• A magyar miniszterelnök az egyetlen a NATO-tagállamok vezetői közül, aki nyíltan beszél arról, hogy az oroszok állnak nyerésre Ukrajnában.

• A magyar az egyetlen kormány az EU-ban, amelyik szerint az Oroszország elleni szankciók károsak, elfogadásuk rossz döntés volt.

• A nyugati szövetségi rendszer vezetői közül csak Orbán képviseli azt, hogy az orosz-ukrán konfliktus szláv belügy, bár az erről szóló érvelése megbicsaklik, amikor arra is figyelmeztet, hogy a háború elérheti Magyarországot is.

• A magyar külügyminiszter azokban a napokban tett látványos gesztusokat egy orosz állami nagyvállalatnak, amikor a nyugati nagyok egymás után kötelezték el magukat Ukrajna további támogatása mellett.

• Miközben a magyar kormány a békéről beszél, fel akarja gyorsítani a haderőfejlesztést.

Egyedül szelíd

Az alábbi mondatok péntek délelőtt hangzottak el a Kossuth Rádióban:

“Orbán Viktor: (...) Ugyanis nem szankciókra volna szükség, hanem azonnali tűzszünetre, azonnali béketárgyalásokra.

Nagy Katalin: Erről más nem beszél?

Orbán Viktor: Nem, ebben én vagyok az egyetlen. Néha kicsit furcsán is érzem magam. (...) Ritkán van az úgy, hogy Magyarország egymaga van a szelíd oldalon, vagy ha úgy tetszik, a galamb oldalon, és mindenki más pedig héja.”

A héják nekibuzdulása

Június közepétől kéthetes diplomáciai nagyüzem indult a nyugati szövetségeseknél. Kezdődött azzal, hogy a francia elnök, a német kancellár és az olasz miniszterelnök együtt elutaztak Kijevbe, ahol csatlakozott hozzájuk a román elnök, illetve másnap megjelent a brit miniszterelnök is. Mindannyian azt ígérték, hogy további fegyvereket, nehéztüzérséget küldenek Ukrajnának. E kiállás azért is volt különösen jelentős, mert a német kormány az utóbbi hetekig ingadozott, hogy adjon-e fegyvereket, míg a franciák és az olaszok haderejük méretéhez képest szintén vonakodtak komoly segítséget nyújtani.

A látogatás utáni héten az EU-s tagállamok vezetői Brüsszelben tartottak csúcstalálkozót, ahol újabb közös fegyverszállítások mellett kötelezték el magukat, hiszen többek között ezt az állásfoglalást adták ki: "Az Európai Unió továbbra is szilárdan elkötelezett amellett, hogy további katonai támogatást nyújtson Ukrajnának annak érdekében, hogy segítse az orosz agresszióval szembeni önvédelem természetes jogának gyakorlásában, valamint területi integritásának és szuverenitásának védelme terén."

Továbbá nem béketárgyalásra szólították fel a harcoló feleket, hanem Oroszországot sürgették, hogy "azonnal és feltétel nélkül vonja ki az összes csapatát és valamennyi katonai felszerelését Ukrajnának a nemzetközileg elismert határain belüli teljes területéről" - azaz a 2014-15-ben elfoglalt területekről is, teljes összhangban azzal, amit az ukrán kormány képvisel.

Az EU-csúcs után G7-csúcs következett, ahol a francia, német, brit és olasz kormány mellett az USA, Kanada és Japán vezetői vettek részt, és közös nyilatkozatban kimondták, hogy

addig támogatják Ukrajnát, amíg csak szüksége van rá, fegyverekkel és titkosszolgálati információkkal is.Hozzátették, hogy soha nem ismerik el az ukrán határok erőszakos megváltoztatását, és csak olyan lezárását fogadják el a háborúnak, amiben Ukrajna szabadon dönthet a jövőjéről - azaz nyitva marad az elvi lehetősége, hogy akár a NATO-hoz is csatlakozhasson.

Közvetlenül a bajorországi G7 csúcs után Madridban a NATO-tagállamok vezetői ültek össze, és a kiadott közös nyilatkozatukban szintén felszólították Oroszországot, hogy vonja vissza a katonáit a 2014 előtti határok mögé, és ők is megerősítették, hogy csak olyan megoldás elfogadható a konfliktus lezárására, ami az ukrán vezetésnek megfelel. Bár a NATO, mint szervezet, fegyvert nem ad az ukránoknak, de a tagállamok vezetői és a szövetség főtitkára üdvözölték, ha ezt a kormányok egyenként megteszik.

Elfogadtak egy új stratégiát is, amelyben Oroszországot nevezik a legfőbb fenyegetésnek. A 2010-es NATO-stratégia még stratégiai partnernek nevezte Oroszországot.

A fenti nyilatkozatok közül az EU és a NATO szövegeit a magyar kormány is aláírta, bár Orbán a Kossuth Rádióban utólag elmondta, hogy nem ért velük egyet.

A galambság az orosz agresszió elismerése