Orbán Viktor joggal szédeleghet. 2025-re ő lett a világ egyik legbefolyásosabb politikusa. Két nagyhatalom vezetőjének is fontos embere. Diadalünnep helyett mégis aggódhat, mert elkövette karrierjének egyik legnagyobb hibáját. És amióta hatalomra került, a nemzetközi fronton sem mennek zökkenőmentesen a dolgok.

Egy amerikai szervezet életútinterjúkat készít az ország volt diplomatáival. A 20. században Budapesten szolgálók érdekes, szórakoztató, helyenként vicces, helyenként tragikus, és csak néha pontatlan visszaemlékezéseiben felbukkan mindenki, aki Magyarországon számított. De a legjobbak a mindennapi élet felvillanásai.

Egy francia sebészorvos évtizedeken át molesztált több száz gyereket, családtagjait és pácienseit, és részletes naplót vezetett az elkövetett borzalmakról. Egy-egy üggyel néha lebukott, de a kép sokáig nem állt össze nagy egésszé. Egy történet, mely egyszerre szól egy bűnöst fedező családról, egy társadalmi státusz adta védőpajzsról és a sötét emlékeket inkább eltemető elméről.

Idehaza a legbrezsnyevibb értelemben vett pangás, a nemzetközi térben magabiztos diadalmenet. Az ellenzéki közönség már tényként kezeli a kormányváltást, pedig az orbáni hatalom nagyon stabil. Ellenségképet gyárt, és lépdel tovább a putyini úton.

Kábé 250 milliárdos vagyona van, de elmegy annak a beiktatására, aki alig fél évvel korábban még azzal fenyegette, hogy börtönbe záratja. Miért? Szilícium-völgy milliárdos báróinak oldalváltásában van logika, de óriási kockázat is.

Forradalom a bezzegegyetemnél: már a hallgatók fele követeli a rektor távozását. Az egyetem idáig sikerpropagandától volt hangos, de a felülről vezérelt átalakítás kiverte a biztosítékot. A MOME válságának tágabb tanulságai is vannak.

Sokéves tortúra végére tett pontot az Alkotmánybíróság, amikor elutasította a szexuális visszaélés miatt büntetett pap panaszát. Ez üzenet az egész társadalomnak: az elkövetők nem vehetnek jogi elégtételt azért, mert az áldozat jelenti a bántalmazást.

1994-ben a moszkvai amerikai nagykövetség elemzője hosszú táviratban fejtette ki, hova vezet, ha a posztszovjet átmenetben a demokrácia kárára a piacgazdaságot erőltetik. Jóslatait harminc évre titkosították. Ukrajnáról és a távolabbi orosz jövőről is volt mondanivalója.

2018-ban indult a Női Közéleti Vezetőképző az MCC-n, Orbán Balázs egy időben még olyanokat is mondott, hogy „sikeres ország, sikeres politikai rendszer csak akkor lehet, ha a nők kellő arányban, kellő ambícióval, kellő aktivitással vesznek részt a közélet legfontosabb pozícióban”. Tavaly aztán mindez lenullázódott.

Erős kép, hogy 5 politikus ül a vádlottak padján korrupció vádjával, de jó pár dolog nem stimmel ebben az ügyben. A hatóság tudatosan zavarja össze az ügyet, a főszereplők hiánya ordító, és van egy kulcsszereplő, akit az ügyész feltűnően távol akar tartani a tárgyalóteremtől.

A felmérések szerint nagyon rossz a gyerekek és kamaszok mentális állapota, aminek a kezelése az egészségügyi túltelítettsége miatt az oktatási rendszerre szakad. Az iskolák azonban nem csak a problémák felismerésével állnak hadilábon, de az iskolapszichológusok és szociális segítők folyamatos hiányával is küzdenek. Maréknyi iskolapszichológus próbálja a felszínen tartani a krízisben lévő gyerekeket, pedig az ő feladatuk nem a terápia lenne.

Legfeljebb Pelé teljesítményét lehet ahhoz hasonlítani, amit a Barcelona és a spanyol válogatott játékosa 16-17 évesen bemutatott. Csatár egy középpályás eszével, egy felnőtt fejével és a jóisten bal külsőjével. De hogy ez mire elég, majd csak 2034-ben derül ki.

Elcsépeltnek tűnhet, de hadászati szempontból tényleg igaz: a háború harmadik évének végére Kijev helyzete az invázió kezdete óta nem volt ilyen súlyos. A háború évekig való folytatása a jelenlegi intenzitással egyik fél számára sem tűnik fenntarthatónak, így 2025 év valószínűleg döntő lesz a háború kimenetele szempontjából.

A hallgatás kultúrája, a cölibátus és a klerikalizmus. Ezek is kellettek ahhoz, hogy világbotrány legyen a katolikus egyház gyermekbántalmazási ügyeiből. Mivel a kérdés újra a figyelem középpontjába került, közzéteszünk egy fejezetet a témát bemutató kiadványunkból.

Az iparpolitika újrafelfedezéséről szóltak az elmúlt évek. Hogyan befolyásolhatta a kínai csoda története a nyugati országokat, miért lő öngólt az USA és az EU a kínai elektromos autókra kivetett védővámokkal, és mivel járhat majd, ha Trump tényleg megvalósítja az ígért vámokat? És milyen iparpolitikát lenne érdemes Magyarországnak vinnie? Interjú Juhász Rékával, az Industrial Policy Group társalapítójával.