Kármán Andrásék bemutatták, hogyan jutunk el a magyar euró előszobájába

Szerdán délelőtt a Pénzügyminisztérium közzétette a középtávú, 2030-ig szóló gazdasági és költségvetési programját, amely azt hivatott ismertetni, hogy a tárcánál milyen pályát képzelnek el a magyar gazdaságnak és az állami pénzügyeknek. A 35 oldalas dokumentum a 2027-es költségvetés alapját is jelentő elképzelésekre és tervekre alapul. Vagyis az uniós források, a beinduló növekedés, a termelékenység javulása, a csökkenő hiány és államadósság, a felelős költségvetési politika, illetve annak pozitív megítélése, hogy Magyarország az euróbevezetés felé tartó útra lépett.

A dokumentum mindenképpen újszerű a korábbi Nagy Márton-féle víziókhoz képest, amelyek hajlamosak voltak repülőrajtot meg fantasztikus évet előrevetíteni. A mostani előrejelzés sokkal inkább áll a realitások talaján és nehezen nevezhető elrugaszkodottnak.

A gazdasági növekedés tekintetében Kármánék előrejelzése 2028-ig konzervatív, valamivel alacsonyabb is a piaci konszenzusnál, 2029-re és 2030-ra pedig némiképp optimistábban tekintenek, mint a piaci elemzők.

A terv szerint az idei évre várt 1,7 százalékos növekedés után mérsékelt gyorsulással eljuthat oda a magyar gazdaság, hogy 2030-ra 3,1 százalékos legyen az éves növekedés mértéke 2,5-3 százalékos infláció mellett. Jelentős változás, hogy a növekedés szerkezete is átalakulhat a következő években. Míg eddig főként a háztartások fogyasztása húzta a magyar gazdaságot, ez némileg lassulni fog, viszont az újra beinduló beruházások vehetik majd át a fogyasztás növekedéstámogató szerepét. Emellett a most még rosszul teljesítő export is az exportpiacok bővülésével érdemben hozzájárulhat a növekedéshez. Az évről évre gyorsuló növekedésben jelentős szerepe lehet a termelékenység növekedésének is, ami az elmúlt időszakban bőven a régiós átlag alatt volt Magyarország esetében. A Pénzügyminisztérium a következő években ezt szeretné a régiós átlagnak megfelelő 1,5 százalékra emelni.

A költségvetési hiányt illetően cél, hogy 2030-ra 3 százalék alá csökkentsék, ami az euró bevezetésének egyik feltétele. „A többéves cél hitelességét erősíti, hogy az előttünk álló út nagyobb részét már az időszak elején teljesítjük. A fenntartható költségvetési politika helyreállítását úgy tervezzük, hogy a hiánycsökkentés nagyobb része már 2027-ben megvalósuljon, és később az így elért eredményekre lehessen támaszkodni”, írják a dokumentumban.

Úgy érzik, hogy a 2027-ben megkezdett szerkezeti átalakítás erősíti a középtávú fenntarthatóságot is, vagyis:

• az igazságosabb és a növekedést hatékonyabban ösztönző adókörnyezetet,
• a célzottabb és méltányosabb nyugdíjrendszer (itt is rögzítik egyébként, hogy a 14. havi nyugdíj első heti részletével lehet középtávon is számolni, plusz a bevezetni tervezett nyugdíjas SZÉP-kártyával),
• a családtámogatási rendszer és az szja reformja,
• a lakossági és vállalati kamattámogatások felülvizsgálata (szerintük a kamattámogatások célzottabbá tételével nemcsak számottevő összegeket takarítanak meg, hanem a forrásokat a valódi problémák és piaci kudarcok kezelésére fordítják).

Egyéb tervek:

• a bruttó átlagkereset az idei 9,2 százalék után 2030-ig 5,3 százalékkal fog nőni a PM számításai szerint,
• a nettó reálbér, vagyis ennyivel fog többet érni a hazavitt össze: 2,5-3 százalék között,
• 2030-ig végig 364,3 forintos euróval számolnak,
• csökkenő olajárral kalkuláltak,
• valamint 2028-tól 4 százalékos alapkamatot várnak.