Az ezeken a településeken élők nem locsolhatnak, nem tölthetik a medencét sem, és nem használhatják a vizet „nem szociális” célra reggel 5:00–9:00 és este 18:00–23:00 között.

A Duna Nagymaros feletti vízgyűjtő területén és a Tisza Szeged fölötti környezetében február-márciusban a sokéves középértéknek mindössze 28 százaléka hullott le.

Bardóczi Sándor szerint „komoly a baj. Olyan, amivel még ez az ország sosem nézett szembe.”

Az ország döntő részén május 21-23. óta nem hullott számottevő csapadék.

Meredeken nő a szélsőséges időjárási események gyakorisága és intenzitása.

A klímatörvény most már hivatalosan is csak egy darab fecni díszcsomagolásban, a kormány mégis úgy csinál, mintha nem lenne holnap (és már megint nekik lesz igazuk).

Ez a május volt a világ második legmelegebbje.

A miniszterelnök szerint aszályos évünk lesz, „ezzel kell hát megbirkóznunk”.

A kukoricatermést 235 ezer hektáron, a napraforgót 125 ezer hektáron érinti az aszály, a dél-alföldi 160 ezer hektáros bejelentés pedig jól mutatja a régió különös sérülékenységét, ahogy ezt 2022-ben is tapasztaltuk.

A halak és a kétéltűek elpusztulnak, a madarak eltűnnek.

A súlyos aszály miatt kiadták a kilövési engedélyt, mert már a lakosság fele éhezik.

Harmadával is nőhetnek a termelői árak az aszály miatt, és meg se nő rendesen a gyümölcs.

Hiába a sok-sok skandálás, a héten néhány ponton már át is lehetett sétálni a második legnagyobb folyón.

A sokéves átlaghoz képest 20-60 milliméterrel kevesebb csapadék hullott.

Augusztus elejére elérte a 75 ezer hektárt, és hetente további több 10 ezer hektárral gyarapodik az aszálykárra bejelentett területek nagysága.