„A börtönben senki sem értette, hogy mit keresünk mi ott”

• 2013 őszén egy Pest megyei településen három roma férfi támadt egy nőre és felnőtt fiára.
  
• A nő fia nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.
  
• Az asszony a Magyar Nemzeti Gárda tagja volt, a támadás előtt két nappal szervezett gárdista felvonulást a falu romák lakta részére.
  
• A támadók közül ketten büntetlen előéletűek voltak, de mindhármukat letöltendő börtönbüntetésre ítélték.
• A bíróság másod és harmadfokon azt állapította meg, hogy gárdista- és magyarellenes gyűlölet-bűncselekmény történt.

„Rohadt gárdisták, meg fogtok dögleni.”

Ezt kiabálta három roma férfi Eszterék háza előtt 2013 őszén. A nő a Magyar Nemzeti Gárda nevű szervezet tagja volt, két nappal korábban ő szervezett gárdista felvonulást a Pest megyei település romák lakta részén.

„Gárdista kurva, meg fogtok dögleni. Rohadt magyarok, égni fogtok.”

A három férfi egyértelműen részeg volt, amikor a kerítésen át a nőnek és felnőtt fiának kiabáltak. Az egyiküknél egy fokos, a másiknál egy kés volt, azzal hadonásztak. Rádőltek a kerítésre, úgy üvöltöztek. Az egyik suhintásnál a fokos a nő fiának ujját találta el, aki könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülést szenvedett.

A rendőrség hamar kiért a támadás helyszínére, és mind a három férfit bevitték. Bár ketten közülük büntetlen előéletűek voltak, mindannyain végig előzetesben várták a tárgyalást. Mindhárman letöltendő börtönbüntetést kaptak. A 2016-ban megszületett jogerős ítélet szerint gyűlölet-bűncselekményt követtek el, mivel magyarsága és gárdistasága miatt támadták meg Esztert és fiát.

A történet szereplőinek nevét az érintettek védelmében megváltoztattuk.

Róbert és a családja, az unokákat is beleértve egy néhány szobás, földszintes, vakolatlan téglaházban él a Pest megyei település szélén. Ő az ügy elsőrendű vádlottja volt, fiát harmadrendűként vonták felelősségre. Róbert az általános iskola három osztályát végezte el, írni-olvasni nem tud.

„Pár nappal előtte támadták meg a gyereket. Meg akartuk kérdezni, hogy mi a bajuk velünk”

- így emlékszik vissza négy év távlatából a támadás napjára.

Azt mondja, hogy a gárdisták demonstrációja felzaklatta őket. Az ítéletek szerint éppen az ő házuk előtt gyülekeztek a szélsőségesek. Róbert azt mondja, az utcájukban masíroztak, és cigányozva szidalmazták az egyik unokáját, aki hazafelé tartva összefutott velük. A házukba is beüvöltöztek, rasszista dolgokat kiabáltak. Róbert szerint a gárdista felvonulás előtt nem volt konfliktus a településen romák és nem romák között. A gárdista nő és fia néhány évvel a támadás előtt költözött a településre, és nem sokkal utána tovább is álltak. Mire ő és a fia kijöttek a börtönből, már biztosan nem laktak ott.

Az ügyben született különböző bírósági ítéletekből az derül ki, hogy a három férfi a támadás napján együtt ivott, majd elhatározták, hogy elmennek a helyi presszóba sört vásárolni. Az útjuk a gárdista nő háza előtt vezetett, itt először szóváltás alakult ki, majd előkerült a fokos és a kés. Az ítéletből nem derült ki, hogy ha csak sörért igyekeztek, akkor miért voltak náluk ezek az eszközök.

Az elsőfokú ítélet még nem állapított meg gyűlölet-bűncselekményt, csak enyhébb megítélésű garázdaságot. A bíróság azzal érvelt, hogy a támadást ugyan a nő politikai meggyőződése is motiválta, tehát, hogy gárdista volt, és pár nappal korábban felvonulást szervezett a településre, de szerepet játszott benne személyes konfliktus is. Az ügy II. rendű vádlottja Róberték barátja volt. Ő a gárdista nő házától nem messze lakott, régóta rossz szomszédi viszony volt közöttük, sokat veszekedtek egymással, a férfi gyerekét korábban megtámadta a nő kutyája. Ő volt az, aki a presszóba menet a kerítésnél először kiabálni kezdett.

Mivel a garázdaságot a férfiak csoportosan és felfegyverkezve követték el, ezért már első fokon is letöltendő börtönt kapott mindhárom vádlott.

„Soha semmi dolgunk nem volt a törvénnyel. Nem követtünk el addig semmit, nem voltunk börtönben.”

Róbert és fia a bírósági papírok szerint is büntetlen előéletű volt a támadás előtt. Róbert azt mesélte, hogy a börtönben senki sem értette, hogy egy ilyen ügyben, ahol összesen egy nyolc napon belül gyógyuló sérülés történt, miért küldték őket hosszú időre rács mögé. Végül több mint két évet töltöttek bent. Addig a család a felesége nyugdíjából és az unokák után járó családi pótlékból élt. Mióta kiengedték őket, a fia egy közeli erdészetben dolgozik.

Az ügyészség fellebezett az elsőfokú ítélet ellen. Többek között azt akarták, hogy a bíróság mondja ki: gyűlölet-bűncselekmény történt, tehát hogy Róberték kifejezetten azért támadtak Eszterre és fiára, mert a Magyar Nemzeti Gárda nevű szervezet tagjai, illetve azért, mert magyarok, a korábbi személyes konfliktusok pedig csak mellékes körülményei az ügynek. Ennek nem csak elvi jelentősége van, ha a támadókat rasszista indulat vezette, akkor súlyosabb büntetést kell kiszabni az rájuk.

A másod- és harmadfokon eljáró bíróság (a Fővárosi Törvényszék és a Fővárosi Ítélőtábla) az ügyészséggel értett egyet.

Azt állapították meg, hogy a vádlottak bűncselekménye kifejezetten magyarellenes, illetve gárdistaellenes volt, és így súlyosabb büntetés jár. Az első fokon kiszabott 1 év körüli letöltendő börtönbüntetéseket mindhárom vádlott esetében 2 év fölé súlyosították.

Látványos különbségek vannak a magyar bírósági ítéletek között attól függően, hogy “magyarozik”, “cigányozik” esetleg “négerezik” a támadó.

2013-ban roma férfiaknak álltak bíróság elé, miután rátámadtak egy Suzukira, amiben gárdisták ültek. A támadásban szerencsére senki sem sérült meg. Gyűlölet-bűncselekményt állapítottak meg, és másodfokon a kilenc vádlott összesen 40 év letöltendő börtönt kapott.

Idén január végén írtunk részletesen egy Észak-Magyarországon történt támadásról, amikor 8-10 símaszkba öltözött férfi rontott rá roma közmunkásokra. Akkor a támadók „Megdöglötök büdös cigányok” illetve „Rátok lesz gyújtva a ház büdös cigányok” felkiáltással verték össze az áldozataikat. Volt akinek a kezét, volt akinek a lábát törték el a náluk lévő baseballütőkkel és feszítővasakkal.

A bíróság szerint abban az esetben hiába “rohadt cigányoztak” a támadók, ez önmagában nem bizonyítja, hogy rasszista erőszak történt volna. Ott az előre kitervelt, a roma áldozatoknak súlyos sérüléseket okozó támadás miatt felfüggesztett börtönt kapott az elkövető. Róberték könnyű, nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozva valamennyien két évnél súlyosabb letöltendő börtönbüntetést kaptak.

Róbertéknél enyhébb büntetést kapott az a két férfi is, aki Bicskén egy kerítésléccel vert eszméletlenre egy színesbőrű menekültet. A támadás előtt áldozatuknak, akivel korábban soha nem találkoztak, azt mondták, hogy „Black man go back to Africa. Here is Hungary, not Africa”. A bíróság először úgy döntött, hogy bár a fekete férfi megverése rasszista támadásnak indult, de aztán garázdaság lett belőle, mert a támadók felhúzták magukat azon, hogy a menekült védekezni mert. Jogerősen ott mindkét támadó felfüggesztettet kapott. Ezt a döntést a Kúria idén áprilisban megváltoztatta, kimondták, hogy rasszista támadás történt. A másodrendű vádlottnál maradt a felfüggesztett börtön, az elsőrendű esetében viszont 2 év hat hónap letöltendő börtönre súlyosítottak a büntetést.

Azt, hogy Róbertet és társait gárdisták elleni gyűlölet-bűncselekmény miatt ítéljék el, egy 2009-ben bevezetett törvénymódosítás tette lehetővé.

2008. nyarától egy négytagú banda követett el rasszista támadásokat romák ellen Magyarországon, a 2009-es elfogásukig összesen hat embert, köztük egy gyereket öltek meg. 2008 nyarán jobboldali szélsőségesek támadták meg a budapesti melegfelvonulás résztvevőit. Az akkori szocialista kormány egyrészt úgy akart csinálni, mintha tényleg fellépnének a gyűlölet-bűncselekmények ellen, másrészt a melegek megkülönböztetett jogi védelmét nem merték felvállalni, mert úgy érezték, hogy az népszerűtlen téma. Emiatt az új, “közösség tagja elleni erőszak” nevű bűncselekmény definíciójába a nemi identitás és szexuális orientáció helyett a “lakosság egyes csoportjainak” védelme került be.

„Aki mást valamely nemzeti, etnikai, faji, vallási csoporthoz, vagy a lakosság egyes csoportjaihoz tartozása, vagy vélt tartozása miatt bántalmaz, illetőleg erőszakkal vagy fenyegetéssel arra kényszerít, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az országgyűlés emberi jogi és kisebbségi bizottsága is tárgyalt a javaslatról annak elfogadása előtt. Ide meghívták a TASZ, a Helsinki Bizottság és más jogvédő szervezetek képviselőit is, hogy elmondhassák véleményüket a kormány tervéről. Egy kivétellel mindenkinek tetszett az igazságügyi minisztérium ötlete. Az ülésen egyedül a Hit Gyülekezetének meghívott jogásza vetette fel, hogy a “lakosság egyes csoportjaihoz” tartozás túl általános, és a törvény valójában pont gyengíteni fogja a közösségek védelmét.

„ennek a törvényi tényállásnak a kiegészítése a lakosság egyes csoportjaival véleményünk szerint jogilag megfoghatatlan, és jogbizonytalanságot eredményez. A hagyományos közösség fogalom teljes elrelativizálásához vezet, és ezért véleményünk szerint csak látszólag védi a közösséget, sokkal inkább gyengíti, mintsem erősíti azt.”

Mára a gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó szakértők jelentős része úgy értékeli, hogy a 2009-ben bevezetett módosítás, illetve annak a megszövegezése hibás volt.

2012-ben a TASZ és a Helsinki Bizottság gyűlölet-bűncselekményekkel foglalkozó munkatársai is azt jelezték, hogy változtatni kellene, mert a “lakosság egyes csoportjai” megfogalmazás túl általános, és ahhoz vezetett, hogy a sérülékeny csoportok helyett például különböző rasszista szervezetek tagjai kapnak megkülönböztetett törvényi védelmet.

Az Országos Kriminológiai Intézetben dolgozó Bárd Petra 2016-os kutatásában mutatta be, hogy a jogszabályt, amit részben a romák védelmében, az ellenük elkövetett bűncselekmények visszaszorítására hoztak, sok esetben tényleg pont ellenük használják fel. A Borsodban történt rasszista bűncselekményeket vizsgálva például az derült ki, hogy 2009 és 2013 között többször indult eljárás kisebbségi, mint többségi elkövető ellen. Leegyszerűsítve:

a hatóságok érzékenyebbnek tűnnek arra, amikor a romák mondanak olyasmit, hogy “rohadt magyarok”, esetleg “rohadt gárdisták”, és kevésbé hatja meg őket, amikor a magyarok vagy éppen gárdisták mondanak olyanokat, hogy “rohadt cigányok”.

2011-ben egy Róbertékéhez hasonló ügy került a Legfelsőbb Bíróság elé, valakit azért vertek meg, mert feltételezték róla, hogy a Magyar Gárda tagja. Ebben az ügyben az ítélet azt mondta ki, hogy a gárda tagjait nem illetheti megkülönböztetett büntetőjogi védelem.

„A nemzeti, etnikai, faji, vallási vagy egyéb lakossági csoport ellen irányuló célból létrehozott, és a törvényi előírásokkal nyilvánvalóan szembe helyezkedő szerveződés tagjait - kiváltképpen akkor, ha a szervezetet a bíróság jogerős döntésével már fel is oszlatta - értelemszerűen a büntetőjog sem védheti fokozottan, hiszen ebben az esetben a jogrend egységének elve szenvedne súlyos sérelmet. (...) Mindez nem változtat azon, hogy a sértettnek, mint a Magyar Gárda egykori tagjának a tényállásban jelzett körülmények között történt bántalmazása természetesen büntetendő cselekmény, amely azonban nem az öt évgi terjedő szabadságvesztéssel fenyegetett közösség tagja elleni erőszak bűntette, hanem garázdaság vétségének minősül.”

Egyszerűbben:

A Magyar Gárda tagjait (mint bárki mást) megtámadni egyértelműen bűncselekmény, de olyan rasszista csoportokat, ahol az elsődleges szervező erő más közösségek gyűlölete, nem illethet extra jogi védelem.

A Magyar Gárda megszüntetésével kapcsolatos bírósági döntések egyébként azt is külön megemlítik, hogy az egy félkatonai szervezet volt, amely a származás szerinti elkülönítést hirdette, felvonulásai pedig joggal keltettek félelmet a roma kisebbség tagjaiban.

„Abszurd, hogy a Magyar Gárda betiltása és az előbb idézett 2011-es Legfelsőbb Bírósági ítélet után 2016-ban azt mondja a bíróság, hogy Róberték gárdisták ellen követettek el gyűlölet-bűncselekményt.”

Erről Jovánovics Eszter, a TASZ egyenlőség projektjének vezetője beszélt. Jovánovics szerint a mostani ítéletek egyértelműen szembe mennek a Legfelsőbb Bíróság korábbi ítéletével, ami kimondja, hogy az alkotmányos alapelveket nyíltan tagadó csoportokat nem illethet meg speciális jogvédelem. A TASZ blogbejegyzését az esetről itt lehet elolvasni.

A másod- és harmadfokú ítéletekben az is előkerül, hogy Róberték esetében magyarellenes támadásról van szó. Ennek bizonyítéka a bíróság szerint a “rohadt magyarozás”, tehát azok a dolgok, amiket Róberték a balhé közben a gárdista nőnek és fiának kiabáltak.

„Ha a sértett helyettesíthető egy másik emberrel a közösségéből, ha csak azért támadják, mert megszületett, akkor lehet gyűlölet-bűncselekményről beszélni”

Az OKRI-ban dolgozó Bárd Petra így definiálta a gyűlölet-bűncselekmény fogalmát.

Jovánovics szerint a történetből teljesen egyértelmű, hogy az elítéltek azért támadtak a sértettekre, mert megszervezték a cigányellenes rendezvényt, nem pedig magyarellenes érzületből.

(Fotó: Halász Júlia, illusztráció)