Naná, hogy az angol csapatok BL-formája. Egyelőre hatból öt vereségnél járnak - köszönjük, Maccabi -, de messze még a vége, simán el lehet például képzelni, hogy a négy próbálkozóból kettő is a csoportban ragad decemberben. De vajon mi az oka a mélyrepülésnek? Hajtás után egyszerre találjuk fel a meleg vizet és a spanyol (haha) viaszt, naná, hogy ostoba mentegetőzésnek hat majd az egész.

Persze nem a csillagászati, hanem az, amelyik a Bajnokok Ligáját is magával szokta hozni. Vajon folytatódik az angol klubok lejtmenete? Ha a Premier League egyre növekvő bevételei valóban fordított arányosságban állnak az Európában mutatott sikerességükkel (lásd a fenti kép), akkor idén továbbjutást sem várhatunk senkitől, jövőre pedig már klubot sem indítanak az angolok. De mi kerestük a pozitívumokat, és találtunk is néhányat.

Négy angol, négy német, két olasz. Kialakult a 32-es mezőny. Van fehérorosz, kazah és izraeli BL-résztvevő is. Magyar nincs, persze.

Inkább jóban akarnak maradni Michel Platini UEFA-elnökkel, aki hamarosan valószínűleg FIFA-elnök lesz.

Legalább a szurkolói kultúra fejlődik, ha már a magyar foci képtelen rá.

Le kell vonni a tanulságokat.

Nem kell túlzottan vájt fülűnek lenned ahhoz, hogy kitaláld, nem a Manchesterről fog szólni mai posztunk. A közelmúlt legsikeresebb angol csapatának szurkolói talán nem is értik, mit jelent ez a szó, pedig nem kellene túl messzire menniük az elrettentő promóanyagért: a nagy rivális Leeds United esete a tökéletes példa arra, hogyan kell mintaszerűen elszúrni egy gyönyörűen induló sikersztorit. Hajtás után személyes hangú nekrológ az új évezred egyik legfaszább, mégis méltatlanul elfelejtett angol csapatának emlékére.

A BEK 37 szezonja alatt egyáltalán nem számított ritkaságnak, a BL-ben 23 év alatt egyszer sem sikerült senkinek. Lehet, hogy a serleg van elátkozva, de ennél van egy valamivel racionálisabb magyarázat is.