Papp István ÁBTL-főosztályvezető a beszervezési dossziékról: A nagyjából egymillió oldal rengeteg érzékeny adatot tartalmaz

Az, hogy kiválasztottak valakit, beszélgettek vele, esetleg a kiszemelt hajlandóságot is mutatott az együttműködésre, vagy akár alá is írt, még nem jelenti azt, hogy valóban tartósan együtt is működött a diktatúra állambiztonságával – mondta az ügynökakták nyilvánosságra hozatalának első köre után Papp István történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) főosztályvezetője a Kossuth rádió Felkelő című műsorában.

Papp elmondta, az ÁBTL a jelenlegi titkosszolgálatoktól az 1990 előtti állambiztonság iratai közül háromfajtát kapott meg és tett közzé szerdán maradéktalanul a nyitottaktak.hu oldalon, ám ezek alapvetően csak a regisztrációt szolgáló nyilvántartási adatok. Mint mondta, ezek azt mutatják, hogy a hierarchikus szervezet az ügynökké válás folyamatának minden pontját igyekezett gondosan regisztrálni.

Az emberek történetekben értelmezik a világot, magyarázta, és ha nem jutnak hozzá ezekhez, maguk próbálják összerakni a rendelkezésükre álló töredékes információkat. A most megismert hatos kartonokon szereplő, beszervezési körülményeket magyarázó „hazafias”, „lojális”, „anyagi érdekből” megjegyezésekről viszont azt mondta, nem merne messzemenő következtetéseket levonni belőlük.

Mint mondta, az esetek 90 százalékában azt írták, hogy a kiszemelt „hazafias” okból vállalta a beszervezést, ebből azonban szerinte nem lehet egyértelműen a diktatúra iránti lojalitásra, mély kommunista eszmei azonosulásra következtetni. Ez a beszervező állambiztonsági tisztek megfogalmazása, ami sokszor inkább önigazolás volt, ugyanis azt szerették volna, ha ilyen alapon, meggyőződésből vállalja az ügynök az együttműködést – mondta.

Papp szerint februárig várni kell azokra a B – azaz beszervezési – dossziékra, amelyekből már „történetszerűségek” is megismerhetők. Kiderül belőlük, ahogy kiválasztottak valakit potenciális ügynöknek, feltérképezték a környezetét, ellenőrizték, tervet készítettek a beszervezéséről, találkoztak vele, döntöttek a beszervezéséről és végül elbocsátották. Ez már egy sokkal jobban értelmezhető folyamat lesz.

A baj az, hogy sok minden hiányzik, például sok esetben nincs regisztráció, miközben valaki „köteteket termelt”, és fordítva, valaki úgy szerepel a regisztrációban, hogy nem is jelentett, nem végzett érdemi ügynöki munkát. „Ezért nehéz és bonyolult történet ez” - figyelmeztetett Papp István.

A 10 ezer B-dosszié közzétételére azért kell februárig várni, mert a nagyjából egymillió oldal rengeteg érzékeny adatot tartalmaz – többek között a megfigyeltek, áldozatok, illetve semleges, harmadik személyek szexuális szokásaival, egészségi állapotával, kóros szenvedélyével kapcsolatban, amelyeket nem szabad közzétenni. Ezeket az adatokat egyenként távolítják el a nyilvánosságra hozatal előtt. (via MTI)