Szántusz Noémi színházi társasjátéka azt ígéri, hogy egy személyes kiégéstörténetbe avatja be a nézőt, de nem egészen ez történik. Igazi tétje akkor lesz az előadásnak, amikor az elnyomott gyerek világgá üvölti, hogy elég volt.

Az Indulatmű alcímet kapta Thomas Bernhard Irtás című regénye, amit fiatal alkotók adaptáltak a Trafó színpadára. Az ebben elhangzó kritikák pedig egyáltalán nemcsak a 40 évvel ezelőtti bécsi közegre értelmezhetők, hanem a magyar helyzetre is.

Theodórosz Terzopulosz rendezéseiben rengeteget merít ősi és élő rítusokból, újfajta megközelítést kínálva akár a görög istenek újbóli színpadra állításához, akár Isten hiányának ábrázolásához. Villámportré a MITEM-en vendégszereplő görög rendezőről.

A színészt meglepte a választás, de örül neki.

A Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművész 22 év után hagyta ott a Nemzetit.

Nehéz elképzelni, hogy a „Figyelem megzavarására alkalmas” nézőközönségének lényegileg eltérő véleménye volna fekete kampányokról, populizmusról és propagandáról. De akkor hogy lesz itt kritikai gondolkodás?

Hol végződik az aktivizmus és politikacsinálás, és hol kezdődik a művészet, van-e határ a kettő között? Kelemen Kristófot kérdeztük új dokumentumszínházi bemutatójáról, személyes tétekről és a valóság megváltoztatásáról.

A Dossier című osztrák újság OMV elleni oknyomozását követi végig A szerkesztőség című darab, ami nem is lehetne aktuálisabb itthon. Az áthallások természetesen nem pusztán a véletlen művei.

Persze csak képletesen, ügyelve. A Szfe ötödéves zenés színművész osztálya dolgozta fel a Frontátvonulás című Cseh Tamás albumot - de úgy, hogy beleszédülsz.

Hegymegi Máté lassan felépülő rendezése a hatalom lélekrajzát skicceli fel, az elmét eluraló paranoiát, ami mindenkiben az ellenséget keresi, és már előre elnyomná a lázadás lehetőségét. Boszorkányság és igazi varázslat a Bábszínházban.

Tényleg csak erőszakkal lehet változást elérni? Hogyan szólalhat meg kortársként a mocskos és éteri Dosztojevszkij? És hogy jön ide Navalnij? Gáspár Ildikó rendezővel az Örkény Színház új korszakáról és külföldi karrierjéről is beszélgettünk.

Művészeti vezetőként fogja össze a Budapesti Tavaszi Fesztivál keretében létrejövő A béke szigete című performanszot.

Miért választunk valamit kutatási területünknek, és hogy hat vissza ránk az, amibe hosszú éveket ölünk, csak hogy valami kisvárosi konferencián kellő komolysággal felmondhassuk a leckét. Prudencia Hart különös kivetkezése a Studio K-ban.

Nem az a pláne, hogy tízéves kortól bárki megnézheti a Tyúkdrámát, hanem hogy tényleg nézik kamaszok, akiket nem a tanáraik vagy a szüleik rángatnak el színházba. Kritika az elmúlt évek legígéretesebb csapata, a DanteCasino generációs előadásáról.

„Persze mindig van az, hogy az ember azt gondolja, hogy ennél nem lehet lejjebb, de szerintem lehet” – mondta Nagy Zoltán, a függetlenek érdekvédelmi szervezetének ügyvezetője.