A válogatott szünetet követően visszatér a Premier League, a játékosok újra magukra öltik jól megszokott gúnyáikat, és futballozni kezdenek kedvenc bajnokságunkban a ködös Albion futballmezőin.A héten két igazán érdekfeszítő összecsapásra kerül sor, mind a kettő esetében liverpooli csapatok kerülnek a reflektorfénybe. A tavalyi botladozás után, az idén igencsak szép formát futó Everton a Manchester Unitedet fogadja, míg a Liverpool Londonba látogat és a Tottenham vendégeként próbál feltámadást produkálni - immáron Jürgen Klopp vezetésével a kispadon - a klasszikus, szombati 13:45-ös időpontban. Ez pedig egyértelművé teszi, hogy ezen a héten a White Hart Lane kerül előtérbe heti beharangozónkban.
Egy fiatal srác angol srác, aki – Jamie Vardy mellett – mesés utat járt és járhat be. Egy észak-londoni legény, aki újra felélesztette a reményt, hogy vannak és lesznek még igazán jó angol csatárok. Egy tehetség, akit a tavalyi szezon után már a Real Madriddal hoztak szóba, de legalábbis mindegyik Top4 Premier League csapat szerette volna a soraiban tudni. Igen, a Tottenham csatáráról, Harry Kane-ről van szó.
Csütörtök este valami megváltozott Liverpoolban. Míg a magyarok Feröer ellen fűzték be az oktatófilmet szenvedték ki a győzelmet, addig Liverpool vörös felében egyre-másra pukkantak a pezsgősdugók, miután a klub hivatalosan is bejelentette, Jürgen Klopp váltja Brendan Rodgers-t a menedzseri székben. Aki meg magyar, és ’Pool szurkoló, az gyorsan kért még magának pár korsó sört a sarki csehóban, mert ünnepelni kell. És nem csak a nemzet Danijának (a madocsai Messi, te jó ég) dupláját, hanem az örömhírt a szigetekről: Liverpoolban végre új időszámítás kezdődik..!Az acsarkodás kiheverése után azért még egy pillantást vetnem kellett a csapat hivatalos oldalára, hogy tényleg nem csak álmodtam-e a német érkezését. Hamar megnyugodtam, már javában az első sajtótájékoztatóját tartja a mester, a média és a szurkolók is csak isszák a szavait. Látszólag minden happy. De vajon miért? Hajtás után 10 ok egy mezei szurkolótól, hogy miért is örülünk Klopp érkezésének.
Ha szereted a Britanniát, egyértelmű, hogy jönnöd kell. Ha nem, akkor azért gyere, hogy segíts nekünk jobbá, élvezhetőbbé, színvonalasabbá tenni. Egyszóval nincs mentség, jelentkezni kell! Mármint szerzőnek, mert persze erről lesz szó, hajtás után egy kicsit - de nem sokkal - bővebben.
Brendan Rodgers megszűnt Brendan Rodgersnek lenni. Az utóbbi időkben már csak önmaga árnyéka, sőt, paródiája volt. A kreativitás minden jelét nélkülöző, ötlettelen, fájdalmas paródia, amin a Liverpool szurkolói csak sírni tudtak. Merthogy Rodgers teljes leépülése egyúttal a Liverpool teljes leépülését jelentette. Egyszerűen azok az apró, nyári ésszerű(tlen) érvek és hangok is elpárologtak, amik Rodgers maradása mellett szóltak. Rodgersnek nem maradt semmije. Annyira mélyen volt az önmaga okozta fekáliában, hogy nem volt maradása, mennie kellett. Sokszor azt lehetett érezni, hogy még Hodgson, egy teleszart búvárruhában is nagyobb kreativitást és szenvedélyt tenne hozzá a játékunkhoz.
Jó hétvégéje volt a kárörvendőknek Angliában: egyrészt ismét kifeküdt a továbbra is kikezdhetetlen egóval pampogó Mourinho, másrészt arrcal fúródott a homokba a ManUnited valamint Brandan Rodgers, akinek végre valahára tényleg megköszönték a közreműködést Liverpool vörösöebbik felén. Hogy minden szurkoló találjon valamilyen örömet ebben a játéknapban, arról Agüero gondoskodott a Newcastle hálójának rojtosra szaggatásával, kár, hogy csak egy napig lehetett övé az MVP cím, mert Alexis is nagyon durván befűzte az oktatófilmet a forduló rangadóján. Hajtás utánmágnestábla nélkül, de a szokásos rovatokat nagyjából kimaxolva beszéljük ki a forduló legérdekesebb történéseit.
Az egyszeri tévénéző először érzi jogosultnak idén a Super Sunday elnevezést, főleg, mert a múltheti Watford - Crystal Palace felhozatal kissé erős viccre sikeredett. Nem mintha a liverpooli derbik tavaly hoztak volna bármi mást is Jagielka álomgólján álmatag szenvedésen kívül, sőt, az Arsenal - MU kapcsán is Gibbs/Blackett öngóljáról szólnak a friss krónikák, nem pedig a Keane vs. Vieira párharcról. A folytatásban mégis rávilágítunk, miért lesz érdemes a TV előtt punnyadnunk az idei utolsó 20+ fokos hétvégén.
Bakancslista. Tervek gyűjteménye azon dolgokról, amiket még szeretnénk átélni földi életünkben. Mindenkinek van ilyen listája, gyakran ezek éltetik és motiválják az embert. Az enyémen igen előkelő helyen szerepelt egy liverpooli túra gondolata. Meccsel (lehetőleg győztessel), városnézéssel, az atmoszféra magamba szippantásával. Az egész életérzéssel.Így hát szeptember 25-én hajnalban belevágtam. Egyedül, hogy minden a terveim szerint alakuljon. És úgy alakult. Hajtás után fényképes, útinapló-szerű élménybeszámoló egyenesen a Mersey partjáról.
Naná, hogy az angol csapatok BL-formája. Egyelőre hatból öt vereségnél járnak - köszönjük, Maccabi -, de messze még a vége, simán el lehet például képzelni, hogy a négy próbálkozóból kettő is a csoportban ragad decemberben. De vajon mi az oka a mélyrepülésnek? Hajtás után egyszerre találjuk fel a meleg vizet és a spanyol (haha) viaszt, naná, hogy ostoba mentegetőzésnek hat majd az egész.
Szokatlan beharangozót, szokatlan összefoglaló követ: azután, hogy a pénteki posztot olyan szerzőnk írta, aki ebben a stílusban még nem jeleskedett, a maiban is ez lesz a helyzet. mc_deere professzori elemzéseit felváltja egy más stílusú összegzés: kevesebb szakmázás viszont cserébe több szurkolói meglátás, több savazás és kevesebb Chelsea-kritika. A hét képe, a forduló statja és a forduló kérdése viszont marad, ezeket is átnyálazhatjátok, de csak a tovább után.
A következő forduló beharangozója rendhagyó lesz. Na, nem azért, mert - először a Britannia történetében - én írom. Sokkal inkább, mert egy kicsit el fog térni a szerkezete az eddig megszokottaktól. Ennek a legfőbb oka az, hogy klasszikus értelemben ebben a fordulóban nincs olyan, hogy a "hét meccse". Sokkal inkább a "hét meccsei". Érdekes párosítások, igazi csúcsrangadó viszont egy sem.Éppen ezért az itteni kiemelt találkozó sem egy rangadó, hanem a Newcastle - Chelsea. A meccs első ránézésre egy országos vendégsiker. Meg másodikra is. Sőt, Newcastle szurkolóként be kell látnom, hogy harmadikra is. Viszont akad egy makacs tény is, miszerint José Mourinho még soha nem tudott győztesen távozni bajnoki mérkőzésről a St. James' Parkból, pedig már öt alkalommal lett volna lehetősége rá. Tovább után megvizsgáljuk, mire mehet most a portugál mester Steve McClaren bukdácsoló szarkái ellen.
Sokszor ért már minket kritika, hogy nincs a sorainkban Arsenalos érzelmű szerző, most viszont már a második vendégposztot olvashatjátok Ágyús-fan kommentelőink klaviatúrájából. A mai írás nemrég érkezett emailben Trollséne kollégától, aki a ma esti Tottenham - Arsenal Ligakupa találkozó elé harangoz, szigorúan az ebben a sorozatban megvívott ütközeteket górcső alá véve. Képekben gazdag, itt-ott minőségi trollkodással fűszerezett iromány következik!
A Liverpool alapvetően egy kedves kis csapat, ha nem akarná mindenki beléjük látni a régmúlt idők nagy világverő brigádját, Istenemre mondom, talán még kedvelném is őket. Nagyjából ugyanez áll Brendan Rodgersre is, aki idegesítő manírjai nélkül egy kifejezetten innovatív, kulturált edző benyomását kelti, kár, hogy a Liverpool irányításával járó médiafigyelem és nyomás megborította az elméjét, és emiatt valamiért állandóan olyan keresztet akar magára venni, amihez semmilyen köze nincs. Nagyjából ez történt ezen a hétvégén is, a pragmatizmustól megtisztított 'Pool ugyanis kifejezetten pofás játékkal rukkolt elő, és kis szerencsével akár a meleg szart is kiverhette volna a Norwichból - de nem tette, ez pedig egyúttal azt is jelenti, hogy a hétvégi Villa elleni meccs könnyen az északír karaktervadász utolsója lehet a Kop becses színe előtt. Hajtás után megsimogatjuk a Vörösök buksiját, még egyszer utoljára a helyére küldjük Diego Costát, és természetesen szokásos rovatainkkal is betámadunk.
A Chelsea Arsenal feletti győzelmének apropóján összeszedtük a Premier League történetének legotrombább bunkóit. Játékosok, akiket akkor is rühellesz, ha a te csapatodban játszanak, ha pedig épp a kedvenceid ellen szerzett góljukat ünneplik, kedved lenne csavarhúzót állítani a szemgödrödbe. Figyelem, a lista súlyosan szubjektív elemeket is tartalmaz!
A PL vonatán nincsen fék, tovább robog a harci gépezet. Izgalmakban, kemény összecsapásokban most sem lesz hiány, szóval ha nem vagy belepistulva a Real Madrid és a Barcelona rendkívül izgalmas 6:0-ás mérkőzéseibe vagy csak simán unod a La Liga lötyögését, még nem késő váltanod. Hidd el, jobban jársz.