Egy lélek se vette észre, hogy Orbán éppen el akarja foglalni Brüsszelt, talán azért, mert nem volt mit észrevenni
- Orbán Viktor Brüsszel elfoglalását tette meg az EP-választás tétjének.
- A cél, ha nem is teljes mértékben, de segítséggel akár teljesíthetőnek is tűnt.
- Azonban ehhez szükség lett volna egy szélsőjobboldali áttörésre, ami elmaradt.
- A centrista koalíció alkuját Giorgia Meloni sem tudta blokkolni.
- Így Magyarország kiplakátolt ellenségét, Ursula von der Leyent jelölték az Európai Bizottság élére.
Az európai parlamenti választás előtt a szélsőjobboldal előretörése tartotta lázban Európát. Nem volt ez új jelenség, már a 2019-es választás előtt is sokan attól tartottak, hogy a populista erők kiszorítják a centrista pártokat a hatalomból. Nem így történt. Azóta azonban eltelt öt év, a világ pedig nagyot fordult.
Európának először a koronavírus-járvánnyal, majd az orosz-ukrán háborúval és az energiaválsággal kellett megküzdenie. A konstans válsághelyzetből pedig a jobboldali populista pártok profitáltak.
A jelenség európai előfutára, Orbán Viktor azt vehette észre, hogy a potenciális szövetségeseinek gondolt erők Európa-szerte előretörnek. Giorgia Meloni posztfasiszta gyökerű pártja az olasz választást nyerte meg, a szélsőjobboldali Geert Wilders Hollandiában győzött, és a nacionalista Robert Fico is visszatért a szlovák kormány élére.
Eközben szárnyalt a közvéleménykutatásokon a német AfD, az osztrák Szabadságpárt és a Marine Le Pen-féle francia szélsőjobboldal is. A mintából egyedül Lengyelország lógott ki, ahol a Brüsszelből hazatérő centrista, Donald Tusk leváltotta az ultrakonzervatív PiS-t. A júniusi EP-választáson lényegesen valószínűbbnek tűnt a szélsőjobboldal előretörése, mint 2019-ben.
Elmaradt áttörés
Csatlakozz most fél áron a Körhöz, és olvass tovább!
Kövesd velünk a kampány hajráját, fizess elő most 50% kedvezménnyel!
Már előfizetőnk vagy?Jelentkezz be!
Nem született megállapodás a nem hivatalos EU-csúcson az uniós intézmények vezető tisztségeiről
A nem hivatalos munkavacsora célja Charles Michel szerint egyébként is csak az volt, hogy „mélyreható eszmecserét” folytassanak a jelöltekről.
FAZ: A három nagy európai pártcsalád megállapodott Ursula von der Leyen újrázásában
António Costát a Tanács élére, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölnék.
Orbán Viktor váratlanul válaszolt a 444-nek
Megkérdeztük a miniszterelnököt, miért változott meg a véleménye Ursula von der Leyenről, akit négy éve meg nem tartott Soros emberének, most mégis ezzel vannak tele az utcák.
Orbán: Egy hétgyerekes német családanyát választottunk meg a Bizottság élére
Szerinte ez már önmagában sokat elárul arról, hogy fordulat várható Európában.
Orbán: Manfred Webernek belzebubi szerepe van
A miniszterelnök szerint háborúpárti, gazdaságellenes és migrációpárti koalíció jött létre az Európai Unióban.
Európa legnagyobb füstös szobájában újraindul az Unió csúcsvezetőiről szóló alkudozás
Az uniós állam- és kormányfők az EU-csúcson másodszor próbálják meg kiválasztani az uniós intézmények vezetőit. A három nagy pártcsalád már megegyezett a személyekről, de Giorgia Meloni és Orbán Viktor még így is bekavarhat.
A Corriere della Sera szerint Giorgia Meloni elutasította Orbánt
Az olasz lap azt írja, az ECR több finn, belga, svéd és cseh tagpártja jelezte, hogy nem akarja látni a Fideszt az EP-frakcióban.
Ursula von der Leyent jelölik az Európai Bizottság élére
Az uniós állam- és kormányfők megállapodása alapján António Costa lesz az Európai Tanács elnöke, Kaja Kallast pedig kül- és biztonságpolitikai főképviselőnek jelölik.
Orbán a 444-nek az EU-csúcson: „Azon vagyok, hogy elfoglaljuk Brüsszelt”
A miniszterelnök azt is elmondta, hogy nem tudja támogatni Ursula von der Leyen újrázását az Európai Bizottság élén.