Orbán Viktor miniszterelnök szerdán Moszkvában találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. Csütörtökön pedig Brüsszelbe megy, az EU-csúcsra.

Moszkvából Brüsszelbe

A moszkvai találkozó jelentőségét leginkább ez az üzenet adja, legalábbis nincs olyan nyilvános információ, ami alapján a magyar miniszterelnöknek és az orosz elnöknek nagyon fontos lenne most személyesen találkoznia. 

Miközben a Nyugat és Oroszország között egyre feszültebb a viszony, komoly üzenete van annak, ha egy Nyugattal szövetséges ország vezetője egyenesen a Kremlből megy a brüsszeli Justus Lipsius nevű épületbe, megvitatni az EU jövőjét. Nem véletlen, hogy az orosz állami RT is ezzel a címmel harangozta be Orbán Viktor érkezését: „A Brüsszelt bosszantó magyar miniszterelnök Moszkvába tart, hogy Putyinnal találkozzon”.

Fontos körülmény, hogy ezúttal nincs hivatalosan egyértelmű, konkrét oka a találkozónak. Érvényben vannak ugyanis az Oroszország-elleni EU-s szankciók, amelyek egyik pontja, hogy a legmagasabb szintű kétoldalú találkozókat kerülni kell, kivéve ha valami rendkívüli ügyet kell megbeszélni. Amikor tavaly januárban Putyint Budapesten fogadta Orbán Viktor, akkor a hivatalosan közölt „rendkívüli ügy” a nyáron lejáró hosszú távú gázszerződés sorsának megvitatása volt. Most már nem fárasztotta magát a magyar kormány azzal, hogy ilyen indoklást keressen. Sőt, informális beszélgetéseken kormányzati emberek azt emelték ki az elmúlt hetekben, hogy nem kell valami különleges jelentőséget keresni, évente van most már Orbán – Putyin találkozó, mindig az év elején, ez a rendszerszintű együttműködés része.

Ami szóba jöhet

A Kreml szerint ez lesz napirenden:

• Kereskedelmi és gazdasági kapcsolatok fejlesztésének megvitatása.
  
• Közös projektek az energetika és a high-tech szektorokban.
  
• Kulturális és humanitárius együttműködések.
  
• Aktuális nemzetközi ügyek megvitatása.

A magyar sajtó találgatása szerint ezek merülhetnek fel:

Paks 2

Ez fontos ügy, de nem világos, hogy milyen nyitott kérdés lehet napirenden, amit ilyen magas szinten kellene megbeszélni. A magyar kormány jelezte, hogy idén már szeretné elkezdeni lehívni az összesen 10 milliárd eurós orosz hitel első részletét, ez azonban egyelőre nem történt meg. Ennek fő oka valószínűleg az, hogy az Európai Bizottság egy kötelezettségszegési eljárással és egy mélyreható vizsgálattal blokkolja egyelőre a beruházást. Ameddig reális esélye van annak, hogy Brüsszel leállíthatja a paksi bővítést, addig életveszélyes hozzányúlni a hitelkerethez. Az aktuális tervek szerint 2017 vége előtt nem kezdődik el az építkezés, addig csak tervezgetés és engedélyeztetés megy.

Voltak találgatások, hogy az oroszok esetleg húzódóznának, mert hatalmas gondokkal küzd a költségvetésük, a paksi hitelre szerződött állami bank is nagy bajban van, azonban semmi sem utal arra, hogy Moszkva ki akarna hátrálni most az üzletből. Sőt, a magyar kormányzati beszámolók szerint nagyon is akarják az építkezést.

Esetleg arról lehetne szó, hogy amerikai, német vagy japán cégtől vegyen-e turbinát a Roszatom Paksra, és ennek lehetnek politikai szempontjai is, de erről sem a legmagasabb szinten kellene egyeztetni. Az sem biztos, hogy ez a téma egyáltalán szóba jön.

Gáz

Orbán és Putyin a tavalyi találkozójukon az orosz – magyar gázszerződés ügyét 2018-ig rendezték. Nincs olyan nyilvános információ, ami alapján most erről kellene beszélgetni.

Magyarország ugyan csatlakozott ahhoz a közép-európai koalícióhoz, ami tiltakozik az EU-nál a tervezett új német-orosz gázvezeték megépítése ellen, de semmi sem utal arra, hogy ez annyira fontos lenne, ami miatt Moszkvába rendelnék Orbánt, és nincs is ilyen tetemre hívós hangulata sem a találkozónak.

Korábban felmerült a híresztelés, hogy Magyarország gáztárolókat adna el, vagy adna bérbe a Gazpromnak, esetleg ezen a vonalon lehet valami bejelentés, ha egyáltalán lesz gáz ügyben bejelentés.

Harci helikopterek

A Népszabadság arról írt januárban hogy van egy terv, ami alapján a magyar honvédség Oroszországtól venne katonai helikoptereket. A hírt átvette a világsajtó, és a NATO meghatározó országainak budapesti követségein nagy lett az izgalom. 

A terv lebegtetése arra mindenképpen jó volt, hogy sokkolja Magyarország nyugati szövetségeseit, de valójában kizárt, hogy a mostani helyzetben Magyarország meghúzna egy ilyen lépést. Még a Magyar Idők is azt írja, hogy „itt a magyar kormány keze meg van kötve, hiszen NATO-tagként nyilván elsősorban nyugati fegyverzetet kell vásárolnia, ha kompatibilis akar maradni az ország biztonságát szavatoló hadigépezettel”.

Malév 2 az oroszokkal

Felmerült híresztelés arról is, hogy orosz gépekkel új magyar állami légitársaság épülne, ám ez is inkább tűnik egyelőre pletykának, mint egy olyan előrehaladott ügynek, ami miatt Putyinnak és Orbánnak beszélnie kelljen egymással.

Magyarország mint az EU és a NATO tagja lehet érdekes Putyinnak

Valódi tétje a találkozónak az lehet, hogy Putyin demonstrálja, van szövetségese a nyugati blokkhoz tartozó országok közül. 

EU-tagként Magyarország elvben vétózhatna az Oroszországot sújtó szankciók ügyében. Ugyan a magyar kormány már többször jelezte, hogy nem ért egyet a szankciókkal, de eddig mindig megszavazta a magyar kormány Brüsszelben a meghosszabbításukat.

Az orosz sajtó leginkább azt emeli ki a látogatás beharangozóiban, hogy Orbán Viktor milyen szépen ítélte el a szankciókat még 2014 késő nyarán. Valószínűleg ezen a vonalon az oroszok nyomasztják majd Orbánt, de itt magyar mozgástér reálisan csak akkor merülhet fel, ha legalább egy erős EU-tag is támogatná a szankciók feloldását.

Közben egyáltalán nem úgy néz ki, hogy a hivatalos EU-vonal a békülés felé menne. Az oroszok szíriai beavatkozását egyre többen értékelik úgy Európában, hogy a menekültválságot súlyosbítja, és így közvetetten az EU egységét ássa alá. 

Donald Tusk tanácsi elnök hétfőn például ezt írta a Twitterére:

„Az orosz bombázás elveszi a világtól reményt. Aszad rezsimjét erősíti, a mérsékelt ellenzéket gyengíti, és az EU-t a menekültek újabb hullámával árasztja el.” 

Ha figyelembe vesszük, hogy az ukrajnai háború végső soron azért tört ki, mert Ukrajna az oroszok akarata ellenére kereskedelmi megállapodást készült kötni az EU-val, nem nehéz a helyzetet úgy értelmezni, hogy a menekültválság gerjesztése része lehet az orosz válaszcsapásnak, Nyugat-Ukrajna elvesztéséért.

Fegyverkezési hangulat

Magyarország NATO-tag, és az idei év élénk nyilatkozhatháborúval indult. Az amerikaiak bejelentették, hogy megnégyszerezik az európai katonai műveletekre fordított pénzt, kifejezetten az orosz veszély ellensúlyozására. Az orosz miniszterelnök válaszul azt mondta, hogy a NATO hidegháborúba sodorja újra a kontinenst.

Magyarország a NATO tagja, és ugyan nem kért állandó amerikai támaszpontból, de rendszeres hadgyakorlatokkal így is része lett annak az új amerikai doktrínának, ami alapján folyamatosan mozgatott csapatok demonstrálnak a Baltikumtól a Fekete-tengerig. Egy ilyen helyzetben Putyinnak érdekes lehet, hogy Magyarországot rávegye, tompítsa valamelyest a NATO-erők mozgásterét a térségben. 

Az sem mindegy az oroszoknak, hogy a NATO meddig megy el Törökország támogatásában. A törökök és az oroszok a szír polgárháború egymással harcoló feleit támogatják, és ez már odáig fajult, hogy a török légierő tavaly lelőtt egy orosz vadászbombázót. Rendre felmerülnek híresztelések, hogy a törökök szeretnének szárazföldi erőkkel is beavatkozni Szíriában, ami nyílt orosz – török háborúhoz vezetne. Egyáltalán nem mindegy az oroszoknak, hogy ezen a vonalon a NATO mennyire tolerálja a török törekvéseket. Ebben a helyzetben minden kis NATO-n belüli akadékoskodás fontos lehet az oroszoknak, a belső egység apróbb bicsaklásai is hasznos lehet számukra. 

Üzenet

Magyarországnak nincs jelentős mozgástere e világpolitikai ügyekben, de ettől még fontos üzenetet közvetít, hogy Putyinnak van barátja a másik táborban.

Orbán moszkvai útja ezért Putyin számára lehet fontos demonstráció. Ahogy a tavalyi budapesti út világpolitikai jelentősége is az volt, hogy az orosz elnök a NATO területéről üzenhetett az ukrajnai Debalcevo védőinek, hogy adják meg magukat.

Hogy Orbán mit kér, illetve mit kap az oroszok melletti kiállásáért cserébe, az nem világos. Valószínűleg abból érdemes kiindulni, hogy Oroszország leginkább földgázt és olajat tud adni.