Keir Starmer miniszterelnök szerint az országa „megdöbbent Izrael eszkalációjától”.

A közönségszavazást az izraeli Juval Rphael nyerte, akinek a részvétele miatt tüntetések is voltak.

Az izraeli belpolitikához képest is súlyos botrány robbant ki, miután a miniszterelnök megpróbálta kirúgni Ronen Bart. A belbiztonsági szolgálat feje válaszul megírta a legfelsőbb bíróságnak, hogy Netanjahu hogyan megy szembe hazája törvényeivel, emberei pedig a Hamászt támogató katariakkal boltolnak.

A túszok és az eltűntek hozzátartozói azt írták, Becalel Szmotrics kijelentése után nem találnak szavakat, csak szégyent éreznek.

Az Izraeli Védelmi Erők vizsgálata szerint egy „műveleti félreértés” vezetett a 14 palesztin mentős és egy ENSZ-alkalmazott márciusi meggyilkolásához.

Az IDF állítja, hogy a támadásban a Hamász és az Iszlám Dzsihád 9 harcosát ölték meg, köztük egy olyat, aki részt vett az október 7-ei támadásban – csakhogy az ő neve nem szerepel a 15 áldozat között, akik mind civil segélymunkások voltak.

Mohamed Sahín autóját egy stadion közelében lőtték ki.

Az ICC és az uniós vezetők szerint az amerikai szankciók a bírók függetlenségét veszélyeztetik.

Még próbálják megfúrni, de talán bele lehet kényszeríteni Netanjáhut és a Hamászt az egyezségbe, és ez komoly fegyvertény Trumpnak is. Gázát azonban az utolsó pillanatig bombázzák, és egyelőre nem engedik be a segélyszállítmányokat sem.

A vatikáni bíborosokhoz intézett karácsonyi beszédét a pénteki izraeli légicsapásokra való utalással nyitotta.

A megválasztott elnök szerint „azokat, akiket felelősség terhel, keményebb csapás éri majd, mint bármikor az Egyesült Államok hosszú és mesés történetében”.

Az amszterdami pogrom után különösen komoly biztonsági intézkedések lesznek Párizsban.

Egy tisztségviselő szerint Katar arra jutott, hogy a Hamász dohai politikai irodája „már nem szolgálja a célját”.

Pontos határidő azonban nincs.

Három és fél hónap után ülnek össze újra az uniós állam- és kormányfők. A politikusok a megváltozott nemzetközi politikai helyzet jelentette kihívások mellett migrációról és versenyképességről tárgyalnak Brüsszelben.