Amikor utoljára EU-csúcsot tartottak Brüsszelben, még Joe Biden volt az amerikai demokraták elnökjelöltje, Belgium az EU Tanácsának soros elnöke, Haszan Naszrallah pedig a Hezbollah vezetője.

Azóta Biden helyett Kamala Harris lett a jelölt, a soros elnökséget Magyarország vette át, Naszrallahot pedig likvidálta az izraeli hadsereg. A történtek után újra kétesélyes lett az amerikai elnökválasztás, Orbán Viktor moszkvai és pekingi útjával ismét az uniós politika középpontjába került, Izrael pedig szárazföldi hadműveletet indított Libanon ellen.

Többek között ezeket a fejleményeket vitatják meg az uniós állam- és kormányfők csütörtökön és pénteken Brüsszelben, ahol három és fél hónap után tartanak újra EU-csúcsot.

Ukrajna

A csúcstalálkozó egyik kulcstémája Ukrajna lesz. Az oroszok által megtámadott ország harmadik, egyben eddigi legnehezebb háborús telére készül. Mivel Donald Trump győzelme a novemberi amerikai elnökválasztáson akár az Egyesült Államokból érkező pénzügyi és katonai támogatás drasztikus visszaesését is okozhatja, kulcsfontosságú az ukránok számára, hogy megtartsák másik legnagyobb szövetségesüket, az Európai Uniót.

A feladat súlyát jelzi, hogy Volodimir Zelenszkij elnök – akárcsak júniusban – ezúttal is ott lesz az EU-csúcson. Ismerteti „győzelmi tervét” és a békével kapcsolatos elképzeléseit. Zelenszkij az Ukrajnával szkeptikus politikusokat valószínűleg személyesen is megpróbálja majd meggyőzni a további támogatás fontosságáról.

A legnehezebb dolga ezúttal is Orbán Viktorral lesz. A magyar miniszterelnök ugyanis a Politico információi alapján arra készül, hogy Trump érdekében keresztbe tegyen a legújabb, Ukrajnának szánt nyugati pénzügyi csomagnak. Az 50 milliárd dolláros kölcsönre még júniusban tettek ígéretet a G7-országok és az EU vezetői pugliai csúcstalálkozójukon.

A terv szerint az 50 milliárd dollárt a befagyasztott orosz vagyon kamataiból fizetnék ki Ukrajnának. Az amerikaiak azonban először azt akarják, hogy az EU legalább 36 hónapra előre biztosítsa az Oroszországgal szemben fennálló szankciót. A szankciók meghosszabbításáról jelenleg hathavonta döntenek a tagállamok.

A döntés egyhangú szavazáshoz kötött, így egyetlen tagállam vétója is a szankciók megszűnéséhez vezethet. Ez pedig magában hordozza a kockázatot, hogy valamelyik tagállam hozzányúl a lefoglalt orosz vagyonhoz, így eltűnik a fedezet, és a többi tagállamnak adófizetői pénzből kell a kölcsönt folyósítania Ukrajnának.

Mivel a hat hónapos szankciós ciklusban rejlő kockázat veszélyezteti a kölcsön fedezetét, az amerikaiak bejelentették, ha nem tudja kérésüket teljesíteni az EU, nem vállalják a rájuk eső összeg biztosítását. Csak 5 milliárd dollárt fizetnének ki. Ez az összeg nagyjából akkora, mint az Egyesült Államokban zárolt orosz vagyon összértéke.

Ha Orbán megvétózná a szankciókkal kapcsolatos uniós döntést, akkor biztosítaná Trump számára, hogy Ukrajna támogatásának leállításával kampányoljon a választásig. Joe Biden elnök ugyanis nem tudna olyan megállapodást kötni, ami hosszú távú kötelezettségvállalást jelentene Trump számára.

Közel-Kelet

A csúcstalálkozó másik fontos külpolitikai témája a Közel-Kelet lesz. Mivel a legutóbbi EU-csúcs óta tovább eszkalálódott a helyzet a régióban, a politikusok a konfliktusok pacifikálására szólítják majd fel a feleket. Határozott fellépésre azonban a hétfőn kiszivárgott előzetes csúcstalálkozói végkövetkeztetések alapján jó eséllyel most sem számíthatunk.

A dokumentum alapján a politikusok Libanonban azonnali tűzszünetet sürgetnek majd a kék vonal mentén, és elítélik a kéksisakosok elleni támadásokat. Az elmúlt másfél hétben több kéksisakos ENSZ-békefenntartó is megsebesült Libanonban, közülük két embert bizonyítottan az izraeli hadsereg lőtt meg.

A Gázai övezettel kapcsolatban várhatóan nem változik az Európai Tanács álláspontja a korábbihoz képest. Ismét azonnali tűzszünetet, a Hamász által fogvatartott túszok szabadon engedését és a megfelelő humanitárius hozzáférés biztosítását követeli majd a szervezet.

Ciszjordániával kapcsolatban várható a legkritikusabb Izraellel szembeni követelés. Akárcsak a júniusi EU-csúcson, ezúttal is elítélheti az Európai Tanács az izraeli telepesek ciszjordániai tevékenységét és a területen folyó izraeli katonai műveleteket.

Migráció

Az ülésen nagy vita várható a migrációval kapcsolatban. Donald Tusk lengyel miniszterelnök már hétvégén megadta az alaphangot, amikor pártja kongresszusán bejelentette, hogy ideiglenesen fel akarja függeszteni a menedékjogot. Az Európai Bizottság szóvivője hétfőn jelezte, hogy elutasítják az elképzelést, ami szerintük Lengyelország emberi jogi kötelezettségeinek megsértéséhez vezetne.

A migráció Németország miatt is kulcsszerepet kap majd a csúcson. Olaf Scholz német kancellár ugyanis – a szélsőjobboldali AfD további erősödésétől tartva – a solingeni késeléses merénylet után visszaállította a határellenőrzést Németországban. Scholz döntése több tagállamban is éles kritikákat váltott ki, Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár például arról beszélt, hogy a német kormány „megöli a schengeni övezetet”.

Az előzmények után nem meglepő, hogy a végkövetkeztetések előzetes vázlatába úgy került be a migráció mint „európai probléma, amire európai megoldás kell”. A dokumentum szerint a politikusok szorosabban együtt szeretnének működni a származási- és tranzitországokkal, valamint mindkét fél számára előnyös kétoldalú megállapodásokat akarnak kötni.

Utóbbira Giorgia Meloni olasz miniszterelnök Albániával kötött megállapodása lehet a példa. A héten elindult program keretében az olasz kormány Albániában nyitott menekülttáborokat, hogy az Olaszországba érkező menekültek ott tartózkodjanak, ameddig elbírálják a kérelmüket.

Meloni emellett egy másik, tabudöntő javaslattal is készül a csúcstalálkozóra. A Politico információi szerint újra felvenné a kapcsolatot Szíriával, hogy a polgárháború elől Európába menekült szíreket hazaküldje.

Bár Meloni ötletét Ausztria és Magyarország is támogatja, több tagállam határozottan elzárkózik tőle. Hollandia például kijelentette, hogy továbbra sem tartja biztonságos országnak Szíriát, ahol az orosz támogatással háborúzó Bassár el-Aszád elnök korábban kémiai fegyvereket is bevetett a saját állampolgárai ellen.

Versenyképesség

A konfliktusos külpolitikai és migrációs kihívások mellett a versenyképességről is szó lesz a csúcstalálkozón. Áprilisban külön EU-csúcsot is szenteltek a témának Charles Michelék, azóta azonban kevésbé volt fókuszban a külpolitikai zaj miatt. Most újult erővel vágnának bele az akkori megállapítások végrehajtásába.

Az uniós versenyképességgel kapcsolatban két egykori olasz miniszterelnök is készített idén jelentést. Azonban sem Enrico Letta, sem Mario Draghi jelentése nem kapott jelentős visszhangot. Az állam- és kormányfők emiatt arra készülnek, hogy újra felhívják az uniós szerveket a két jelentésben megfogalmazott reformokhoz szükséges munka elvégzésére.

A versenyképesség egyébként a következő informális EU-csúcson újra központi téma lesz. Mivel a magyar elnökség első számú célkitűzése az uniós gazdaság versenyképességének növelése, a november 8-ai budapesti csúcstalálkozón elsősorban erről tárgyalnak majd a politikusok.

Grúzia

Lesz pár kisebb téma is a csúcstalálkozó napirendjén, közülük a Grúzia helyzetével kapcsolatos a legfontosabb. A kaukázusi ország régóta szeretne belépni az EU-ba, csatlakozási folyamata azonban megakadt az elmúlt hónapokban, miután a grúz parlament orosz mintára több, jogállamiságot csorbító törvényt fogadott el.

A kiszivárgott végkövetkeztetések alapján az Európai Tanács valószínűleg reformokra szólítja majd fel a grúz kormányt. A viszonyt jelentősen befolyásolhatja az október végi grúziai parlamenti választás, amit az EU alapos figyelemmel követ majd.