"Azért volt meglepő az amerikaiak hirtelen aggodalma a horvát INA eladása miatt, mert már hónapok mozognak az ügyben, pontosan tudják, hogy mi és miért történik."
Ezt egy olajipari szakember mondta a magyar Mol és a horvát INA tárgyalásairól, miután a hétvégén amerikai diplomaták arról beszéltek a Reuters hírügynökségnek, hogy a magyarok orosz kézre játszanák a horvát céget. Arról is beszélt, hogy az Egyesült Államokból több lehetséges amerikai közvetítőt javasoltak a horvátoknak a Mollal közösen, hogy így próbáljanak megegyezni az INA jövőjéről, de eddig erre ott nem nagyon volt fogadókészség.
Állítólag a Mol azt is felvetette az amerikaiaknak, hogy a minden kötél szakad, és nem tudnak megegyezni a horvátokkal, akkor ők segítsenek vevőt találni a magyar cég tulajdonában lévő részvényekre.
A horvát olajcégben, az INA-ban 2008-ban szerzett részesedést a magyar Mol. A cégben a legnagyobb részvényes a Mol 49 százalékkal, utána következik a horvát állam. Rajtuk kívül még nyugdíjalapoknak és kisbefektetőknek van pár százalékos tulajdona.
A horvátok és a magyarok gyakorlatilag a Mol tulajdonszerzése óta ölik egymást.
A horvátok szerint a Mol megvesztegette a horvát politikusokat, hogy egyedül irányíthassa a céget, amit nemzeti befolyás alatt kellett volna tartani. A Mol szerint ők csak piaci alapon működő vállalkozást akarnak csinálni egy rosszul működő állami kifizetőhelyből akár leépítések árán is, és a horvátok nem szakmai vagy gazdasági, hanem politikai okok miatt fúrják az üzletet.
A politikusok félnek, hogy ha a Mol nyer, akkor kirúgások jönnek, amiért őket fogják hibáztatni a választók. Ez egyébként nem egy életszerűtlen forgatókönyv.
Tavaly ősszel az INA körüli csata addig eszkalálódott, hogy a horvátok körözést adtak ki a Mol vezér Hernádi Zsolt ellen, és a kiadatását kérték Magyarországtól. Mi nem adtuk ki, és idén tavasszal már le is került az Interpol körözési listájáról.
Ez viszont nem változtat azon, hogy az ügy két szereplője ott tesz keresztbe a másiknak, ahol tud. Ez nyilván se a Molnak, se az INA-nak, se senki másnak nem jó.
Legutóbb most ősszel vertek rá a cégre Horvátországban 52,8 millió dolláros (13 milliárd forint) adóhátralékot, a magyarok szerint persze alaptalanul.
A horvát állam és a Mol is különböző nemzetközi bíróságokon próbálja beperelni a másikat szerződésszegésért, de nyilván nem az ilyen eljárások segítenek majd eljutni a megoldáshoz.
Október elején arról írtak horvát lapok, hogy a magyarok Ausztriában próbálnak még INA részvényeket venni ottani nyugdíjalapoktól. Így tulajdonrészük 50 százalék fölé emelkedne, és végleg átvehetnék az irányítást a cég felett. Egyelőre úgy néz ki, hogy ezen a vonalon nem találtak eladó papírt.
Ezzel a párhuzamosan már tavaly óta rendszeresen felmerül, hogy a Mol hagyja az egész horvát történetet, és eladja INA-s részesedését. Orbán Viktor felajánlotta például, hogy a horvát állam akár vissza is vásárolhatja az INA-t. (A Mol-ban résztulajdonos a magyar állam is, ezért a magyar kormánynak is van szava ebben az ügyben.) Ám a horvátok nem tudnak érte a piaci ár közelében sem fizetni.
Nagyon sokáig úgy nézett ki, hogy az oroszok lehetnek a vevők. Arról szólt számos sajtóhír, hogy egy Kreml-közeli céghez, esetleg a Gazpromhoz kerülhet az INA, még ha formálisan nem is az orosz állami gázóriás lenne a vevő, hanem valami ismeretlenebb azeri fedőcég. (Kicsit hasonlóan ahhoz, mikor a Mol részvényeit az orosz Szurgutnyeftegaz vásárolta fel).
A közép-európai orosz befolyás erősödése, így egy esetleges INA-s tulajdonszerzés viszont tényleg nyomasztja az amerikaiakat.
Úgy tudjuk hónapokkal ezelőtt ők maguk jelentkeztek, hogy közvetítenének a MOL és horvátok között, ősszel pedig a szenátus Európa-ügyi albizottságának elnöke utazott Zágrábba, hogy többek közt a Mol-INA ügyről tárgyaljon.
Ez az utazás aztán kiverte a biztosítékot az oroszoknál, a moszkvai külügy közleményben háborgott az amerikai út miatt, szerintük Washingtonnak nem kéne beleszólnia, hogy a Mol vagy a horvátok kivel kötnek üzletet. A horvát sajtó szerint nem csak az olajügyekről győzködte a kormányt az amerikai delegáció, hanem arról is, hogy ideje lecserélni az ország elavult orosz harci helikoptereit amerikai BlackHawk gépekre.
Ezért keltett a Molnál némi meglepetést, hogy a hétvégén az amerikaiak látszólag rácsodálkoztak a helyzetre, és látványosan elkezdtek aggódni a lehetséges orosz tulajdonszerzés miatt. Persze az is lehet, hogy így akartak még határozottabban nyomást gyakorolni, mert úgy érzik, hogy nem áll elég jól az ügyük.
A piacot jól ismerő szereplők azonban azt állítják, hogy nem kell aggódniuk, mert ha korábban képben is lett volna orosz vevő, ma már nincs: az oroszok nem is akarnak vásárolni, és a Mol külön kérte az ügyben közvetítő amerikaiakat, hogy találjanak nyugati, a horvát kormány és az amerikaiak számára is elfogadható vevőt, aki át tudja venni a INA tulajdonrészt a magyaroktól piaci áron.
Ebben az irányváltásban - ha nem csak a szavakban jelenik meg - a politikának is lehet szerepe. Ha a Mol tényleg amerikai vevőt keres, akkor annak az is oka, hogy Paks és a Déli Áramlat, és általában az orosz közeledés miatt már most is pikkelnek ránk Amerikában, ezt a viszonyt pedig nem akarják még a horvát ügyekkel terhelni.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.