A 28 pontos dokumentum kiszivárgott részletei arra utalnak, hogy az oroszok nem vettek vissza az Ukrajna kapitulációját célzó követeléseikből. De Zelenszkij elnök most nincs erős pozícióban: az ukránok a fronton is rosszul állnak, és az egyre magasabbra gyűrűző korrupciós botrány is csökkenti a mozgásterét.

Szárazföldi csapatokat biztosan nem küldenének.

Zelenszkij túlélte második jelenését Trumpnál, ebben pedig fontos szerepe volt annak, hogy az európai vezetők most mellette álltak. Trump menet közben hívta fel az orosz elnököt, a tárgyalás után pedig már a Putyin-Zelenszkij-találkozó megszervezéséről beszéltek.

Az ukrán elnök reméli, hogy Trump és Putyin találkozója utat nyit egy igazságos béke felé.

Ez lesz a harmadik kör, májusban és júniusban már tárgyalt a két fél, érdemi eredmény nélkül.

Az orosz elnök válaszcsapást ígér, Zelenszkij két fronton harcol, Trump telefonál, a béke messzebbre került, mint valaha.

Kijev attól tart, hogy ha az oroszok nem küldik meg a békefeltételeiket előre, ahogy azt ígérték, akkor kudarcba fulladhat a hétfői találkozó, és még távolabb kerülhetnek a békétől.

Az amerikai elnök szerint ha nem ő vezetné az Egyesült Államokat, már sok „rossz dolog” történt volna Oroszországgal.

Ezer fogoly cseréjéről állapodtak meg, Donald Trump nagy fejleményeket vár ezután.

Ukrajnáról is tárgyalt Hszi az orosz elnökkel a moszkvai parádé mellett.

Szerinte az ukránokkal is nehéz volt, de sikerült változtatniuk.

A magyar külügyminiszter szerint „ha nem próbálnák az amerikaiak és az oroszok a tárgyalásokat sikerre vinni, akkor egész biztosan folytatódna a háború.”

A párizsi csúcstalálkozón az európai vezetők arra jutottak, hogy Európának növelnie kell a védelmi kiadásokat és az Ukrajnának nyújtott támogatást.

Azt, hogy Európának nincs helye a tárgyalóasztalnál.

Erővel, jó vezetéssel és okos diplomáciával.