• Van város, ahol 1988 óta működtetnek konténertantermeket.
• Van tankerület, ahol 10 intézményben 20 ilyet használnak most is.
• Van olyan is, ahol az intézményekben tanuló diákok 5 százaléka konténertermekben tölti a napjait.
  
• Gulyás Gergely miniszter szerint bár nem szép megoldás a konténertanterem, vannak sokkal rosszabb állapotú iskolák is.
• A hozzánk beérkezett beszámolók alapján nem ez minden idők legkomfortosabb megoldása.

Míg oktatási sorozatom előző részében a diákok túlterheltsége (és az ebből fakadó brutális órarendek) esetében hatalmas olvasói egyetértés alakult ki, és rengeteg megerősítő visszajelzés érkezett, úgy az e heti téma, a konténertantermek kérdésében korántsem volt egyetértés.

Ezzel a témával is olvasónk levele kapcsán kezdtem el foglalkozni. Egy édesapa írt, akinek a gyereke konténertermekben tanul, „mint oly sokan” – ahogy ő fogalmazott.

A történetük így szólt:

„Az már fel sem tűnik, hogy a szülőktől kérnek ventilátort, mert még ilyenkor is meleg van, meg hosszabbítót, mert az sincs. Viszont szeptember 12-én még konténer sincs, így az évfolyam két osztálya felesben megy egy terembe. Első három óra egyik osztály, második három óra másik osztály, aki nem teremben van, addig elvan. Szóval annyira felkészültek a szeptemberi évkezdésre, hogy most dolgoznak rajta, hogy legyen terem/konténer a tanításhoz.”

Ez volt az a pont, ahol elkezdtem azon gondolkodni, vajon az „oly sokan” hány iskolát, hány gyereket érinthet. Egyáltalán: miért vannak ilyen konténertermek, és milyen bennük tanulni?