Az iráni elnök és az izraeli miniszterelnök nyilatkozatai épp az ellenkezőjét bizonyítják.
Mennyire vonódik be az USA a konfliktusba? Mennyire sikerül Izraelnek meggyengítenie az iráni atomprogramot? Mi lesz iráni olajjal?
Egy sor külső ok oda vezetett, hogy Izrael számára sok érv szólt a támadás mellett, és kevés ellene. Iránnak nincsenek eszközei egy komoly ellentámadáshoz, kivéve azokat a ballisztikus és cirkálórakétákat, amiket a hozzájuk tartozó infrastruktúrával együtt épp az izraeli légi erő semmisít meg. Az eszkaláció még ezzel együtt is reális forgatókönyv.
A Moszad évek óta készítette elő az izraeli támadást Iránon belül, Izrael végül azután támadt, hogy Trump még órákkal előtte is azt kérte, hogy ne rontsák el egy háborúval a diplomáciai tárgyalásokat. Egzisztenciális fenyegetésre hivatkoznak, de az USA-val is szembe mentek.
Ukránok, Ukrajna, ukrán háború, ukránbarát, ukránpárti…
Éppen elakadtak az atomprogramról szóló tárgyalások.
A két holttest megtalálását követően még 56 túszt tart fogva a Hamász. Izraeli becslések szerint már a felük sincs életben.
Izrael korábban elfogadta azt.
A terrorszervezet egyelőre nem erősítette meg Mohamed Szinvár halálhírét.
Ehud Olmert szerint „a Benjamin Netanjahu vezette bűnbanda páratlan precedenst teremtett Izrael történelmében” ezzel a háborúval.
„Amit az izraeli hadsereg most a Gázai övezetben csinál: őszintén szólva már nem értem, mi a célja ennek” – mondta Friedrich Merz.
Szerinte a brit, a francia és a kanadai vezetők a „tömeggyilkosok, erőszaktevők, csecsemőgyilkosok és emberrablók” pártján állnak.
Keir Starmer miniszterelnök szerint az országa „megdöbbent Izrael eszkalációjától”.
A döntést még áprilisban kezdeményezte a kormány.
Az anya meghalt, a csecsemő életéért küzdenek. Az izraeli pénzügyminiszter szerint megtorlásként el kellene pusztítani a közeli palesztin településeket.