A világ legeslegversenyképesebb versenyképességibullshit-póverháza

Az előző rész tartalmából (aki ráér és nem emlékszik, elolvashatja végig itten: Nem volt itt gazdasági csoda, csak hazudtak mint a vízfolyás; a jó memóriájúak pedig ugorjanak nyugodtan két bekezdést): Románia 2023-ra megelőzött egy főre eső GDP-ben, de még Bulgária is beérte Magyarországot az egyik legfontosabb, életszínvonalat jellemző statisztikai kategóriában. Horvátország is utolért, Lengyelország ellépett, Csehország már szinte reménytelen távolban. Itt tart 2024-re az orbánista gazdasági csoda. A magyar gazdaság nemcsak a régiós versenytársakhoz képest teljesített rosszul, de ha összevetjük az orbáni tizenhárom év (2023-as az utolsó érvényes statisztika) növekedési adatait a 2010 előtti tizenhárommal (1997–2010), akkor azt látjuk, hogy a pokoli, mindent elkúrós szoci időszak (oké, kiegészítve másfél év első Orbán-kormánnyal) növekedési számai éppenséggel semmivel sem voltak rosszabbak, mint a csodálatos, világszerte irigyelt Orbán-korszaké. Sőt, egy picit még jobbak is.

Ezzel együtt az utóbbi két évtized, a csatlakozás óta az egész régió számára fantasztikus fejlődést hozott. Történelmi jelentőségű/méretű a térség gazdasági felzárkózása a világ legfejlettebb országaihoz. A baj csak az, hogy Magyarország a gyengébben teljesítő új EU-tagok közé került. A gazdaságpolitika hibáit jól kiemelik a válságidőszakok, amik rendre sokkal jobban visszavetik a magyar gazdaságot, mint a versenytársakét.

Az első cikket ott zártuk, hogy a gazdaságilag szupersikeresnek hirdetett évtized után, 2023-ra a magyar állam költségvetése gyakorlatilag 2006-os szinten deficites, és komoly strukturális problémákkal küzd.

A bajok pedig nem most kezdődtek. Az ukrajnai háború, az energiaársokk, a posztkovidos infláció, a 22-es választási kiköltekezés persze mind alaposan hozzájárult a nagy hiányhoz, de még bőven a nagy fellendülés idején, minden baj előtt, kábé 2017-től lehetett észlelni, hogy a kormány kezdi elengedni az addig egyensúlyban tartott költségvetést, és annak ellenére, hogy még tartott a világgazdasági és európai konjunktúra, tehát a növekedéssel nem volt baj, a kormány és az MNB továbbra is élénkített (lejtőn lefelé, hátszélben is nyomta a gázt), aminek sok értelme nem látszott (azon kívül, hogy a jól célzott támogatásokat szokásos módon zsebre tehették a hatalmi gépezet kiszolgáló vállalkozások), valószínűleg csak tizedszázaléknyi plusz növekedést tudtak kipréselni a gazdaságból, mivel az országban termelésbe állítható kapacitás, szabad munkaerő már gyakorlatilag nem volt. De nyilván bíztak abba, hogy a kellemes világgazdasági környezet, a nullához közelítő kamatszintek világa (szinte ingyenes hitel szinte bármire) örökre fennmarad.

Aztán beütött a covid. Leblokkolt a világgazdaság, a fejlett országok óriási összegű segélyekkel igyekeztek megmenteni a vállalkozásokat és a lakosság vásárlóerejét. Mint emlékezhetünk, Magyarországon nem volt ilyen állami segítség. Hogy miért nem, arra csak tippelni lehet, a legvalószínűbb magyarázat, hogy azért, mert az akkor már ingatag, mínuszos költségvetésből Orbánék nem mertek még többet költeni. 2020 végére viszont már látszott, hogy a fejlett világban szinte mindenütt megugrott a hiány, és a piacok tudomásul vették, tehát hajlandók finanszírozni a magasabb hiányokat is, lehet költeni, így aztán a magyar kormány is vett egy lendületet, és év vége felé rengeteg pénzt kiszórt mindenféle egyedi döntésekkel. Nem a vállalkozásokat segítették, nem is a polgárokat, hanem célzottan bizonyos szektorok bizonyos szereplőit, elég jól láthatóan hatalmi szempontok alapján. (És ebből sem lett komolyabb botrány vagy fölhorkanás, néhány elkeseredett, tönkrement vállalkozó Facebook-posztján és egy-két újságcikken kívül.)

A hiány tehát tovább nőtt, és nem is csak növögetett, hanem kifejezetten gyorsan duzzadt. Csökkenteni esély sem volt: 2021 őszén (még hónapokkal az oroszok ukrajnai inváziója előtt) meredeken emelkedni kezdtek az energiaárak. A rémséges ikerdeficit (a költségvetés és a folyó fizetési mérleg együttes hiánya) ugyan már a korábbi években is jelentkezett, de most leugrott a grafikonról. És akkor még az EU-s pénzek sem akartak jönni. (Ugyan, ki és mi miatt?)

A rezsicsökkentés visszanyal