Oroszpárti kiállással ajándékozta meg Putyint Ukrajnával kapcsolatban Hszi Csin-ping kínai elnök. Bár a május 9-i ünnepségekre Moszkvába érkező kínai vezető előző napi tárgyalásairól szóló korábbi orosz közleményekbe ez nem került bele, a pekingi külügy pénteken közölte, hogy a kétoldalú tárgyalásokon az „ukrán válság” is téma volt.

A jelentés szerint Hszi Csin-ping a háború témáját érintve azt hangsúlyozta, hogy „minden ország jogos biztonsági érdekeit komolyan kell venni, és a válság kiváltó okait kell kezelni”. Ebben a kontextusban ez feltehetően nem az ukrán biztonsági érdekeket és az orosz támadást mint a válság kiváltó okának elítélését jelenti, hanem az orosz követelések támogatását.

Hszi Csin-ping azt is mondta, hogy Kína üdvözli a béketeremtési kísérleteket, és reméli, hogy Moszkva és Kijev között olyan megállapodás születik, amely mindkét fél számára elfogadható - írja a Meduza.

Trump beiktatása után az amerikai külpolitika radikális irányt váltott az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban, Ukrajna korábbi támogatását feladták, és arról beszéltek, hogy az Egyesült Államoknak sokkal inkább Kína a prioritás. Az egyik meghatározó értelmezés szerint a lehetséges amerikai stratégiai cél, hogy Oroszországot leválasszák Kínáról - a kínai elnök mostani látogatása azonban azt jelzi, hogy a Peking és Moszkva közötti kapcsolat továbbra is szoros.

Vlagyimir Putyin a kínai külügy közleménye szerint ugyanekkor kijelentette, hogy Oroszország kész előfeltételek nélkül megkezdeni a béketárgyalásokat. Korábban az Egyesül Államok egyre inkább Moszkvát kezdte bírálni amiatt, hogy valójában nem elég nyitottak a béketárgyalásokra, és túl sokat követelnek - a Kreml most igyekszik legalább annak a látszatát erősíteni, hogy valóban elkötelezettek a tárgyalások iránt.