• Szintről szintre haladva vizsgáljuk Ferencváros visszás ügyeit. A lakás-ügyektől indultunk, és most érkezünk meg a legsúlyosabb történetekhez. 
  
• Az első részben azt mutattuk be, hogyan költöztek be fideszesek és rokonaik a kerület közpénzből felújított lakásaiba: 25 éve vártak arra, hogy ne kelljen a folyosóra kimenniük vécézni, aztán jöttek a fideszesek és beköltöztek
• A második részben a kerület nagymenőinek ügyeivel foglalkoztunk. Rudits Tibor kéményessel, és Martos Dániel kerületi kincstárnokkal, akik számára a IX. kerület a korlátlan lehetősége földje: Ferencváros nagymenője villogóval jár, és saját burkolati jelen parkol
• A harmadik részben bemutatjuk Ferencváros valódi urát, a főtanácsost, aki mellett Bácskai János polgármester csak bólogató Jánosnak tűnik. 
  
• Két ügyön keresztül felvázoljuk, hogyan kerülnek átláthatatlan hátterű cégekhez a kerület legértékesebb vagyonelemei, és az elolvadó parkolási pénzeken keresztül megvilágítjuk, milyen mértékű lehet egyes esetekben a kerületi polgárokat ért kár. 
  
• Ferencváros zűrös ügyeinek kis híján komoly következménye lett. Az EUTAF magas bírságot szabott ki, de a kerület ezt is megúszta, a miniszterelnökség mentőövet dobott az önkormányzatnak. 

A IX. kerületben elvileg különleges szigorral ügyelnek a település képére. Előfordult, hogy rossz anyagi körülmények között élő, idős lakosokat kényszerítettek arra, hogy cseréljék le redőnyeiket, mert azok anyagukban, színükben vagy elhelyezkedésükben nem feleltek meg a kerületi szabályoknak, közben egy ukrán sószállító cég ritka, műemlék házat rombolhatott le, és sorban építhet a környezetből kiugró házakat, amik saját bevallásuk szerint rondák. Erre az ellentmondásra kerestük a magyarázatot.

Ihor, a sószállító

2016-ban három, különösen értékes ferencvárosi ingatlanhoz jutott hozzá egy ukrán vezetésű offshore tulajdonú cég. Az önkormányzat egy gyönyörű Erkel utcai műemlék házat, és egy Ráday utcai - Lónyay utcai duplatelket adott el a Tranzit-Hungária kft. nevű cégnek, ami 2161 Csomád, Kossuth Lajos utca 79.-es szám alatti családi házba, a valóságban egy cégtemetőbe volt bejegyezve. (A  házba 32 különböző profilú gazdasági társaság van bejelentve. Többségük adószám-felfüggesztés, vagy adószámtörlés hatálya alatt áll, illetve velük szemben már megindult a kényszertörlési, felszámolási, végelszámolási eljárás.)

De nem csak az egyértelműen zűrös háttér miatt bűzlik a Tranzit-Hungária kft. A cégnek látszólag egyáltalán nem volt tőkéje a nagy bevásárláshoz. 2014-ben összesen 8 millió forint profitot termelt. Mégis képes volt kifizetni összesen 758 millió forintot a három ingatlanért.

Az óriási ingatlanbizniszbe kezdő cég így írja le saját tevékenységét:

„Vállalkozásunk legfőbb tevékenysége az ipari és az étkezési só behozatala Magyarországra. Ezt valósítjuk meg Fehéroroszországból és Ukrajnából leginkább és keveset Ausztriából.”

Pár nappal azután, hogy 2016 márciusában a Tranzit-Hungária kft. kifizette az ingatlanok ellenértékét, a céget bekebelezte a GEOS Invest Hungária Kft., ami már egy teljesen átláthatatlan offshore cég. De hogy még nyilvánvalóbb legyen a trükközés, az eltüntetett Tranzit-Hungáriának és a felvásárló GEOS Hungárinak ugyanaz az ukrán személy, Onyschuk Ihor volt az ügyvezető igazgatója.

A vagyonkezelő és az önkormányzat is pontosan tudta előre, hogy a nagy értékű telkeket totálisan átláthatatlan hátterű üzleti köröknek adják el, ráadásul nagyon jutányosan. Az eladás előtt Jancsó Andrea képviselő és mi is felhívtuk a döntéshozók figyelmét, hogy a pályázó céggel komoly gondok vannak. Sőt, mikor Baranyi Krisztina képviselő megírta a Facebook-oldalára, hogy gáz van a teleküzletekkel, akkor Martos Dániel, a vagyonkezelő vezérigazgató-helyettese először Facebook-üzenetben szólította fel a képviselőt, hogy törölje a posztot, majd beperelték a képviselőt rágalmazásért. A pert elveszítette a vagyonkezelő.

Ihor, ez a ház ronda. Igen, ez ronda.

Az ingatlanok eladása körüli zűröket most követik az építéssel kapcsolatos furcsaságok. A kerület vezetői korábban azzal indokolták a telkek eladását, hogy azokra nem anyagi okok miatt van szükség, hanem

„A pályázat célja, hogy a Budapest Főváros IX. kerület Ferencváros Önkormányzata az ingatlan értékesítésével hozzájáruljon az épített környezet minőségének javításához.”

A kerületben úgy akarják javítani az épített környezet minőségét, hogy az Erkel utcában levették a műemlékvédelmet egy ritka, jó állapotú, 1860-as években épült romantikus házról. A csodálatos házat a befektetők lerombolták. A helyére pedig egy a 150 éves utcaképből kiugró házat húznak fel. De nem csak a védelmet veszítette el a régi ház, a kerület építési szabályzatát is átalakították miatta.

Tehát miközben a kerületi ingatlanokat sorban felvásároló, gyanús hátterű céget éppen bekebelezte és eltüntette egy offshore cég, aközben Ferencvárosban úgy változtak meg az építési szabályok, hogy azok pont megfeleljenek, sőt kiszolgálják a zűrös hátterű ingatlanbefektető érdekeit.

Amikor a Lónyay-Ráday óriásház tervei elkészültek, a környéken lakók kiborultak. A két és három emeletes házak mellé a tervek szerint egy tizenegy szintes ház fog épülni, amiben három szintes mélygarázs lesz. Minden plusz emelet egy jó pár új lakást jelent, ami megsokszorozza a jövőbeli bevételeket. Egyértelmű, hogy a befektetőknek az új épület tervezésekor nem kellett tekintettel lenniük sem a környező lakók érdekeire, sem a 150 éves utcaképre, sem a kerület építési szabályzatára. A döntéshozók minden körülményt Ihorék igényeinek megfelelően alakítottak.

A környék házainak közös képviselői személyesen mentek el Ihorral, a befektető cég vezetőjével beszélni, hogy képviseljék a környéken élők érdekeit. Itt zajlott le a alábbi beszélgetés:

KK: Ihor, ez a ház ronda lesz.
Igor: Igen, ez a ház ronda.
KK: Elnézést, ezt elmondaná újra?
Igor: Ez a ház ronda.

Az Erkel utcai épület még készül, de már árulják. 70 darab „prémium apartmant” terveztek bele. Ezeknek az ingatlanoknak az ára 40 és 200 millió forint között mozog. Tehát, ha két és fél drága lakást eladnak a hetvenből, akkor már megtérült a műemlékházért kifizetett összeg.

„Cigány gyerek lakást kap a Rádayban, mások meg jegyet sem kapnak a Fradi-meccsre”

„Én hozok ide mindent”, szokta mondani Varga József országgyűlési képviselő, akinek polgármesteri főtanácsosként az ilyen volumenű kerületi befektetésekben van komoly szerepe.

444: Ön ismeri Ihor Onyschukot, aki az Erkel utcában és a Ráday utcában is vásárolt telkeket?
Varga József: Kevés olyan vállalkozó van a kerületben, akit én nem ismerek. 
444: Ő volt az ügyvezetője a telkeket felvásároló Tranzit Hungáriának, amit gyanús hirtelenséggel a Geos nevű offshore cég bekebelezett, aminek szintén Ihor Onyschuk az ügyvezetője.
Varga József: Nekünk az az érdekünk, hogy mind az Erkel utcában, mind a Lónyay utcában a lakások megépüljenek, jöjjenek a lakosok, adózzanak, hogy tudjunk működni. 

„Cigány gyerek lakást kap a Rádayban, mások meg jegyet sem kapnak a Fradi-meccsre, hogy van ez? Krisztus koporsóját sem őrizték ingyen.”

A fenti panasz egy IX. kerület képviselőtől származik. Ugyanis nem mindegyik közszolga elégedett a ferencvárosi közvagyon újraelosztásával. Van, akinek jut lakás, vendéglátóhely, bérlet a Fradi VIP-be, más meg nyomogathatja a gombot évekig a semmiért. És ezt az igazságtalanságot többen is Varga Józsefnek, a jelentősebb kerületi ügyeket háttérből, egy jelöletlen Bakáts utcai irodából irányító fideszes parlamenti képviselőnek róják fel. 

De ki az a Varga József, aki Bácskai Jánossal tandemben irányítja a kerületet, akinek nevébe lépten-nyomon beleszaladunk, ha Ferencváros ügyei után nyomozunk, akinek bejárása van a kerületi Fidesz frakció ülésére, és ott kifejezheti óhaját, miszerint örülne, ha párttársának lányai beköltözhetnének egy Ráday utcai önkormányzati lakásba? Ki az a befolyásosnak tűnő országgyűlési képviselő, akinek még a sofőrje is Ráday utcai lakásba költözhetett? És ki az, aki ugyan nem önkormányzati képviselő, mégis nap mint nap eljár a kerület ügyeiben, és mindezért egy fillér ellenszolgáltatást sem fogad el? 

„Többségben vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk!”

Varga Józsefről annak ellenére, hogy lassan húsz éve dolgozik a politika frontvonalában, harmadik ciklusát tölti a parlamentben, és 16 évet ült a IX. kerületi önkormányzatban, keveset lehet tudni. Alig található róla információ az interneten. Nincs Facebook-oldala, alig van nyoma nyilvános politikai tevékenységének. Nehéz találni olyan politikai vagy közéleti ügyet, amiben kinyilvánította véleményét az elmúlt húsz évben. Hacsak nem így:

link Forrás

(Részlet az Index.hu videójából.)

A visszahúzódó politikus a 2010 és 2014 közötti ciklusban a Fidesz frakcióvezető-helyetteseként mindösszesen ötször szólalt fel a Parlamentben. Ami nagyjából évente egyetlen megszólalás. 2015-ben pedig már egyszer sem beszélt az országházban.  

Pedig nemcsak kerületi kérdésekben, hanem országos, a közfigyelem középpontjában álló ügyekben is érintett. Például tagja az igazságügyi bizottságnak, így részt vett az ominózus ülésen is, amin a civil törvényt tárgyalták, ahol megjelentek a tiltakozó aktivisták is. A felvételek alapján Varga József egyszer sem szólt hozzá a vitához. 

Keveset szól, de ha szól, akkor erőset: "Többségben vagyunk, azt csinálunk, amit akarunk! Ez a demokrácia!" Világította meg vakuként politikai attitűdjét egy parlamenti bekiabálással még 2012-ben. 

MACIKA

Két hozzá kapcsolható üggyel került be eddig a sajtóba. Az egyik még 2010-ben történt, amikor az ő kezdeményezésére a Parlament megtizedelte a költségvetési tanács forrásait. A Tanács 835 millió forintos támogatásából 825 milliót a Magyarországi Cigányokért Közalapítványnak (MACIKA) utaltak át. (Varga 2000 és 2006 között a Macika kuratóriumi elnöke volt.)

„A roma integrációt fel kell gyorsítani és ehhez pénzre van szükség” - válaszolt az FN.hu-nak adott interjúban Varga arra a kérdésre, hogy miért jutott arra a döntésre, hogy nincs szükség a Tanácsra. 

A MACIKA a rábízott pénzeket nem biztos, hogy valóban roma integrációra fordította. A TASZ tényfeltáró anyaga szerint például Eleken az ösztöndíjasok nyilvánosságra került listájából kiderült: a roma tanulmányi ösztöndíjban részesülők csupán harmada-negyede cigány származású. A többiek az anyagi előnyök miatt vallották magukat romának.

A másik ügy, amiben Varga József neve nyilvánosságot kapott, még 2013-ból való, amikor Formanek Gyula IX. kerületi alpolgármester társával együtt megszegték a miniszterelnök által elvárt jutalomstopot. Formanek Gyula 727 ezer, Varga József pedig 638 ezer forintot jutalmat kaptak a kerülettől.

„Tanulatlan ember, de ravasz, óvatos és több esze van, mint az egész Fidesz-frakciónak együttvéve”

Vargának 2014-ben döntenie kellett, hogy önkormányzati vagy parlamenti tisztségét tartja-e meg. Ő az országgyűlési képviselőség mellett döntött, de nem hagyta el Ferencvárost sem. Tanácsadóként dolgozik a kerületben, de befolyása egyre nő. Hogy pontosan mi a feladata, arról Bácskai János polgármestert is megkérdeztük, akinek van az a különös szokása, hogy ha valaki a jelenlétében kiejti főtanácsadójának nevét, akkor ő azonnal közbevágja, hogy „a barátom”:

444: Mi a Varga fideszes parlamenti képviselő...
Bácskai János: A barátom! 
444: ...feladata az önkormányzaton belül?
Bácskai János: Szerintem csajozik.
444: De mit csinál Varga úr?
Bácskai János: Ne haragudjon, én éppen ebédelek. Valószínűleg ő is ebédel vagy dolgozik.
444: Milyen megbízása van?
Bácskai János: Nézze, van egy ilyen, hogy közérdekű adatigénylés, kérje ki, és akkor megtudja!

Varga József már készséggel válaszolt kérdéseinkre:

„Én a polgármester úr munkáját - miután a törvény eltiltott attól, hogy máshonnan is kaphassak jövedelmet - segítem egy szerződés keretében. A fő feladatom a kormányzati és a fővárosi kapcsolattartás. Ez a parlamenti munkám mellett még belefér. ”

A főtanácsadó ellentételezés nélkül végzi kerületi munkáját. A Bakáts utca 8.-ban található patinás, kandallós, régi fegyverekkel, festményekkel díszített irodája jóval fényűzőbb, mint a polgármester szerény munkahelye. 

Varga ebben az irodában fogadja azokat a vendégeit, akik tudnak róla, hogy itt egyáltalán önkormányzati munka folyik. Ugyanis erre semmi nem utal. Se tábla nincs kihelyezve, se zászló, de még a kaputelefonon sincs kiírva, hogy kik dolgoznak az épületben. Az egyik kerületi képviselő úgy fogalmazott: 

„Úgy járulunk elé, mintha valami Buddha lenne. Még akkor is nekem kell koslatnom utána, ha pénzt hozok.” (A pénzen itt befektetőt értett a képviselő.)

Volt képviselőtársa úgy jellemezte nekünk a Századvég Politikai Iskoláját kijárt főtanácsadót, hogy 

„Tanulatlan ember, de ravaszságban, óvatosságban nincs párja, és több esze van, mint az egész Fidesz-frakciónak együttvéve.”

Senki nem vonja kétségbe, hogy Varga József a kerület legbefolyásosabb embere. Ahogy egy forrásunk fogalmazott, tanácsadója mellett Bácskai János leginkább csak a bólogató János szerepet tölti be. Varga Ferencváros valódi ura. És ezt ő maga sem cáfolja:

444: Sok kerületi képviselővel és önkormányzati hivatalnokkal beszéltünk, mindenki egyöntetűen állítja, hogy ön a kerület legbefolyásosabb embere.
Varga József:  Ezzel most dicsér? Ki lenne még befolyásos? Én sem tagadom, hogy befolyásos ember vagyok ebben a kerületben. Ez baj?

Ráadásul neki dolgoznak a kerület legtapasztaltabb hivatalnokai, egy egész csapatot irányít. Közben Ferencvárosnak lassan egy éve nincs jegyzője. És ez a jogellenes állapot nem véletlen. Szabó József, eltávolított jegyzőről több képviselő is hasonlóan nyilatkozott: „Gyenge volt a gyomra ehhez a munkához. Aggályoskodott, nem volt könnyű vele.” Azóta sem sikerült a helyére mindenki számára elfogadható, jó gyomrú személyt találni. Ugyanis, aki Szabó előtt erős kézzel, nagy tapasztalattal vezette a hivatal munkáját, már a titokzatos Bakáts utca 8-ban, Varga József alatt dolgozik. 

Dr. Nagy Hajnalka, Varga jobbkeze máig a hivatali élet egyik legbefolyásosabb alakja. Főnökével együtt kézi vezérléssel irányítják az apparátust. Tanácsaikat szóban és soha nem írásban adják a hivatal alkalmazottainak. A volt jegyző feladata a költségvetéssel és az önkormányzati vagyonnal kapcsolatos tanácsadás. Ilyen értékes vagyonelemek voltak az Erkel utcai és a Lónyay-Ráday utcai ingatlanok is. 

Feltűnnek az ország legnagyobb parkolási csalásával vádolt figurái 

Mindenkit érdekel, hogy a ferencvárosi közösségnek milyen mértékű lehet a vesztesége a cikksorozatunkban is taglalt visszás ügyek miatt. Ezt pontosan soha nem fogjuk megtudni, de ha a kerület egyik legtöbbet vitatott ügyénél vizsgáljuk meg a lehetséges veszteség mértékét, ijesztő képet kapunk.  

Nem véletlen, hogy a vagyonos IX. kerületi kéményes Rudits Tibor és köre kék villogókkal, mentős tevékenységre utaló matricákkal, és sokszor a KRESZ-ben nem is létező kamu útburkolati felfestésen oldják meg parkolási problémáikat.

A gépjárművek elhelyezése a IX. kerületben ugyanis neuralgikus pont. Belső Ferencvárosban személy-gépkocsival a parkolás 440 forintba kerül óránként. A díjat hétköznapokon 20 óráig kell fizetni. Ennél még a Budavári kerületben is kedvezőbbek a feltételek. Ennek ellenére évek óta alig tud valódi nyereséget realizálni a parkolásból Ferencváros, szemben a többi kerülettel, ahol százmilliókhoz jutnak az önkormányzatok. 

Parkolás-ügyben két párhuzamos, egymással összefüggő folyamat zajlott le 2010 óta. A parkolás teljes átalakítása közben cégek és alvállalkozók bonyolult hálójával az önkormányzat egyre átláthatatlanabbá tette a rendszert. A másik, hogy miközben nőttek a parkolási díjak, kibővült a fizetős övezet, aközben csökkent az önkormányzati nyereség, míg végül szinte teljesen elfogyott. 

Már 2014-ben így foglalta össze a folyamatot Gegesy Ferenc, volt polgármester:

„A mostani önkormányzati vezetés a 2010-ben még 214 milliós nyereséget hozó tevékenységet 2014-re 55 milliós veszteségbe fordította, amit az azóta bevezetett kerékbilincselés 76 milliós bevétele éppen, hogy kiegyenlít. Ráadásul úgy, hogy közben nőtt a parkolási terület, és nőttek a díjtételek is.”  

Négy év alatt töredékére olvadt egy, a kerület számára nagyon fontos bevételi forrás.

Kibogozhatatlan háló takarja el a kifolyó pénzt

Egyetlen mondatban felvázoljuk az átláthatatlan IX. kerületi céghálót: Az önkormányzat létrehozott egy parkolási kft-t, az megbízott két alvállalkozót, az alvállalkozók létrehoztak egy közös céget, majd végül az egész parkolási rendszert besorolták a kerületi vagyonkezelő alá. 

Ugyanez picit bővebben is érdekes. 2010-ben, még a Bácskaiék előtti önkormányzat kilépett az addig a Fővárossal és a XIII. kerülettel közösen működtetett parkolási társaságból, és létrehozta a Ferencvárosi Parkolási kft-t. De a képviselőtestület 2010. november 10-én úgy döntött, hogy nem a Ferencvárosi Parkolási kft. fogja működtetni a rendszert, hanem átpasszolja azt egy alvállalkozónak. Ezt azzal indokolták, hogy a jogszabályok a következő évre kötelezően előírják az automaták lecserélését, ami 500 milliót meghaladó költséggel járt volna. Az önkormányzat azt várta el, hogy ezt az alvállalkozó fizesse ki. Ezek az alvállalkozók az E-kontroll Kft és Loux Kft. lettek. A két nyertes cég által létrehozott projektcég a FER-PARK Kft. lett, aminek az 500 milliós automatacserét végül nem kellett végrehajtania. Majd 2015-ben pedig az egész parkolás betagozódott a vagyonkezelő (FEV IX.) alá.

Tehát, ha valaki meg szeretné tudni, hogy hová kerülnek a kerületben parkoló autók után befizettet százmilliók, akkor át kell rágnia magát az önkormányzaton, a FEV IX. vagyonkezelőn, a Ferencvárosi Parkolási kft-én, és a két cégből létrejött FER-PARK Kft-én.

Tripla áron dolgoznak

Amíg 2013-ban Terézváros 295,34 millió forint nyereséget könyvelhetett el a parkolási díjakból, addig  Ferencváros ugyanebben az évben 21,83 millió nyereséggel kellett hogy beérje. A VI. kerület több, mint tizenháromszor nagyobb nyereséget termelt, mint a IX. kerület.

Nem könnyű kibogozni, hogy mennyi a bevétele és mennyi a kiadása a kerületi parkolási társaságoknak, valós adataikat vagy elrejtik, vagy nem is közlik honlapjukon. De a IX. kerület annyira kirívóan alul teljesít ezen a téren, hogy az utóbbi években több volt és jelenlegi politikus és hivatalnok is beleásta magát az átláthatatlan rendszerbe.

Gegesy Ferenc számításai szerint már 2011-ben, tehát egy évvel a nagy átszervezés után, 214 millióról 128 millióra csökkent az önkormányzat parkolásból származó nyeresége. 86 milliót elnyelt az egyre átláthatatlanabb hálózat. A nyereség 2012-ben tovább csökkent 126 millióra, 2013-ban pedig egy nagy ugrással már csak 21.8 milliót könyvelhet el a kerület. Ezt megerősíti a napi.hu 2014-es összehasonlító táblázata is. 

És ha a legutóbb 2016-os zárszámadás számait tüzetesen átnézzük, akkor azt látjuk, hogy a 2010-es 214 milliós bevételt hozó tevékenység eredményét 0-ra - vagy az alá - vitte le a jelenlegi rendszer. A most kimutatható eredmény az azóta bevezetett kerékbilincselésből, területnövelésből származik. Ezek a számok takarják el a kerületi közösséget ért veszteséget.

Nem a bevételek csökkentek, sőt, a parkolási társaság nagy szorgalommal beszedte a pénzt az autósoktól, hanem a kiadások növekednek folyamatosan. Olyannyira, hogy mostanra egy parkolóhelyért a IX. kerületben kétszer vagy háromszor annyi pénzt számolnak fel, mint az erzsébetvárosi parkolási társaságnál, ami mégis csak turisztikailag és egyéb szempontból is speciális területe Budapestnek.

Baranyi Krisztina (Együtt) képviselő Facebook-oldalán tette közzé, hogy a IX. kerületben a megbízott parkolótársaság majdnem háromszor annyi havidíjat számol fel parkolóhelyenként, mint mondjuk az Erzsébetváros parkolását intéző társaság.  

• Az Erzsébetvárosi parkolóhelyek működtetési költsége havi 3843 forint parkolóhelyenként.
• A Józsefvárosi parkolóhelyek működtetési költsége havi 4455 forint parkolóhelyenként.
• Az Újbudai parkolóhelyek működtetési költsége havi 2636 forint parkolóhelyenként.
• A Ferencvárosi parkolóhelyek működtetésnek költsége havi 9127 forint parkolóhelyenként.

Pártok közötti véd- és dacszövetség

A kérdés az, hogy egy ennyire látványosan és egyértelműen rossz együttműködést és szerződést miért nem bont fel az önkormányzat?

A képviselőtestület az elmúlt években többször szavazott a FER-PARK Kft-vel való szerződésbontásról. A Fidesz-frakció, a polgármester vezetésével minden alkalommal szinte egységesen nemmel szavazott a javaslatra. A szocialisták, a Jobbik, a DK, és az LMP pedig hol tartózkodtak, hol pedig a Fidesszel együtt szavazták le a szerződés felmondását:

A pártok nagy egyetértésben tartják életben a pénznyelő rendszert. A polgármester is tisztában van azzal, hogy a rendszer rossz. Bácskai János már négy évvel ezelőtt is azt mondta, hogy ha az önkormányzat saját hatáskörben intézné a parkolást, akkor az a kerületnek évi 227 millió forint bevételt jelentene. Pontosan így fogalmazott:

„A Ferencvárosi Parkolási Kft számításai alapján a Ferencváros Önkormányzatánál évi 227.508 eFt költségmegtakarítást eredményezne, ha IX. kerületi parkolás üzemeltetést a Ferencvárosi Parkolási Kft végezné” (2013. február 14.)

Mégsem bontottak szerződést a FER-PARK 2010-el. 

A parkolási biznisz ászai

A 2016. február 18-ai jegyzőkönyv szerint Baranyi Krisztina (Együtt) a közgyűlésnek beszámolt a parkolást végző alvállalkozó előéletéről:

„Ez az ügy most már egy teljesen más dimenzióba lépett, gyakorlatilag olyan emberek és olyan cégek kezében van a parkolás üzemeltetése – és ilyen embereknek fizetünk súlyos 100 milliókat évente ezért a tevékenységért - akik egyébiránt a méltán nagy port felvert Centrum Parkoló Kft. ügyében súlyosan érintettek. Összesen 3 milliárd forint a kárérték, amiből Borsi Imrét a FER-PARK Kft. ügyvezetőjét 1,5 milliárd forint károkozással vádolják. Ő volt az egyik legsúlyosabb szereplője ennek a „pénztalicskának”, ami itt történt. Újra fel szeretném tenni a kérdést: mikor bontjuk fel szerződésünket a FER-PARK Kft-vel?”

Bácskai polgármester reakciója a jegyzőkönyv szerint az alábbi volt.

„Ha nyomja szívét-lelkét, akkor beszélhet róla, beszélhetünk róla, választ nem fog kapni.”

Tehát nem akármilyen alvállalkozóra bízta a kerület a parkolást, hanem a budapesti parkolási biznisz milliárdos visszaéléssel vádolt ászára. Sokan emlékezhetnek még Fürst Györgyre, a volt VI. kerületi szocialista alpolgármesterből lett parkolási nagyvállalkozóra, a Centrum Parkoló Kft vezérére, akit egyik, ingatlanokkal kapcsolatos ügyében éppen most januárban ítéltek felfüggesztett szabadságvesztésre és 70 milliós bírság befizetésére. Ő volt az a politikus, aki miközben parkolással kapcsolatos milliárdos visszaélések miatt nyomoztak utána, BEAST-1 rendszámú Rolls Royce Phantomjával parkolt rendszeresen tilosban.

A IX. kerület az ő közvetlen gyanúsított- és üzlettársára, Borsi Imrére bízta a parkolási díjak beszedését. A IX. kerületből bejövő parkolási pénzt egy olyan személy kezelte, aki az ügyészség szerint érintett Magyarország eddigi legnagyobb parkolással kapcsolatos visszaélésében. A vád szerint 2006 és 2011 között három milliárd forint vagyoni hátrányt okoztak Budapest önkormányzatainak.

Martos Dániel, kerületi kincstárnok a parkolási pénzek elolvadását és a rendszert így értékelte:

„Jól működik a kerületben a parkolás, gyakorlatilag hiba nélkül, eredményes pénzügyileg is az önkormányzat szempontjából. Bár nem ez a feladata a parkolási rendszereknek. Semmihez képest semmi nem tűnt el.”

Meddig ér el Varga József keze?

Előfordul, hogy a kerületi képviselő-testületben vagy a Fidesz-frakcióban valakiben felmerülnek aggodalmak a halmozódó etikátlan ügyek miatt, és ezt szóvá is teszi. Ilyenkor rendszerint arra jutnak a közszolgák, hogy Varga főtanácsos majd mindent elsimít. Az országgyűlési képviselőről azt tartják, hogy nem csupán a Ferencvárosban, hanem az országos politikában is remek kapcsolatokkal rendelkezik. Magáról azt terjeszti, hogy a „főnökhöz” is bejárása van, sőt állítólag együtt is fociznak vagy fociztak (ez forrásonként változik) Orbán Viktor miniszterelnökkel. De a befolyásáról szóló legendáknak van még két eredete. Az egyik, hogy szabad bejárása van a Fradi VIP-be, ami fontos helye a kerületi, sőt az országos közéletnek is, egyfajta polgári kaszinó, polgárok nélkül. Ezt forrásaink szerint a képviselő-testületben sokan irigykedve figyelik. Varga maga ezt így fogalmazza meg:

444: Az a pletyka, hogy ön valamelyest rendelkezik a Grupama Aréna VIP jegyeivel?

Varga József: Ha be akarok menni a fradimeccsre, akkor felhívom Kubatov Gábort, és akkor be tudok jutni. Ennyi a bejutás. Ha többen is be akarunk menni, akkor többen is be tudunk jutni.

444: Azért kérdezem, mert az önkormányzat minden évben ad 50 millió forintot a Fradinak, és állítólag ezt is ön támogatta.   

Varga József: Ez így van, Ferencváros, ha valamire büszke, akkor az a focicsapata, minden évben kapnak 50 millió forintot.

A politikusnak állítólag remek kapcsolatai vannak Lázár Jánoséknál is. Felesége, Palich Etelka, a Miniszterelnökség területi közigazgatás irányításáért felelős helyettes államtitkára. De hogy ez a befolyás mennyire valós vagy mennyire vetített kép, azt pontosan senki nem tudja a kerületben. De 2017 tavaszán történt egy eset, ami arra utal, hogy Varga József keze valóban messzire elér. 

A kerület komoly bírságot kapott a városrehabilitáció legutóbbi szakaszának (József Attila Terv I.) közbeszerzési szabálytalanságai miatt. Egyfelől valakikre rászabták a közbeszerzést, aminek a pontos megfogalmazása így hangzik: „közbeszerzési eljárás során túlzó alkalmassági feltételeket írt elő”. Másrészt szabálytalanságokat találtak az elszámolásban is „az önkormányzat nem gondoskodott a piaci árnak történő megfelelés igazolásáról.”

Az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság (EUTAF) a szabálytalanságok miatt 322 milliós bírságot szabott ki az önkormányzatra, mellyel kapcsolatban jogorvoslatra sincs lehetőség. 

Mikor Baranyi Krisztina (Együtt) képviselő a testületi ülésen tájékoztatta a képviselőket a történtekről, a polgármester reakciója annyi volt, hogy minden mondata hazugság, majd amikor be akarta mutatni a dokumentumot a képviselőknek, Bácskai János megvonta a szót a képviselőtől.

Mivel a polgármester nem szívesen beszél a bírságról, így Varga József főtanácsadót kerestük meg az ügyben. Varga egy percig sem tagadta, hogy létezik a probléma, de azon dolgozik, hogy ne a IX. kerületi önkormányzat, hanem a magyar állam fizesse ki a büntetést: 

„Az államnak van egy nagy kerete, amivel ezeket szokták kezelni, és akkor nem az önkormányzat fizeti vissza, hanem az állam. Ez egy 3,5 milliárdos összeg volt durván, a büntetés pedig ennek csak egy töredéke, szóval ilyen értelemben a kerületnek ez nem rossz. Küzdünk azért, hogy ezt se kelljen visszafizetni.”

A miniszterelnökségen nemrég végül úgy döntöttek, hogy az állam átvállalja az önkormányzat büntetésének kamatos megfizetését. Az okozott kárért tehát a felelősséget a magyar adófizetőknek kell vállalniuk.

Közreműködött: Kasnyik Márton, Plankó Gergő; Grafikák, címlapképek: Tamás Bence Gáspár.