• Az új ukrán oktatási törvény kötelezővé tenné minden tantárgy ukrán nyelvű oktatását a magyar anyanyelvűeknek is.
• A magyar gyerekek többsége jelenleg nem tud elég jól ukránul ahhoz, hogy alapvető tantárgyakat ukránul tanuljon meg.
• A kárpátaljai magyar szervezetek rég kérik az ukránoktatás modernizációját, de Kijev eddig nem hallgatta meg őket.
• Helyette inkább magyar szeparatizmussal riogat az ukrán nacionalista propaganda.

„Lényegében már csak a magyar diplomáciai nyomás az, amiben bízhatunk”

– mondta Kántor József, a nagydobronyi iskola igazgatója, mikor az ukrán oktatási törvény hatásairól kérdeztük. A kárpátaljai falu iskolájában 700 gyerek tanul, főleg magyarok. Szinte kizárólag magyar szót hallanak otthon, az utcán, a boltban és a templomban is, az új oktatási törvény szerint azonban ötödik osztálytól már az alapvető tárgyakat is ukránul kellene tanulniuk.

„Az, hogy a gyerekeink tudjanak ukránul, egy olyan cél, amit két kézzel meg tudok szavazni. Erre szükségünk van, ez a helyben boldoguláshoz elengedhetetlen. De nem ilyen módon.”

Több kárpátaljai pedagógus is úgy érzi, a magyar kormány segítsége, és a Kijevre gyakorolt diplomáciai nyomás lehet az, amitől idővel talán meghátrál majd az ukrán kormány, és belátja, hogy az új törvényt nem készítették elő rendesen.

A kijevi parlament szeptember 5-én fogadta el az új oktatási törvényt, ami Petro Porosenko elnök szeptember 25-i aláírásával hatályba is lépett. Ukrajnának régóta szüksége volt egy új oktatási jogszabályra, hiszen az egyre elavultabbá váló tanítási rendszert mindenképp modernizálni kellett. A tantárgyi reformokat, a fogyatékossággal élők integrációját és a nyugati elköteleződés törvénybe iktatását sokan üdvözölték is, a törvény hetedik cikke, ami az oktatás nyelvét szabályozza, viszont kiverte a biztosítékot.

Ez a pont kimondja, hogy az oktatás nyelve az ukrán, és az ukrántól eltérő nyelvű kisebbségeknek is minden tárgyat ukránul kell tanulniuk ötödik osztály fölött, azzal a kikötéssel, hogy a tananyag az EU valamelyik hivatalos nyelvén is leadható, de csak az ukrán mellett, nem ahelyett. Ez alól kivételt képeznek az őshonos kisebbségeknek nevezett csoportok, mint például a krími tatárok, akiknek az ukrán parlament – bizonyára a Krím elvesztése miatti fájdalmában – engedélyezte, hogy csak a felsőfokú oktatásban kelljen áttérniük az ukránra. A törvény szerint azonban a magyar valamiért nem őshonos kisebbség Kárpátalján, ezért számukra az ötödik osztály a határ.

A térden írt törvény

„Az előző törvényben az szerepelt, hogy az oktatás nyelvét a tanár és a szülők vagy gyámok közösen határozzák meg, és öt főtől osztály indítható kisebbségi nyelven. Nem kötelező indítani, de indítható. Ezen túl a nyelvtörvény és az alkotmány foglalkozott az oktatás nyelvével is, nem az oktatási törvény” – foglalta össze Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal oktatási főosztályának helyettes vezetője.

„Ami végül bekerült a törvénybe, az kompromisszumos javaslat volt, a rossz nyelvek szerint állítólag

egy egyeztetés után a térdükön írták a szöveget a képviselők.

De tény, hogy ennél voltak durvább indítványok is.”

Az oktatási törvényt több mint egy éve kezdte kidolgozni az ukrán oktatási minisztérium, a nyelvi kérdés pedig egy éve vetődött fel, amikor több civil kezdeményezés is indult annak érdekében, hogy a törvény az ukránt rögzítse az ukrajnai oktatás nyelveként. 2016 októberében egy Larisza Nyicoj nevű, nacionalista írónő nyílt levélben fordult Porosenko elnökhöz és a kijevi kulturális minisztériumhoz, és azt írta, aggódik a kárpátaljai magyarok integrációja miatt.

Nyicoj úgy tett, mintha az új oktatási törvény akkor már nyilvános tervezete lett volna az, ami engedélyezte Ukrajnában a kisebbségi nyelvű oktatást, és ő ezen háborodott fel. Azonban már az írónő alapállítása is fals, hiszen Ukrajnában évtizedek óta zajlott oktatás az ukrán mellett orosz, román, moldáv, krími tatár, szlovák vagy magyar nyelven is. A nagyjából 150 ezer fős magyar kisebbség még a Szovjetunió idején is rendelkezett magyarul oktató iskolákkal, mostanra pedig a magyar nyelvű oktatás teljes vertikuma kialakult Kárpátalján a magyar óvodáktól a beregszászi főiskoláig vagy az Ungvári Nemzeti Egyetemig, ahol bizonyos tantárgyakat oktatnak magyarul is.

A tévedés ellenére Nyicoj kezdeményezése sok követőre lelt, és a törvény egyeztetése során el is kezdtek érkezni az ezzel kapcsolatos módosító indítványok, így állt elő a mostani helyzet.

Bemegy az iskolába, és ott hall először ukrán szót

Az, hogy a magyarok és a legtöbb ukrajnai kisebbség ennyire tiltakozik az új törvény ellen, leginkább azzal magyarázható, hogy az ukrán-magyar határ mentén, egy tömbben élő magyarok többsége tényleg nem beszél megfelelően (vagy akár semennyire nem beszél) ukránul. A városokban, ahol kevertebb a népesség, és inkább az ukránok vannak többségben, nem ennyire rossz a helyzet, az ottani magyar iskolákba járó gyerekek ukrán nyelv és irodalom érettségi eredményei is jobbak. Sterr Attila szerint ezekben a városokban nem ritka az sem, hogy a magyarul tanuló osztályokba nem magyar anyanyelvű diákok is beiratkoznak, Kárpátalján ugyanis a magyar nyelv presztízse egyáltalán nem rossz.

Azonban a határ menti színmagyar iskolákban is nagyjából ugyanolyan módszerrel oktatják az ukrán nyelv és irodalom tantárgyat, mint egy ungvári magyar vagy egy kijevi ukrán osztályban.

Ezután pedig a magyar diákok a független vizsgaközpontokban ugyanazt az ukrán érettségit írják, amit az ukrán anyanyelvűek. Kántor József szerint a nagydobronyi iskola végzőseinek egyszerűen nem elég jó ehhez végzős korukban sem az ukrán nyelvtudásuk, 50-60 százalékuk nem is tudja letenni az ukrán érettségit. Sterr Attila emellett elmondta, hogy a megyei statisztikákban szerepelnek olyan iskolák is, amikben évek óta senki nem tudott ukrán érettségit tenni, és ez mindent el is mond az ottani ukrán nyelvoktatás színvonaláról.

Kántor szerint az ukránoktatás legfőbb problémája a krónikus szakemberhiány. Ezt a nagydobronyi iskola is érzi, több mint 40 tanórára ebben az iskolában sincs, aki oktatni tudná az ukránt. Az ukrán oktatási szabályok lehetővé teszik, hogy a 16 főnél nagyobb osztályokat a nyelvtanulás hatékonyságának növelése érdekében kisebb csoportokra osszák, ezt azonban Nagydobronyban a tanárhiány miatt évek óta nem tudják megtenni.

Az ukránoktatás helyzetét az ukrán függetlenség 26 éve alatt nem tudták rendesen megoldani. Kárpátalján pedig még országos összehasonlításban is sokkal súlyosabb a helyzet, hiszen itt leginkább olyan tanárokra van szükség, akik magyarul és ukránul is nagyon jól beszélnek.

Ilyenekből már csak azért is kevés van, mert a helyi magyarok éppen az iskolai ukránoktatás helyzete miatt hátrányból indulnak az érettségin az ukrán anyanyelvűekhez képest, így nehezebb bejutniuk az ukrán szakokra. Ezen kívül a tanítani vágyó kárpátaljai magyaroknak hatalmas vonzóerőt jelent Magyarország is, ahol jóval magasabbak a tanári fizetések, így sokan eleve inkább Magyarországra mennek egyetemre is. Kántor József szerint Nagydobronyban és környékén a debreceni karok a legnépszerűbbek, hiszen innen még akár hetente-kéthetente is hazajárhatnak a gyerekek.

„A továbbtanulni szándékozó végzőseink 80 százaléka nyugaton, Magyarországon vagy még nyugatabbra keresi a boldogulást.

A Kárpátok keleti oldala, Ukrajna belseje viszont lényegében semmilyen vonzóerőt nem jelent.”

Közben viszont az ukrán anyanyelvű tanárok sem vágynak a kárpátaljai magyar falvakba, hiszen többnyire nem beszélnek magyarul, a közeli ukrán többségű városokból pedig nagyon nehéz naponta eljutni a falvakba, mert a buszok ritkán járnak és a tanári fizetéshez képest eléggé drágák is, Nagydobronyba például csak 3 busz jár naponta Ungvárról.

A helyzet már most is olyan rossz, hogy a munkácsi járás egyik iskolájában tavaly úgy kezdődött a tanév, hogy az egész intézményben csak 2 pedagógus maradt, akik közül az egyik az igazgató volt. Az iskola kényszerből visszahívta a nyugdíjas tanárait, mert csak így tudták fogadni a gyerekeket.

Szótár létezik, de nem éri meg a kiadónak terjeszteni

A tanárhiány mellett az ukrán nyelvoktatás másik nagy problémája az ukrán nyelvórák alacsony óraszáma és elavult módszertana. Az ukrán oktatási rendszer ugyanis jelenleg a magyar anyanyelvű és színmagyar nyelvi környezetben felnövő gyerekeket is ugyanúgy kezeli, mint egy ukránt, és kisebb változtatásokkal bár, de lényegében ugyanazt a tananyagot adná le nekik, ugyanakkora óraszámban. A rendszer logikájának alapja, hogy a nemzetiségi elsős, aki beül az iskolapadba, már beszél ukránul.

Oktatási szakértők szerint Kárpátalja legtöbb iskolájában az ukránt inkább idegennyelv-módszertannal kellene oktatni, hiszen az itt élő magyar vagy akár román gyerekeknek sincs több kapcsolata az ukrán nyelvvel, mint egy Magyarországon tanuló magyarnak az angollal vagy a némettel. Sterr Attila szerint a kárpátaljai hatóságok és a helyi magyar érdekvédelmi szervezetek 10 éve írogatnak javaslatokat Kijevbe az oktatási minisztériumnak erről és hogy az ukránt a jelenleginél magasabb óraszámban kellene oktatni a magyar iskolákban. Ezekre azonban nem érkeztek érdemi válaszok, talán azért sem, mert a kormánynak sokba kerülne egy átfogó tantárgyi reform, új tankönyvek, új segédanyagok kellenének, ráadásul a tanárhiánnyal is muszáj lenne végre kezdeniük valamit.

„De ezt a 150 ezres kisebbséget egyszerűen nem veszik figyelembe, mert ez számukra nem létszám”

– mondta Kántor József.

Az ukránt annyira nem kezelik idegen nyelvként, hogy még ukrán-magyar szótárakat is alig lehet kapni Kárpátalján.

„Létezik ilyen, de sajnos a kiadónak valószínűleg nem éri meg a terjesztése, az államnak meg nem az a legnagyobb gondja most, hogy ezzel foglalkozzon. Tehát nem az a helyzet, hogy bemegy az ember bármelyik könyvesboltba, és egyszerűen vesz egyet” – tárta szét a kezét Kántor József.

Sterr Attila szerint Kárpátalján voltak és zajlanak is olyan kísérletek, amikben az ukránoktatás az idegennyelv-módszertan felé tolták el, és a legtöbb ilyen próbálkozás biztató eredményeket hozott. A szakember azt mondta, ezt a módszertani átállást nem is kellene feltétlenül általánossá tenni, csak el kellene jutni annak felismeréséig, hogy egy színmagyar faluban és egy vegyes nemzetiségű városban érdemes lehet más-más módszerekkel oktatni az ukránt.

2033-ra oldhatnánk meg, amit 3 év alatt kellene

„Az állam követel, és követeljen is, de akkor valamit biztosítania kellene először” – mondta Kántor József. „Amíg rendes és elegendő létszámú szakembergárdát építenek ki, az még legalább öt év. Ha most kezdjük, akkor azzal már 2022-nél tartunk. Aztán majd ha ezek a szakemberek elkezdik tanítani a gyerekeket egy jobb rendszerben az elsőtől a 11. osztályig, az még 11 év, és az akkori érettségiken majd látni fogjuk a javulást. Ehhez képest ez a törvény adott 3 évet az átállásra. Utána ötödik osztálytól fölfelé minden ukránul van.”

Sterr Attila szerint ráadásul jelenleg zajlanak ugyan tárgyalások a törvény végrehajtásával kapcsolatban, és az oktatási minisztérium kezdi maga is elismerni, hogy a magyaroknak nem tanítható az ukrán nyelv olyan módon, ahogyan eddig, mert annak semmi értelme. De ha lesz is bármilyen tanrendi átállás, az ebben a tanévben biztosan nem kezdődik el, így a törvényben megszabott 3 éves átállási határidőből érdemben csak két év marad. Ennyi idő alatt pedig nem lehet meggyőződni arról, sikeres volt-e egyáltalán a reform.

A helyi pedagógusok közül sokan egyébként nem tartják ördögtől valónak, hogy bizonyos tantárgyakat ukránul oktassanak. Létezik például egy honvédelmi ismeretek nevű tantárgy, ami a mostani orosz-ukrán konfliktus miatt aktuális is, a hírek között hamarabb találnak a magyar gyerekek is ukrán szakszavakat használó ukrán forrásokat ebben a témában, ráadásul a tárgyat tanítók szinte kizárólag nyugállományú ukrán katonatisztek, akik amúgy sem beszélnek magyarul.

Az azonban, hogy ötödik osztálytól a matematikát, a fizikát vagy a kémiát ukránul oktassák, nagyon megnehezítené az ukránul nem elég jól tudó diákok dolgát,

a formális logikát átadó tantárgyak eleve meglévő megértési nehézségeit ugyanis még nyelvi nehézségekkel is tetéznék az új szabályok.

A Velencei Bizottságra még várunk

Magyarországon sok elemzésben megjelent, hogy az új törvény nem is lesz olyan durva, mivel engedélyezi, hogy bizonyos tantárgyakat az ukrán mellett az EU valamelyik hivatalos nyelvén is oktassanak. Ez látszólag könnyebbség lehet az Ukrajnában élő magyaroknak, románoknak vagy lengyeleknek, a szakemberek szerint azonban ez sem tiszta helyzet.

Kántor József szerint: „Jellegzetessége az ukrán törvényeknek, hogy általában egyik sincs rendesen kidolgozva. Ebben is rengeteg nyitott kérdés van, és a törvényszövegben több ponton az szerepel, hogy a részletekről majd később más jogszabály rendelkezik. Nem tudjuk azt sem, hogy fog kinézni, hogy az EU hivatalos nyelvein is lehet oktatni. Külön tanórák kellenek? Annak a diáknak, akinek egy héten most 32 tanórája van, akkor annak majd 64 tanórája lesz?”

Sterr Attila szintén nagy bizonytalansági faktorként említette ezt. A szakember értelmezése szerint a törvény azt írja elő, hogy mindent ukránul kell oktatni, és emellett esetleg magyarul is lehet. Hogy ez pontosan hogyan történik majd, az később elkészülő végrehajtási rendeletek szabályozzák, de az egészen biztos, hogy a törvény a jelenlegi formájában veszélyezteti a magyarok és a többi ukrajnai kisebbség kiépített iskolarendszerét.

Több alkotmányjogász éppen ezért tartja alkotmányellenesnek a törvényt, hiszen az ukrán alkotmány is kimondja, hogy nem lehet olyan jogszabályt hatályba léptetni, ami meglévő jogokat korlátoz. Ez a törvény pedig igenis korlátozná a kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogát.

Az oktatási törvényt ezért vizsgálja a Velencei Bizottság is, és Sterr Attila szerint a kormány figyelembe fogja venni a bizottság véleményét, akár annak megfelelően hozzá is nyúlnak majd a jogszabályhoz. Most mindenki a Velencei Bizottságra vár, de a testület várhatóan december közepénél hamarabb nem dönt az ügyben, addig pedig semmilyen jogszabálymódosítás nem várható.

Odalépnek az oroszoknak, de a magyarok szívják meg

Az természetesen a kárpátaljai magyarok előtt is tiszta, hogy az oktatási törvény – ahogyan a nyelvtörvény – nem lett volna feltétlenül ilyen, ha nem zajlana az orosz-ukrán háború. Az oktatási törvényből látszik, hogy míg az EU-tagállam nyelvét beszélő kisebbségeknek betettek egy kiskaput annak érdekében, hogy legalább az anyanyelvi oktatásuk bizonyos részeit megtarthassák, az Ukrajnában élő 8-10 millió orosz ilyen jogokat sem kapott.

A törvény azonban – talán Kijev akarata ellenére – sokkal többet árt az ukrajnai magyaroknak vagy románoknak, mint az oroszoknak, utóbbiak anyanyelve ugyanis sokkal közelebb áll az ukránhoz, esetükben a nyelvváltás sokkal egyszerűbb. Kántor szerint az oroszok jelentős része már csak a nyelvrokonság miatt is jól érti az ukránt, ha nem is beszél teljesen szabályosan, de komolyabb kommunikációs nehézségei nincsenek.

„Az orosz nyelvűek ettől a törvénytől nem fogják elveszíteni a nyelvüket, ez nekik nem okoz gondot, hogy akkor matekórán innentől ukránul kell beszélni. Ehhez képest nálunk, ha elkezdünk negyediktől egy más nyelven oktatni, akkor abból a magyar és román gyerekek semmit nem fognak érteni.”

Putyin meg díszpolgár lett a Debreceni Egyetemen

Közben viszont az ukrán sajtó nacionalistább része a kárpátaljai magyarokat is kezdi úgy kezelni, mint az Ukrajna keleti részén élő oroszokat.

„Most bennünket, magyarokat pécézett ki az ukrán sajtó, most arról szólnak a hírek, hogy itt, nyugaton is szeparatizmus lesz, meg most mi jelentünk éppen a legnagyobb veszélyt az ukrán államiságra. De szerintem ezek megrendelt cikkek” – mondta Kántor József.

Tény, hogy a kijevi nacionalista elit nagyon aggódik amiatt, hogy a magyar kormány ennyire nyíltan barátkozik Vlagyimir Putyinnal. Az ukrán média gyakran és nagy terjedelemben számol be az orosz-magyar közeledés híreir ől is, megjárta a kijevi sajtót Putyin debreceni egyetemi díszpolgári kinevezése, az orosz elnök gyakori magyar látogatásai, de a Paks 2-ről és a budapesti orosz metrófelújításról szóló hírek is. Ezek pedig csak erősítik a régi félelmet: hogy Magyarország bizonyára vissza akarja szerezni a Kárpátalját.

Az, hogy a magyar kormány ennyire határozottan és keményen igyekezett beállni a kárpátaljai magyarok érdekeinek képviselete mögé, már olyan cikkeket is szült az ukrán médiában, hogy az ország nyugati felében hamarosan ugyanaz lesz majd, mint keleten az oroszokkal.

Sterr Attila azt mondta, ő helyi szinten, Kárpátalján nem tapasztalja, hogy az ukránoknak komolyabb, általános ellenérzései lennének a magyarokkal szemben, de ettől függetlenül Kárpátalján is tudják, hogy Kijevben több politikus realitásként kezeli, hogy Magyarország akár orosz segítséggel vissza akarná szerezni a Kárpátalját.