Benjamin Netanjahu szerint ez ahhoz hasonlít, ami a Németországban történt az egyetemeken az 1930-as években.
Az egyetem hullaházának vezetője fejet, agyat, bőrt és csontokat árult az interneten.
Szijjártó Péter online útinaplójában nem büszkélkedett az ajándékkal.
A világ egyik legjobb egyetemét megrázó botrányban összesűrűsödnek a kultúrharc legfontosabb témái (szólásszabadság, cancel culture, kisebbségek reprezentációja), az Izrael és a Hamász közti háború nyugati utórezgései és az akadémiai világ jövőjének alapkérdései. Tágabban véve pedig az amerikai demokráciával szembeni súlyos fenyegetésekről is szól.
Fél évig vezette az egyetemet, első fekete emberként és második nőként. A Harvardon a gázai háború kitörése után felbukkant antiszemitizmusra tett megjegyzései miatt mondott le.
Napi egy kanál is javíthat az esélyeken.
A két tekintélyes iskolában a diákság etnikai változatosságának fenntartása érdekében alkalmazták ezt a felvételi rendszert. A pozitív diszkrimináció ellen küzdő csoport azonban a Legfelsőbb Bíróságig vitte az ügyet.
Mondjuk ez nem annyira meglepő, ha azt vesszük, hogy korábban írt egy könyvet arról, miért kifizetődő megszegni a szabályokat.
Volt, hogy a vevőit a halottas házba is beengedte válogatni.
Ha már ott voltak, összeálltak az utóbbi idők legjobb fotójára.
Kenneth Roth, a Human Rights Watch korábbi vezetője szerint az egyetem bizonyára attól ijedt meg, hogy elbukja az Izrael-párti donorok támogatását.
Ügyvédje szerint semmi rosszat nem tett, több nagy amerikai egyetem szerint pedig a kínai gazdasági kémkedés elleni Trump-program valójában árt Amerikának.
Sőt, egyes kutatások szerint még árthat is, ha a felsőoktatásban azzal riogatják a hallgatókat, hogy kiborulhatnak.
Gyorsabban tudtak így futni.
A diákok követelték, hogy egyetemeik többet ne fektessenek fosszilis energiahordozókba.