A parlament nemzetbiztonsági bizottsága ma félig nyílt, félig zárt ülésen foglalkozott azzal, hogy milyen titkos dokumentumokba nézhettek bele a Századvég munkatársai.

Az ügy előzménye, hogy Fodor Gábor (Magyar Liberális Párt) megkérdezte Pintér Sándor belügyminisztert, és kiderült, hogy a Századvég munkatársainak 2013-ig egyáltalán nem volt államtitkok-kezeléséhez szükséges biztonsági minősítésük. De a Népszabadság azt írta, hogy a Századvég már 2010 óta minősített adatokkal dolgozhatott, 21 munkatárs kaphatott hozzáférést titkos iratokhoz. Ez azért para, mert:

1. Ha a Századvég minősített adatok nélkül írt stratégiákat, akkor azok semmire se jók, az állam mégis milliárdokat fizetett értük.
   
2. Ha a Századvég munkatársai minősített adatokkal is dolgoztak úgy, hogy nem volt ehhez megfelelő minősítésük, akkor az ilyen adatok kiadása illetéktelen személyeknek bűncselekménynek minősül.
   

A 21 biztonsági tanúsítvánnyal rendelkező személy között ott vannak a Századvég tulajdonosai és vezetői is – írja az Index, ami szerint köztük volt a Századvég alapítványt vezető kuratórium három tagja (Lánczi András elnök, Szalay-Bobrovniczky Kristóf elnökhelyettes és G. Fodor Gábor stratégiai igazgató), Barthel-Rúzsa Zsolt ügyvezető igazgató, Orbán Balázs kutatási igazgató és Lánczi Tamás vezető elemző, a Politikai Elemzések Központjának igazgatója is.

Az Index szerint a mai ülésen a bizottság csak az tudta megvizsgálni, hogy 2013-ban jogosan jutott-e biztonsági tanúsítványhoz a Századvég, de a Belügyminisztérium azt nem tudta megválaszolni, hogy 2013 előtt mit csinált a Századvég.