2019 júliusa volt a valaha mért legforróbb hónap. Több mint száz évre visszamenőleg vannak erről részletes feljegyzések, a rekordot eddig 2016 forró júliusa tartotta, de idén ennél is melegebb volt 0,04 fokkal. Erre jutott a Kopernikusz program, az EU klímaváltozással foglalkozó szervezete.
„Mindig is voltak meleg nyarak, de ez már nem olyan, mint azok a nyarak, amiket fiatalon átéltünk, vagy amilyeneket nagyszüleink ismertek”, értékelte a helyzetet Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a Washington Post cikke szerint. „Az idei július újraírta a klímatörténelmet, hőmérsékleti rekordok tucatjai dőltek meg nemzeti és globális szinten. Ez nem sci-fi, hanem a klímaváltozás valósága, azonnali beavatkozás nélkül pedig sokkal rosszabb lesz a helyzet a jövőben”, mondta Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára.
A hőségrekordokat pedig világszerte saját bőrükön érezték az emberek Párizs belvárosától Szibérián keresztül Alaszkáig.
Ebben a hónapban:
Az idei lehet minden idők egyik legmelegebb éve, az pedig szinte garantált, hogy a 2015-19 időszak lesz minden idők legforróbb ötéves periódusa. „Ha nem lépünk akcióba, ezek az extrém időjárási jelenségek csak a jéghegy csúcsát jelentik. És a jéghegy közben gyorsan olvad”, mondta Gutierres.
(Borítókép: falusi asszony menekül az erdőtűz elől Portugáliában, Casas da Ribeirában.)
Idén júliusban 0,56 Celsius-fokkal melegebb volt átlagosan, mint az 1981-2000 közötti időszak átlaghőmérséklete.
Németországban 40,5 fok volt a belga-holland-német hármas határ közelében. Párizsban ma akár 42 fok is lehet.
21 fok a kanadai Alertben, 900 kilométerre az Északi-sarktól.
Egy nyolcmilliós nagyváros már vezetékes víz nélkül maradt, 21 másik is a kiszáradás szélére került. A problémát Meera Subramanian szerint kis léptékben és helyben lehet csak kezelni.
Újabb hőhullám söpör végig Európán.