Néhány helyen még hétfőn is parázslott az erdő a Bükk-fennsíkon, Jávorkút környékén, ahol pénteken közel 100 hektár égett le. Ahogy a hűvös bükkösből felértünk a Nagy-kőris letarolt csúcsára, kétszeres erővel csapott arcon a hőség: a klopár hegyoldalban az üszkös, fekete a nap hőjét is magába szívja.
A Kecskeláb-rét felől terjedő lángok könnyen felszaladtak idáig: nem olyan régen a hegy tetején álló bükköst tarra vágták, ezért a lombborítás és árnyék nélkül a terület teljesen kiszáradt. A tarvágást túlélő hagyásfák levelei pedig úgy elszáradtak, mintha már novemberben járnánk. Néhány elszenesedett farönk napokkal a tűz után is mindig olyan erővel nyomta magából a hőt, hogy akár szalonnát is süthettünk volna rajtuk, ha bárkinek lett volna gyomra csöpögő zsírra gondolni 34 fokban.
A károk felmérése még tart, de a tűz kiemelt jelentőségű természet-megőrzési területeket is elért, a Bükki Nemzeti Park szerint sok értékes növény és rovarfaj pusztulhatott el. Vannak olyan éjjeli lepkék, amelyek számára a tűz fénye vonzó hatású, így lehet, hogy sok közülük egyszerűen belerepült a tűzbe. De az oltásban résztvevőktől szerint őzgidák is rekedtek a tűzben. De voltak nehéz órái a jávorkúti panzió tulajdonosainak is, akik pénteken a 100 éves faépület verandájáról nézték, ahogy a lángok már a 600 méterre álló hegy tetejét nyaldossák.
Ezt a cikket teljes terjedelmében csak előfizetőink olvashatják el. Légy része a közösségünknek, segítsd a 444 működését!
Már előfizetőnk vagy?Jávorkút közelében komolyan küzdenek a tűzoltók az oltással.
Az egymás követő aszályok miatt a német erdők hamarosan nagyon másként fognak kinézni, mint ahogy eddig.
Miután tavaly nyáron megjelent egy tanulmány a Science magazinban arról, hogy a klímaváltozást legegyszerűbben és legolcsóbban több milliárd hektárnyi terület erdősítésével lehetne lassítani, világszerte fásítási mozgalmak kezdtek szerveződni.