Akik szerint nem pusztít ki minket a mesterséges intelligencia

2022 végén, nem sokkal az után, hogy mindenki számára hozzáférhetőek lettek az LLM-típusú (nagy nyelvi modellekre építő) mesterségesintelligencia-rendszerek, megjelentek a hangok, amelyek az ezekben rejlő potenciális veszélyekre figyelmeztettek. A szöveget generáló (például a ChatGPT) és képeket alkotó (például a Midjourney) AI sokak szemében azonnal a közelgő apokalipszis hírnökei lettek.

Az apokalipszis szó használata cseppet sem túlzás. Sokan, régi AI-motorosok és újdonsült szakértők egyaránt, amellett érveltek, hogy a mesterséges intelligencia az emberiség teljes pusztulását hozhatja el. Mások valamivel konzervatívabban azt állították, hogy ez csak egy lehetőség. Ezeket a nézeteket áprilisi cikkünkben foglaltuk össze.

Az AI és veszélyei körüli vita azóta sem lankadt. Folyik egyébként egy al-vita arról is, hogy valójában az AI-szakértők közül hányan tartják ezt igazán veszélyesnek, az Economist precíz számításai szerint például ezen szakértők 3,9 százalékra saccolják annak esélyét, hogy az AI olyan világvégét hozzon el, amit kevesebb, mint 5000 ember él túl. Ugyanennek a valószínűségét olyan szakemberek, akik az AI-hoz kevésbé, a kockázatbecsléshez viszont jobban értenek, 0,38 százalékra tették.

Szintén az Economist írt arról, hogy a 2000-es években sokan tartottak az outsourcing hatásától a gazdag világ munkavállalóira. 2013-ban az Oxfordi Egyetem két munkatársa kiadott egy tanulmányt, amely szerint az automatizálás az amerikai munkahelyek 47%-át megszüntetheti a következő évtizedben. Mások azt állították, hogy még széles körű munkanélküliség nélkül is bekövetkezik majd a „kiüresedés”, amelynek keretében a jól fizető állások eltűnnek, és csak repetitív, rosszul fizetett munkakörök maradnak.