Békemissziója keretében Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvába érkezett, tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke pénteken.

A kormányfő Vlagyimir Putyinnal, Oroszország elnökével találkozik, olvasható a közleményben.

Panyi Szabolcs, a Direkt 36 újságírója angol nyelvű Twitter-oldalán publikálta csütörtök kora délután a hírt, amely szerint Orbán Viktor két nappal a kijevi látogatás után pénteken Vlagyimir Putyin elnökhöz megy el. Erről az ukrán és ellenzéki orosz lapok is cikkeztek. Aztán péntek reggel Orbán Viktor a szokásos módon interjút adott a közrádiónak, de a műsorvezető nem mert rákérdezni, hogy valóban elmegy-e Oroszországba. A 444 radaron követte végig a magyar honvédségi gép útját Moszkváig, azonban idáig senki nem erősítette meg, hogy a miniszterelnök a gépen van-e.

Közben az Európai Tanács főképviselője, Josep Borrell közleményt adott ki Orbán Viktor látogatásával kapcsolatban, amelyben azt írta, a magyar miniszterelnök nem kapott felhatalmazást az Európai Tanácstól a moszkvai látogatásra. „Orbán Viktor miniszterelnök moszkvai látogatása kizárólag a Magyarország és Oroszország közötti kétoldalú kapcsolatok keretében zajlik.”

Panyi Szabolcs tudta meg csütörtökön, hogy Orbán Viktor pénteken Moszkvába utazhat. Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtósa az MTI-t akkor még csak arról tájékoztatta, hogy Orbán Viktor július 5–6-án Susában vesz részt a türk országok vezetőinek tanácskozásán.

A találkozó jelentősége

A Putyinnal való találkozót nem jelentették be előzetesen, arról Orbán közvetlenül a péntek reggeli indulása előtt, a Kossuth rádiós interjújában sem beszélt: “ezek kényes és érzékeny dolgok, akkor kell róluk beszélni, hogy ha már az ember maga mögött hagyta az éppen soron következő lépést” – mondta arra, hogy most mi a következő lépés a béke felé vezető úton. A Kreml szintén nem kommentálta a hírt, de árulkodó volt, hogy az orosz propagandasajtó vezető helyen foglalkozott az erről szóló információkkal.

A brit Financial Timesnak ugyanakkor egy meg nem nevezett magyar és két európai tisztviselő is megerősítette a találkozóról szóló értesülést. Az európai vezetőknek elvileg tudniuk kellett az útról, legalábbis Havasi Bertalan a tavaly októberi pekingi Orbán-Putyin találkozó után azt mondta, hogy „a miniszterelnök minden ilyen találkozó előtt a Magyarország NATO- és EU-tagságából fakadó konzultációkat le szokta folytatni”.

A nyilvánosság azonban akkor sem tudhatott erről megelőzően: akkor Orbán szintén a közvélemény számára váratlanul találkozott a kínai Út és Övezet csúcs apropóján Putyinnal. Ez volt az az alkalom, amikor Orbán háború helyett a Kreml által megkívánt szóhasználattal katonai műveletnek nevezte az Ukrajna elleni inváziót, és a kétoldalú kapcsolatok és a béke fontosságát hangsúlyozta.

A találkozó után David Pressman amerikai nagykövet Orbánt bírálta: „Aggasztó, hogy Magyarország úgy döntött, ilyen módon lép kapcsolatba Putyinnal. Ahogy az a nyelvezet is aggasztó, amivel a miniszterelnök Putyin ukrajnai háborúját jellemezte.”

Ez volt az első alkalom, hogy egy európai uniós vezető személyesen tárgyalt az orosz elnökkel azóta, hogy Putyin ellen nemzetközi elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Büntetőbíróság - ahonnan Orbán a hírek szerint most már ki is léptetné Magyarországot.

A pekingi volt a 13. Putyin-Orbán találkozó, azt megelőzően a magyar miniszterelnök közvetlenül az Ukrajna elleni invázió előtt, 2022 február elején járt Moszkvában a szavai szerint “békemisszión” - mint három héttel később mindenki számára egyértelművé válhatott, eredménytelenül.

Mostani útja előtt többek között Charles Michel, az Európai Tanács elnöke figyelmeztette Orbánt: attól függetlenül, hogy az unió soros elnöki tisztét július elsejétől Magyarország tölti be, Az Európai Unió soros elnökségének nincs felhatalmazása arra, hogy az EU nevében tárgyalásokat folytasson Oroszországgal. “Az Európai Tanács egyértelmű: Oroszország az agresszor, Ukrajna az áldozat. Ukrajna nélkül nem lehet Ukrajnáról tárgyalni” - posztolta.

Az EU-s elnökséggel egyidőben Orbán rendkívül látványos külpolitikai mozgásba kezdett, attól függetlenül, hogy ezeket nem ebből a pozícióból teszi: előbb egy új jobboldali pártcsaládot kezdeményezett, majd kedden váratlanul Kijevbe utazott, ahol Zelenszkij ukrán elnökkel tárgyalt. A többes szerepéről péntek reggel a rádióban így fogalmazott: “Az EU soros elnöksége nem jogosít fel arra, hogy bárkinek a nevében tárgyaljon az ember. Nekem ezért nem is kell mandátum, mert nem képviselek semmit, én csak elmegyek olyan helyekre, ahol kérdéseket teszek fel, és tényeket tisztázok.”

Kijevben Orbán arra kérte az ukrán elnököt, “hogy gondolja át, nem lehet-e másképpen eredményt elérni, előbb tűzszünetet hirdetni, majd béketárgyalásokat folytatni”. Az azonnali tűzszünet régóta Orbán javaslata, de ezzel kimondatlanul is lényegében befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat, miközben lehetőséget adna a harcok folytatására való további felkészülésre, és kétséges, hogyan akadályozná meg a további agressziót.

Az amerikai Institute for the Study of War (ISW) agytröszt elemzése ezért például azt hangsúlyozza, hogy Orbán ugyan a peacemaker szerepében szeretne fellépni azután, hogy Magyarország átvette az EU soros elnökségét, de erőfeszítései aligha eredményeznek tartós békét Ukrajnában.

Ukrajna eközben inkább egy újabb nemzetközi békecsúcsot szeretne tartani még az idén, amire lehetőleg már Oroszországot is meghívnák. Az ukrán közvélemény - hasonlóan az európaihoz - is egyre inkább elmozdul a kompromisszumos tűzszünet gondolata felé: a friss közvélemény-kutatások szerint az ukránok 45 százaléka már területekről is hajlandó lenne lemondani a függetlenség megőrzéséért és az uniós és NATO-csatlakozásért cserébe.

A Kreml azonban ilyen kompromisszumba biztosan nem menne bele a nyilvános megszólalásai szerint. Putyin legutóbbi „békefeltételei” valójában ultimátumot jelentenek: Donyeck, Luhanszk, Zaporizzsja és Herszon megye teljes területének átadását követeli, olyan területeket is, amiket az oroszok a mai napig nem voltak képesek elfoglalni, emellett ragaszkodik ahhoz is, hogy Ukrajna maradjon semleges, és ne csatlakozzon a NATO-hoz. Putyin azt állítja, hogy ha Ukrajna ezeket a feltételeket elfogadja, a következő percben “beszünteti a támadásokat”.

Ez azt is jelenti azonban, hogy az Orbán által szorgalmazott azonnali tűzszünetet, nemcsak Ukrajna, de Oroszország is elutasítja. Ezt Putyin csütörtökön Kazahsztánban, a Sanghaji együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján (ezen részt vett Hszi Csin-Ping kínai elnök is) tette egyértelművé: az orosz elnök arról beszélt, hogy “a tárgyalások megkezdése előtt lehetetlen tűzszünetet kötni Ukrajnával, mert nem bízunk Kijev válaszában”.

Ugyanitt Putyin a szokásos, béke iránti elvi nyitottságot hangsúlyozó háborús retorikája helyett inkább hűtötte a várakozásokat bármiféle közeli tűzszünettel kapcsolatban, az ukrán állami intézményeket ugyanis illegitimnek (vagyis nem tárgyalóképesnek) minősítette, és a közvetítők lehetséges szerepével kapcsolatban is szkeptikus hangot ütött meg, és azt állította, hogy nem ismer konkrét javaslatokat a háború lezárására.