Vitézy Dávid: Én tudok a legegyszerűbben többséget teremteni a Fővárosi Közgyűlésben

• Milyen volt fideszesnek lenni?
• Milyen koalíció élén vezetné Budapestet?
• Hisz Magyar Péternek?
• Mit kezdene a hajléktalanokkal a BKK-rendészet?
• Honnan lesz egyáltalán pénz a nagyívű terveire?
• Vitézy Dávid főpolgármester-jelölt egy hónappal az önkormányzati választások előtt válaszolt a 444 kérdéseire.

444: Amikor egy hónapja interjút készítettünk Karácsony Gergellyel, azt mondta, ő kész vitázni önnel, akár Szentkirályi Alexandrával együtt, akár nélküle. Van ebben bármiféle előrelépés?

Vitézy Dávid: Apró előrelépés van. Szentkirályi Alexandra tudtommal eddig egyetlen megkeresést sem fogadott el, arra hivatkozva, hogy csak akkor hajlandó vitázni, ha Gyurcsány Ferenc is jelen van. Én ezt nem utasítom el, a Fidesz hozhatja magával Gyurcsány Ferencet, ha szeretné, de én nem ragaszkodom hozzá.

Karácsony Gergely pedig időhúzó, mindig új kifogást kitaláló stratégiát követ. Úgy tudom, az RTL-től és az ATV-től is volt felkérése, ezeket eddig hárította. Az egyetlen hely, ahol úgy tűnik, hogy tényleg össze is jön a vita, az a Partizán május 31-én. Ha addig új kifogás vagy ötlet nem merül fel a főpolgármester részéről. Itt tartunk jelenleg. Én nyitott vagyok RTL-re, ATV-re, Partizánra is, Szentkirályival vagy nélküle, Gyurcsánnyal vagy nélküle.

Volt egy erős állítása Karácsonynak abban az interjúban: szerinte az LMP nem ellenzéki párt, önt pedig következetesen a Fidesz jelöltjének nevezi. Ön ezt nyilván tagadja, de az kétségtelen, hogy egy ideig fideszes volt. Arra lennék kíváncsi, hogy mettől meddig volt fideszes?

Fidesz-tag soha nem voltam, azért ez szerintem nem lényegtelen körülmény. Karácsony pontosan ugyanezt csinálta az előző kampányban Puzsérral. Még csináltattak olyan plakátokat is, ahol Puzsért meg Berkit bábként rángatta Orbán Viktor. Karácsony minden kampányban elmondja, hogy csak ő egyedül az ellenzéki, és mindenki más, aki el mer indulni, fideszes.

Az én történetem jól ismert a közvélemény előtt. Abban nőttem fel civil közlekedési aktivistaként, hogy Demszky Gábor volt a főpolgármester. Elég határozott szakpolitikai kritikát fogalmaztunk meg azzal kapcsolatban, ahogy ők a várost vezették, különösképp a Hagyó-érában. Emiatt aztán én kikötöttem Tarlós mellett, aki delegált a BKV felügyelőbizottságába, ennek eredménye lett az, hogy a Hagyó-ügyet sikerült feltárni. A nyomozóhatóságok azok alapján a feljelentések alapján indultak el az ügyben, amiket ott mi előkészítettünk. Éppen ma néztem ezt újra végig, mert ugye Hagyó kabinetfőnökét megtaláltam a DK–MSZP Karácsony Gergely vezette közös listáján.

Ez olyan 2008–2010 körül volt, az őszödi beszéd után, amikor Demszky nyugdíjba menetele már nyilvánvaló volt. Szerintem akkor ebben a városban kevés ember volt, aki nem úgy gondolta, hogy Tarlós lesz a következő főpolgármester. Amikor az ő csapata megkeresett, hogy a közlekedésben segítsek neki, ennek örömmel tettem eleget. Ekkor dolgoztuk ki a BKK létrehozásának a javaslatát, ami alapvetően a Transport for London logikájának Budapestre történő áthozataláról szólt.

Annak a négy évnek volt is eredeménye a fonódótól a Futárig, a budapesti tömegközlekedés általános arculatának és kinézetének megújításáig. A posztszocialista világból sikerült egy európai összkép felé eltolnunk a budapesti tömegközlekedés összképét.

2015. február és július között volt kormánybiztos. Ez volt az a korszak, amikor a magyar kormány az idegengyűlöletet tette az ideológiája alapjává, ekkor volt a „migránsügyi” nemzeti konzultáció, ekkor jelentek meg az első kék plakátok, a „Ha Magyarországra jössz…”, kezdetűek. Milyen érzés volt egy ilyen kormánynak dolgozni?

Alapvetően szakmai munkának tekintettem ezt, és nem kevertem össze. Hogy csak egy egész konkrét ügyet mondjak, az oroszokhoz való folyamatos közeledés és az orosz metró nyilván a szakterületembe vágott, és messzemenőkig nem értettem egyet vele. De én akkor, sőt jóval később is úgy láttam, hogy vagy nem dolgozom azon a területen, amihez értek, vagy elfogadom, hogy abban a politikai térben lehet valamit csinálni, és valamit jobbá tenni, ami Magyarországon éppen akkor van. Szerintem az egy releváns kérdés, hogy ennek mikor és hol vannak a határai.

Van utólagos szégyenérzete? Bántja, hogy ennek részese volt?