Egy hete írtunk először a törvényről, aminek nyomán soha többet semmi sem fog kiderülni.
Németh Szilárd, a Fidesz alelnöke nyújtotta be a postáról szóló törvény módosítását, ami a gyakorlatban kivenné az állami céget az infótörvény hatálya alól. Ez azt jelenti, hogy a köztulajdonban lévő cégnek például nem kell kiadnia szerződéseket és más adatokat, ha úgy érzik, hogy a nyilvánosság "üzleti tevékenységük végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna."
Ennél is rosszabb hír, hogy a posta valószínűleg csak amolyan főpróba, amit más állami cégek követhetnek, akiknek szintén nem kell majd válaszolniuk az állampolgárok, köztök az újságírók kérdéseire.
Sokan alkotmányellenesnek tartják a javaslatot, és eddig nem hangzottak el nagyon erős érvek arra, hogy miért kell változtatni.
Ma már a parlamentben vitatkoztak a képviselők a törvényről, a kormány álláspontját Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár képviselte.
"Kritikák helyett inkább örülhetne a TASZ, a Transparency International, a K-Monitor és az Átlátszó"
Többek között ezt mondta az államtitkár. Az említett civil szervezetek ugyanis nyílt levélben tiltakoztak a tervezet ellen. Nem csak ők.
"A módosítások eredményeképpen a Magyar Posta szerződései többé nem tartoznának az információszabadság hatálya alá. Továbbá a tervezet kizárná a közérdekű információk köréből azon kéréseket, amelyek a Magyar Posta „üzleti tevékenységét aránytalan mértékben akadályozzák” . A jogvédők érthető módon aggályosnak tartják, hogy elfogadása esetén egy ilyen törvény precedensként szolgálhat majd a jövőben megalkotandó rendeletekre nézve, melyek célja az, hogy az állami vállalatokra vonatkozó információk szabad hozzáférését korlátozzák. Felkérem a kormányt, hogy tartózkodjon a közérdekű információk körének szűkítésétől, és ne korlátozza a civil társadalom hozzáférését ezekhez az adatokhoz."
Ezt az ENSZ éppen Magyarországon vizsgálódó különmegbízottja mondta a javaslatról.
Csepreghy szerint viszont mindenki félreértette a kormányt.
A módosító szövegében az szerepel, hogy
"A postai szolgáltató a jogszabályban meghatározott adatokat köteles nyilvánosan hozzáférhetővé tenni. Az egyetemes postai szolgáltatás keretében létrejött postai szolgáltatási szerződésekre vonatkozó adatokat kivéve nem minősülnek közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatnak az egyetemes postai szolgáltató szolgáltatási szerződései, továbbá az egyéb olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatala (...) vállalkozás üzleti tevékenysége végzése szempontjából aránytalan sérelmet okozna."
Csepreghy azt próbálta a parlamentben elmagyarázni, hogy amit itt olvastak az kifejezetten növeli az átláthatóságot.
Tehát annak, hogy néhány eddig is közérdekű adat ezután is közérdekű adat marad, hogy most nem titkosítják a köztulajdonban lévő cég minden szerződését, csak egy részüket, annak önmagában örülni kellene.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.