Ritkán foglalkozunk utópiákkal, de ezzel most érdemes.

Kracker Csilla a BME Építészmérnöki Karán, a Lakóépülettervezési Tanszéken végzett. Diplomamunkája egy Józsefváros közepére elképzelt rehabilitációs és segítőközpont épületének terve volt. Az egész ötletről ezt írta nekünk:

"A téma tulajdonképpen az utcán hevert. VIII. kerületi lakosként nap mint nap találkoztam a problémával. A Kék Pont koordinátora, Dávid Ferenc sokat segített, hogy megismerjem a helyi sajátosságokat, hogy hogyan működik ez a világ. Megmutatta (az azóta bezárt) tűcsere helyszínét a Lujza utcában; sokat beszélgettünk az ártalomcsökkentés fontosságáról, illetve arról, hogy hogyan tudna egy épület reagálni erre az összetett problémára."

"A koncepció alapjául a vancouveri Insite szolgált, amit Sárosi Péterék filmjében láttam a Drogriporter oldalán. Így az alsó két szinten alacsonyküszöbű ellátást nyújtó funkciók kaptak helyet egy felügyelt fogyasztói szobával, a többi szinten pedig a külön bejárattal megközelíthető rehabilitáció."

"Az épülethez választott telek elég mostoha adottságokkal rendelkezik, a legszélesebb része sem éri el a 14 m-t. Befelé keskenyedő, hosszú telek, mint egy tű ékelődik be a szomszéd épületek közé. Az volt a cél, hogy befelé élő tereket alakítsak ki, az utca felé minél zártabb homlokzatot kialakítva."

"Bár a tervezés alatt találkoztam néhány negatív kritikával a programot illetően, a többség alapvetően nem kérdőjelezte meg a szükségességét. Többször felmerült, hogy miért új épületben gondolkodom és miért nem egy régi, elhagyott épületbe helyezem a funkciót, amiben bővelkedik a kerület. Úgy éreztem, hogy egy új, letisztult épület egy új jövőképet vetíthet elő, ezzel is ösztönözve a változást."

Ezeket a terveket nehéz az elmúlt egy év történéseitől függetlenül nézni. Éveken át a Kék Pont Alapítvány működtetett tűcsereprogramot a Lujza és a Magdolna utca sarkán, idén augusztus végén viszont úgy döntöttek, hogy befejezik a munkájukat. Indoklásukban azt írták, hogy az állandósult önkormányzati támadások, a lejáratási kampány és a különféle ellehetetlenítési kísérletek mellett a január óta tapasztalható forgalom-emelkedés és a súlyos forráshiány miatt kell leállítani a programot. Az önkormányzati lépéseket azóta elítélte az ombudsman is. (Igaz, most éppen emiatt az ombudsmant támadják, arra hivatkozva, hogy a hivatala összejátszott a TASZ-szal, Lázár János már fejeket követel.)

A Kék Pont működése ellen még tavaly ősszel indított harcot a Kocsis Máté vezette józsefvárosi önkormányzat. Előbb minden előzetes egyeztetés nélkül felmondták az együttműködést az alapítvánnyal, novemberben pedig a kábítószerügyi fórumból is kizárták őket. Ennek koordinátora ugyanekkor a számos szcientológus rendezvényen szakértőként felbukkant Szomor Katalin lett. De szerveztek a kerületben civilnek beállított tüntetést is, amin önkormányzati képviselők bukkantak fel. A tüntetési akkori főszervezője idén ősszel már a Fidesz-KDNP színeiben indul Józsefvárosban. Áprilisban pedig elutasították a Kék Pont szakmai beszámolóját, aminek eredménye lett, hogy lényegesen magasabb bérleti díjat kell fizetniük az irodáért, ahol a tűcsereprogramot végzik.

A program fennmaradására a Kék Pont szerint azért is szükség lett volna, mert idén az Országos Epidemiológiai Központ által megerősített HIV kampányszűrésen 2006 óta először pozitív leletet regisztráltak. A kelet-európai példák pedig azt mutatják, hogy a tűcsereprogram megszüntetése jelentősen megnöveli a fertőzések terjedésének esélyét.

A tervet a megvalósítás lehetőségétől egészen biztos, hogy a felügyelt fogyasztói szoba felvetése löki a legmesszebb. Az ismertebb nevén belövőszobának nevezett rendszer bevezetését még csak a világ kevés országában lépték meg. A Drogriporter tavalyi cikke alapján csak Kanadában, Németországban, Ausztráliában, Svájcban és Görögországban működnek ellenőrzött fogyasztói szobák. Ezek lényege, hogy a fogyasztók biztonságos környezetben és steril eszközökkel fogyaszthassanak, elkerülve a túladagolásos haláleseteket és a fertőzéseket.

A fogyasztói szoba önmagában persze nem elégséges, egy ilyen rendszer csak akkor ér igazán valamit, ha kapcsolódik az egészségügyi és szociális ellátórendszerhez, és az ártalomcsökkentés mellett képes a rehabilitáció lehetőségét is nyújtani. Ezt a célt szolgálná a terveken a külön bejárattal megközelíthető rehabilitációs épületrész.

Ennek mintája a kanadai InSite, amiről a DrogRiporter készített dokumentumfilmet. Ott így írják le a rendszer működését:

"Az InSite-ot működtető civil szervezet, a Portland Hotel Society az első emeleten működteti a fogyasztói szobát, míg a második emeleten detoxikálót üzemeltetnek azok számára, akik tisztulni szeretnének, majd onnan továbbléphetnek a harmadik szintre, ahol terápiás közösségekben vagy éppen jógatanfolyamokon épülhetnek fel. Mivel a hajléktalan drogfüggő életforma, a HIV- és egyéb fertőzésekkel együtt gyakran súlyos egészségügyi szövődményekhez vezet, külön bentlakásos részleget tartanak fent azoknak, akiknek különösen leromlott az egészségügyi állapota. "

Érdekesség, hogy amikor a Kék Pont elleni önkormányzati támadások megindultak, Józsefváros fideszes képviselője, Ferenc Orsolya is a kontrollált, ellenőrzött belövőszobákban látta a megoldást. De akkor az illetékes minisztériumtól kérdéseinkre azt a választ kaptuk, hogy a drogkérdést morális kérdésnek tekintik, és erkölcsileg elfogadhatatlannak tartják az ellenőrzött fogyasztói szobákat. Amúgy is kiemelt cél, hogy 2020-ig beszüntessék a drogfogyasztást Magyarországon. Ehhez viszont nem Nyugat-Európában elterjedt ártalomcsökkentő módszereken át vezet az út.

A belövőszobák működéséről korábban itt írtunk jóval hosszabban.