Közel 120 magyar scouse, frenetikus hangulat, értékes nyereményjátékok, tombola, sok-sok sör, és egy meglepetés-üzenet. Liverpoolos meccsnézésen jártunk, beszámolunk. A kupadöntő, Vörös szemmel.
Amikor az új esztendő hajnalán kitaláltuk, hogy csinálunk egy jóféle versenyt a kishaza legjobb focikommentátorainak, igazából semmilyen célunk nem volt. Jó bulinak tűnt, meg aztán tényleg érdekelt bennünket, hogy ti kit láttok a legjobbnak, hogy valóban gödörben van-e Hajdú B., mennyire megosztóak a Digisek, és hányadán vagyunk Farkas Norbival. Aztán az egész villámcsapásra kinőtte magát: volt, aki megsértődött, amiért lemaradt a főtábláról, volt, aki FB-kampányt indított maga mellett, és volt, aki privátban keresett meg minket, hogy megköszönje, amiért egyáltalán eszünkbe jutott. A verseny tehát nem csak benneteket, de az érintetteket is megmozgatta, most azonban ennek ellenére véget ér. Már csak egy dolgunk maradt hátra, eldönteni, hogy ki a legjobb a legjobbak között. Hajrá.
A Premier League 26. fordulója egyérterlműen Londonról szólt. A főváros mindhárom nagycsapata behúzta a soros mérkőzését. A bajnok Chelsea ledarálta a fogalmatlan Newcastle-t, de ami ennél is nagyobb figyelmet érdemel, hogy az Arsenal másodszor is legyőzte a Leicestert, valamint a Tottenham szintén oda-vissza oktatta (vagy legalábbis buktatta) a Manchester City-t. Volt még kínos Manchester United zakó Sunderlandben, a Liverpool pedig az Aston Villa-t semmisítette meg. Hajtás után a részletek.
Tizenöt forduló van még hátra a roncsderbiből, amit újra a Leicester vezet, hála annak, hogy a mögöttünk hagyott körben az Arsenal és a Manchester City is megbotlott az elé helyezett akadályban. A United veresége csak hardcore hívőknek volt meglepő, ellenben a Spurs egyre acélosabb, és selhursti győzelmével tovább lohol az éllovasok mögött. Hátul szintén egyre tisztább a kép, a Newcastle, a Sunderland és a Norwich is nyakig ül a fekáliában, az Aston Villa pedig egyenesen menthetetlen. Hajtás után érkezik szokásos retinaterhelő összefoglalónk, sok szeretettel.
Remek fordulót zártunk: lejátszották a szezon eddigi legjobb meccsét, a Leicester visszatért, Big Sam és Pulis pedig ismét varázsolt. Hajtás után rendesen átnyálazzuk a hét meccsét és ránézünk az alsóbb régiókra is. A szemfülesek még egy kind of új szerzőt is felfedezhetnek a sorok között!
Ünnepi meccscunami után elrettentő hosszúságú monstre poszttal támadunk, természetesen szerkesztőségi összefogás eredményeként. Ha azt hitted, hogy a José-akták tldr volt, akkor most ketté fog állni a füled, persze lehet, hogy megéri: a fontosabb csapatok fontosabb meccseit egytől-egyig megtekintettük három bejgli és két töltött káposzta között, amelyiket pedig nem, arról mélyebben hallgatunk, mint Hegyi Iván az angol válogatott Eb-esélyeiről. Hajtás után ínszalag-sanyargató görgetés, értékes észrevételekkel fűszerezve.
A karácsony előtti utolsó fordulóban nagyjából minden és mindenki a helyére került. Kiderült, hogy McClaren mégis csak egy kókler, van Gaal az új évet már portugál paradicsomában kezdi, a Chelsea játékosok meglepő módon mégis tudnak futballozni és hogy a Leicester valakit rettentő boldoggá tett. Ja, és az Arsenal természetesen ismét bejelentkezett a bajnoki címért, de most tényleg. Tovább után a 17. kör eseményei.
A háromnapos eszem-iszom, bejglifesztivál, pálinkaünnep és rokonlátogatás-maraton (másnéven “karácsony”) végére ér lassan az ország, ez pedig csak egyet jelenthet: itt az ünnep utolsó napja, az angol Boxing Day. A szervezők és a DigiSport jóvoltából ma, 13:45-től egészen 22:45-ig élő, angol bajnoki meccseket láthat a nagyérdemű - azaz ti. Hab a tortán, hogy 22:45-től is angol bajnoki megy majd, felvételről.Mivel a kétnapos szünetekkel lejátszott találkozók nem csak a játékosokat, hanem minket is megterhelnek, úgy döntöttünk, nem az egyes fordulókat vesszük ezúttal górcső alá, hanem megnézzük, mire mehetnek a vezető és nagycsapatok ebben a rohanásban. Jöjjenek hát a vélemények, a kommentszekciót pedig ti se hagyjátok szárazon!
Hiába a magyar csapat EB-kvalifikációja és a harminc év keserűségét elfelejtető dínom-dánom, a kéthetes válogatott szünet rendesen próbára teszi a Premier League-n nevelkedett hazai szurkolókat is. Mi sem vagyunk ezzel másképp, kiéhezve várjuk, hogy újra angol földön pattogjon a labda, és szombat délután újfent belecsapjanak a lecsóba a futball őshazájában. Végre vége a nyálcsorgatásnak, a PL-expressz a 13. fordulóban ManCity-Liverpool és Spurs-WHU derbikkel robog tovább, de Londonban nem csak a White Hart Lane-re irányul majd figyelem, hiszen a nemzetközi kupaporondért vívott párharc mellett egy kiesési élet-halál rangadót is vívnak majd a fővárosban: a Chelsea a Norwichot fogadja. Hajtás után szokásunkhoz híven a forduló meccsével, a csemegéznivalókkal, tippekkel és fontos linkekkel harangozunk be.
Csütörtök este valami megváltozott Liverpoolban. Míg a magyarok Feröer ellen fűzték be az oktatófilmet szenvedték ki a győzelmet, addig Liverpool vörös felében egyre-másra pukkantak a pezsgősdugók, miután a klub hivatalosan is bejelentette, Jürgen Klopp váltja Brendan Rodgers-t a menedzseri székben. Aki meg magyar, és ’Pool szurkoló, az gyorsan kért még magának pár korsó sört a sarki csehóban, mert ünnepelni kell. És nem csak a nemzet Danijának (a madocsai Messi, te jó ég) dupláját, hanem az örömhírt a szigetekről: Liverpoolban végre új időszámítás kezdődik..!Az acsarkodás kiheverése után azért még egy pillantást vetnem kellett a csapat hivatalos oldalára, hogy tényleg nem csak álmodtam-e a német érkezését. Hamar megnyugodtam, már javában az első sajtótájékoztatóját tartja a mester, a média és a szurkolók is csak isszák a szavait. Látszólag minden happy. De vajon miért? Hajtás után 10 ok egy mezei szurkolótól, hogy miért is örülünk Klopp érkezésének.
Bakancslista. Tervek gyűjteménye azon dolgokról, amiket még szeretnénk átélni földi életünkben. Mindenkinek van ilyen listája, gyakran ezek éltetik és motiválják az embert. Az enyémen igen előkelő helyen szerepelt egy liverpooli túra gondolata. Meccsel (lehetőleg győztessel), városnézéssel, az atmoszféra magamba szippantásával. Az egész életérzéssel.Így hát szeptember 25-én hajnalban belevágtam. Egyedül, hogy minden a terveim szerint alakuljon. És úgy alakult. Hajtás után fényképes, útinapló-szerű élménybeszámoló egyenesen a Mersey partjáról.
Szombat este már a 165. bajnoki meccset rendezik meg a Manchester United és a Liverpool együttese között. A két csapat először 1894-ben találkozott egymással, a liverpooliak hazai pályán 2:0-ra győzték le a Newton Heath-t (vagyis a későbbi Manchester Unitedet). Ekkor talán még egyik oldalon sem gondolták, hogy a következő 121 évben Anglia legnagyobb rivalizálása alakul majd ki kettejük között, és hogy a szigetek legsikeresebb csapataivá válnak majd. Pedig így történt, a United és Liverpool összesen 38 bajnoki címet (20 - 18), 18 FA Kupát (11 - 7), 12 Ligakupát (4 - 8) és 8 BL-serleget (3 - 5) rámolhatott már be a vitrinbe. Míg a Vörösök Bill Shankly és Bob Paisley irányítása alatt a ’70es, ’80-as években élték a fénykorukat, addig a Manchester dicső időszaka Alex Ferguson bő két évtizedes regnálására tehető.Ha a sport almanachok mesélni tudnának, lehet, hogy a meccs kezdéséig tátott szájjal tudnánk hallgatni a legendákat, történeteket, és a szép gólok megéneklését ebből a párharcból. Helyette azonban beszéljenek az alábbi képek, néhányat a fiókok mélyéről poroltunk le nektek, hogy időben megkezdhessétek a hangolódást a hétvégi derbire. 38 bajnoki címhez 38 kép dukál, gólokról, sikerekről, nagy csatákról és legendákról. Kellemes nosztalgiázást mindenkinek!
Köztudott, a Premier League nem a kisasszonyok játszótere. Itt még Messi sem mehetne biztosra, hiszen az angol foci egy egészen más kávéház. Hiába vagy tűrhető kis labdarúgó a világ bármely országában, lehet, hogy kevés leszel a PL-hez. De ez fordítva is igaz, nem véletlen nem rohangálnak tucat számra angol légiósok a csatornán túl. A Premier League megalakulása óta sok nagy név megfordult Angliában, olyanok is, akiket mindenki ismer, hiszen sikeresek, gazdagok, jól játszanak. Már-már gyerekkori példaképek. De senki sem a PL-ből ismeri őket. Íme tehát egy csapat, világhírű futballistákból, akik letettek valamit a labdarúgás asztalára. De nem itt…!
Van, akit az őrületbe lehet vele kergetni, de akad olyan is, aki rajong a labdarúgók hátán szereplő furcsa számokért. Elmúltak már azok az idők, amikor a játékosok 1-11-ig feliratozott mezekben szaladtak ki a pályára, pedig íratlan szabály volt, hogy melyik poszthoz melyik szám dukál. Ennek európai hagyománya, mint oly sok minden a labdarúgás világában, Angliából származik. Nem is keveset, majdnem 90 évet kell visszautaznunk ehhez az időben, hiszen még csak 1928-at írtunk, amikor az Arsenal és a Chelsea csapata elsőként mezszámot biggyesztett a játékosok hátára a The Wednesday (későbbi Sheffield Wednesday) és a Swansea Town elleni meccsek alkalmával. Naná, a kapus volt az egyes, kettesben szaladgált a jobb bekk, hármasban a bal bunkó, és így tovább, lerágott csont…Az Arsenal úttörői, egyenesen 1928-ból
Ahogy mcdeere kollégám fogalmazott, a bambulásba torkolló első fordulót egy kifejezetten pattogós második követett a Premier League-ben. Reméljük, a csapatok megtartják jó szokásukat, és ezen a hétvégén is igényes szórakozást nyújt majd nekünk az angol foci otthona. Csemegézni bőven lesz miből, a bajnok Chelsea a botrányosan gyengén kezdő West Bromhoz látogat, a ManUnited 8 napon belül harmadik tétmeccsét játssza, a Goodison Parkban egymásnak feszül Liverpool és Manchester kék oldala, míg az Arsenal a Liverpoolt fogadja. A folytatásban a forduló meccsével, a többi mazsolával, bold predictionnel és fontos linkekkel harangozunk be.