könyv
Olyan Petőfi-emléket talált Szálinger Balázs, amiről csak kevesen tudtak eddig
A Karszt és Barlang folyóirat olvasói előnyben!
Az útikönyvek erényei és 444 jó hely Magyarországon
Miért olvasunk még útikönyveket az internet korában, és milyen esélyei vannak a műfajnak a ChatGPT-vel szemben? És hogyan lehet útikönyvet írni 444 jó magyarországi helyről? Bede Márton a Nem rossz könyvek podcast vendége.
Apácafingocskák a múlt homályában, avagy hova tettem már megint a Váncsát?
Az itáliai konyhák kincsaminincse a letűnt evős sajtótájékoztatók nyomában. Váncsa István, a legnagyobb magyar szakácskönyvíró új kötete.
Az új János vitézben nincs házasságon kívüli szex meg hasonló hippiskedések
„Kukoricza Jancsi, ő az, nem más bizony! / De mire föl ez az ambivalens viszony? / Mért ily sajátságos az egyenruhájuk? / A huszárcsákóhoz hogy passzol subájuk?” Keresztesi József átiratából kiderül.
Az év gyerekkönyvei: Ali király karácsonyi vacsorája
Simonfalvi Ancsa könyve az óbudai varázsmerőkanál ellopásáról már a rangos nemzetközi katalógusba, a White Ravensbe is bekerült.
Knausgård azt akarja elmondani, hogy mit gondol az ember az életről, halálról és a világról
Az autofikciós irodalmi hullám csúcsművének megírása után Knausgård valami egészen másba fogott. Magyarul már két kötet jelent meg az új sorozatból, a fordító Kúnos Lászlót kérdeztük arról, hogy mi Knausgård sikerének titka, hogy kapnak nála teret az északi irodalom klasszikus motívumai és hogy hogyan jön a képbe Bergman.
Harari: Fordulóponthoz értünk, a jelentősebb történelmi folyamatok már nem csak emberi intelligencia döntéseiből következnek
Yuval Noah Harari visszatért: új könyve, a Nexus a történelmet az információáramlás felől vizsgálja, és a célja nem kisebb, mint megmenteni a világot saját magától. Ha tényleg úgy van, ahogy az izraeli történész-futurológus mondja, akkor azonnal korlátok közé kell szorítani az algoritmusokat.
113 év késéssel került vissza egy könyv egy észak-angliai könyvtárba
A Lord Byron verseit tartalmazó könyvet még az első világháború előtt, 1911-ben kölcsönözték ki.
Első regények az írás őrülete és az exceltáblák felől
Két idén megjelent remek felnövésregény, váratlan csavarokkal: Bíró Zsombor Aurél és Fenyvesi Orsolya a Nem rossz könyvek podcastban. Plusz könyvek, amire felkaptuk a fejünk a könyvfesztiválon.
Minden nap újabb világvége
Mintha az állandósuló szorongások, az előrevetített világvégék korát élnénk. Mit mond el a katasztrófák természetéről Atlantisz, Pompeji, Auschwitz és Hirosima? Darida Veronika esszéje.
Máté Gábor: Ki kell állni a kultúra hatása ellen, hogy a józanságunkat megőrizzük
Miért váltak annyira népszerűvé a különféle önsegítő könyvek, és hogyan függ össze az önismeret az olvasással? Mit tehetnek a szülők az okostelefon uralta világban, és miért fontos meséket mondani a gyerekeknek? Máté Gábor volt a Nem rossz könyvek podcast vendége.
„A holokauszt- és a Trianon-irodalom még véletlenül sem ér össze, nekem pedig régi mániám, hogy ezek összefüggenek”
Závada Pál új regényében az 1949-ben gyújtogatással vádolt kulákokat kutatja egy forgatócsoport 1988-ban. És „ugyanez a világ úrhodik még ma is felettünk”.
Jón Kalman Stefánsson izlandi író és francia szerzők jönnek a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra
Szeptember 26. és 29. között a Millenáris parkban.
Nem a deep state, hanem a földalatti birodalom: így tette fegyverré a világgazdaságot az Egyesült Államok
2001 szeptember 11-e után olyan pénzügyi és technológiai kényszerítő eszközökre tett szert Amerika, melyek valódi erejével sokáig maguk sem voltak tisztában. Aztán viszont rájöttek, és egyre nyíltabban kezdték használni, annyira, hogy ez már a hatékonyságukat veszélyezteti. A láthatóvá vált földalatti birodalomról két amerikai társadalomtudós írt izgalmas könyvet.
Az írás belső színház, az összes szereplő mi vagyunk
A jelen egyenlő a múlttal - mondják a drámaíróként ismert, közösen alkotó Kovács ikrek. Regényük száz évvel ezelőtt játszódik, Égetthalom képzeletbeli világa mégis valós foszlányokból állt össze.