arról is dönthetnek, hogy a zsidó állam a szekuláris héber köztársaság, vagy merev rabbinikus teokrácia felé mozdul el” – írta a New York Timesban az izraeli választást beharangozó véleménycikkében Garri Kaszparov.
Az örmény-zsidó származású egykori sakkvilágbajnok kívülálló elemzőként visszafogottan fogalmazott az október 27-i izraeli választással kapcsolatban. Az ország kampányoló politikusai ennél lényegesen messzebb mentek a választást megelőző hetekben. Benjamin Netanjahu miniszterelnök szerint ha az ellenzék nyer, az
„a zsidó állam végét jelenti”.
Ennek az ellenzéknek az egyik vezetője, a magyar származású Jair Lapid viszont arról beszélt, hogy az ország előtt két út áll. Vagy
„egy sikeres, kifinomult, világszerte elismert, a fejlett világhoz tartozó ország lesz liberális értékekkel, a zsidó hagyományok szeretetével és az összetartozás erős érzésével, vagy egy elmaradott és erőszakos harmadik világbeli ország, ami a judaizmust rasszizmussá változtatja, és ami el akarja törölni a demokráciánkat”.
A világon ma már szinte mindenhol megszokott, hogy egy-egy választás előtt a szembenálló felek egymást apokaliptikus jelzőkkel illetik, magát a szavazást pedig az ország utolsó esélyeként a totális megsemmisülés elkerülésére. Izraelben viszont, ahol a zsidó lakosság számára a totális megsemmisülés lehetősége a holokauszt óta olyan élmény, amit a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása csak felerősített az ilyen kijelentéseknek eleve nagyobb ereje van. Még ha fizikai megsemmisülés nem is múlik ezen a választáson, Kaszparov valószínűleg jól látja, hogy Izrael a 80. születésnapjához közeledve válaszúthoz érkezett.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?
Hogy érhette a Hamász hétvégi akciója ennyire váratlanul a világ legjobbjai közé sorolt izraeli fegyveres erőket és titkosszolgálatokat? És mi lehet egy olyan helyzetben a válasz, amikor egyszerre kellene túszokat kiszabadítani és katonákat küldeni meghalni a Gázai övezetbe?
A társadalom átalakulásával az izraeliek jó része már három osztályú társadalomban gondolkozik, ahol az arabok javának semmilyen jogai sincsenek. Netanjahu pedig egy igazságügyi reformmal igyekszik elébe vágni az ellene indult eljárásoknak. Így már az izraeli demokrácia is veszélybe került.
Eredetileg a palesztin falusiak voltak a célpont, de az ott tartózkodó újságírók is kaptak.