irodalom
Onnantól, hogy azt mondjuk, biztos tudásunk van, könnyen válik veszélyessé az ember
A lassan egy évtizede Dél-Kelet-Ázsiában élő Barnás Ferenccel új regénye tavaly az év egyik legjobb könyve volt itthon. A regény mellett Mészöly és Hajnóczy prózájáról, külső és belső káoszról, a fájdalom szerepéről és az ősszületésről is beszélgettünk a Nem rossz könyvek legújabb epizódjában.
Bennragadni ugyanabban a napban, hét köteten át
Solvej Balle 30 éven át dolgozott a regényfolyamán, ami egy újra és újra ugyanarra a napra ébredő nő történetéről szól. 2020-ban magánkiadásban jelent meg, és az egyik legnagyobb irodalmi szenzáció lett belőle. Az első két kötet már magyarul is olvasható.
Ezeket a könyveket szerettük 2025-ben
Kedvenc idei megjelenéseink közül válogattunk a Nem rossz könyvek évadzáró részében: felkavaró és szórakoztató regények, radikális történelem, jó pár vers és gyerekkönyv került a listánkra.
Tóth Krisztina regényét ajánlja az év „rejtett gyöngyszemeként” a New York Times
A majom szeme angol fordítása került rá a lap kritikusainak személyes kedvenceit összefogó listára.
Krasznahorkai László Istennek, Tarr Bélának és a gyulai román ortodox templom sekrestyésének is köszönetet mondott a Nobel-banketten
Az irodalmi Nobel-díjas beszédét Nyáry Krisztián fordításában közöljük.
Az idilli erdei táj, ami brutális történeteket rejt
Életüket újra kezdő nők, a falvakban működő dinamikák és a falvak iránt Budapestről érzett egzotikus sóvárgás: többek között ezekről beszélgettünk Tóth Marcsival, akinek idén jelent meg a Margó-díjas kötete, az Erdő van idebenn.
Tyúkól #55: Vannak nők, akiket eltemettek a történelemben a férfiak
A történelemkönyvekben alig vannak nők, az irodalomban és a művészetekben pedig ugyanúgy megpróbálták őket diszkreditálni sokáig, ahogy a tudományban. Pedig lenne kikről beszélni, Budai Lottival fel is hozunk pár példát.
David Szalay kapta idén a Booker-díjat
A magyar-kanadai származású író a Flesh című új regényéért kapta meg a legrangosabb brit irodalmi elismerést.
Krasznahorkai László új regénye kegyes az olvasóval
A legérdekesebb kérdés: mi az a legfőbb idea, ami bennmaradt az íróban?
Kik azok a női szörnyetegek?
Hogyan írja felül az alkotás iránti vágy a berögzült társadalmi elvárásokat? Milyen árat kellett megfizetnie annak, aki fiatal nőként úgy döntött, hogy csak azért is művész lesz a századelő Budapestjén? Hét rendkívüli nő történetén keresztül keresi ezekre a kérdésre a választ Koniorczyk Borbála nemrég megjelent könyvében, a Női szörnyetegekben.
Krasznahorkai szövegeiben egy általános európai valóságról van szó
„Ha most újraolvassuk a Sátántangót, az, hogy hamis prófétáról van szó, az nagyon a mai világ egész Európában” – mondta a 444-nek a Nobel-díjas író német fordítója. Heike Flemming szerint Krasznahorkai fordításakor nem az indaszerűen tekergő hosszú mondatok jelentik a legnagyobb kihívást.
Harc az előítéletek ellen – így elemezte a Fradi és a Soroksár kapusa Az ellenállás melankóliáját és Krasznahorkai Nobel-díját
Ne a Sátántangóval kezdd, ha Krasznahorkai-szűz vagy.
„Krasznahorkai László hálás az Elkerülhetetlen Véletlennek”
Az író a Nobel-díj odaítélése óta először posztolt a Facebook-oldalán.
Dragomán György: Puskák vagy galambok
„1986 november huszonharmadikán népszavazás volt Romániában. A békét kellett támogatni” – ezzel az apropóval írt húsz éve novellát Dragomán György. Ma, a békepártinak mondott aláírásgyűjtés elindításának napján aktuálisabb, mint valaha.
Mit mondott Krasznahorkai a Nobel-díjról korábban?
Már kilenc éve is felmerült, hogy megkaphatja, akkor váratlanul játékosan reagált erre az eshetőségre.
