Ukrajna hátba szúrta Magyarországot oktatási törvényének módosításával, amely súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait – mondta Szijjártó Péter külügy- és külgazdasági miniszter az MTI-nek telefonon Tallinnból, ahol az Európai Unió tagállamainak informális külügyminiszteri találkozóján vesz részt.

A csütörtökön kezdődött 2 napos tanácskozásnak az EU soros elnöke, Észtország ad otthont. A tagállamok külügyminiszterein kívül ott vannak a keleti partnerség keretében az EU-val együttműködő országok, köztük Ukrajna diplomáciai képviselői is.

Szijjártó Péter elmondta, hogy a találkozón az egyik legfontosabb kérdésként tartja napirenden a héten elfogadott ukrán oktatási törvénymódosítást. Azt mondta:

„Szégyennek tartjuk, hogy a módosítás súlyosan sérti a magyar kisebbség jogait, szégyen, hogy egy, az EU-val egyre szorosabb kapcsolatokra törekvő ország ilyen, az európai értékekkel homlokegyenest ellentétes törvényt hozott. Elfogadhatatlan, hogy Ukrajnában elvették a jogot a magyaroktól, hogy anyanyelvükön tanulhassanak a középiskolákban és az egyetemeken, csupán az óvodákban és az általános iskolákban hagyták meg ennek lehetőségét.”

Mint mondta, a törvénymódosítás a Kárpátalján működő magyar iskolák jelentős részének működését fenyegeti, és az ukrán döntés nemcsak a 150 ezres lélekszámú magyar kisebbség érdekével, az európai értékekkel ellentétes, hanem semmibe veszi Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásait is, ezért a magyar kormány minden létező európai fórumon fellép, hogy ez a jogszabály ne léphessen majd életbe.

Külön kitért arra, hogy a döntés Magyarország felé különösen barátságtalan, mivel Budapest az ukrán vezetőknek az utóbbi hónapokban többször világossá tette, hogy a módosítás a magyar érdekekkel súlyosan ellentétes, mégis meghozta Kijev. Tette ezt annak ellenére, hogy Magyarország az elmúlt időszakban számos olyan segítséget nyújtott Ukrajnának, amely elementáris fontosságú volt akár az európai integrációs folyamat, akár Ukrajna szociális vagy biztonsági helyzete szempontjából – mondta Szijjártó, aki úgy fogalmazott:

„Mi voltunk azok, akik a leghangosabban támogattuk az ukránok vízummentességét, az elsők között ratifikáltuk a társulási megállapodást Ukrajna és az EU között, gázt szállítunk Ukrajnának Magyarországon keresztül, 600 millió forint értékben nyújtottunk humanitárius támogatást, 2600 ukrán gyermek üdülését tettük lehetővé az utóbbi három évben. Ezek után az ukrán oktatáspolitikai döntést nem lehet másként értékelni, mint Magyarország és a magyar emberek hátba szúrásaként.”

A találkozó munkaülésein az Észak-Korea jelentette veszély is téma. Ezzel kapcsolatban a magyar diplomácia vezetője elmondta, hogy a magyar álláspont szerint Észak-Koreát egy őrült kommunista diktátor vezeti, aki kiszámíthatatlan, ezért súlyos globális veszélyt jelent. Magyarország támogatja, hogy az ügyben döntő szavú nagyhatalmak (az Egyesült Államok, Japán, Kína, Oroszország) minél előbb állapodjanak meg olyan megoldásban, amivel rá lehet kényszeríteni Észak-Koreát nukleáris programjának haladéktalan leállítására. (MTI)