A Költségvetési Tanács véleményezte a 2027-es központi költségvetési törvényjavaslat tervezetét, és egyhangú döntéssel nem emelt alapvető kifogást ellene – közölte a Költségvetési Tanács az MTI-vel.
A testület üdvözölte, hogy a költségvetési javaslat benyújtása az őszi időszakban történik, mivel az utóbbi években a tavaszi-nyári tervezés során a folyamatok előrejelezhetőségét érdemi bizonytalanságok övezték.
A tanács véleményében egyebek között megállapítja: a tervezett GDP-növekedés 2026-ra 1,7 százalék, 2027-re 2,4 százalék, ami a piaci várakozások középértékének közelében, kissé az alatt alakul. A növekedést a stabil belső fogyasztás, a magas foglalkoztatás és a reálbér-növekedés támogatja, de a kedvezőtlen világgazdasági környezet lefelé mutató kockázatot jelent – mutatott rá a KT. A tanács véleménye szerint a 4,9 százalékos hiánycél uniós jogi összhangját az új nemzeti középtávú költségvetési-strukturális terv biztosíthatja, amennyiben azt az Európai Unió Tanácsa jóváhagyja. A KT továbbra is szükségesnek tartja a hiány 3 százalék alá szorítását a jövőben.
A Tisza-kormány költségvetése alapvetően szakít egyébként a haveri kapitalizmussal, Magyar Péter pedig egy igazságosabb országot ígért. A legnagyobb kockázatot egyébként a nemzetközi energiaárak alakulása jelenti, miközben önmagában is elképesztően kifeszített a költségvetés. Utóbbiról itt beszéltünk:
A reklámadó a tervek szerint 3,75 százalék lesz, és a nemzetközi platformoknak is fizetniük kell. A 15 százalékosra emelt társasági adó 3000-5000 céget érinthet. Az állam úgynevezett rezsivédelmi kiadásait 232 milliárddal emelik.
Magyar Péter konkrét intézkedéscunamit jelentett be hétfőn a parlamentben, ezek alapján a kormány nem kisebb államot akar, hanem másként működőt. A hamarosan nyilvánosságra kerülő dokumentum az átcsoportosítás és a paradigmaváltás költségvetése is lesz, nemcsak az igazságosságé és a fejlődésé.
Maratoni ismertetőjében a miniszterelnök beszélt arról, mit tartanak meg, mit nem, mit dupláznak, mit vezetnek be, meg arról is, hogy a szociális, oktatási és egészségügyi ágazat is kap pénzt, pedig egyes közgazdászok szerint ilyen költségvetés mellett ez nem jó ötlet. A hiány 4,9 százalék lesz.