A Street View és én

Évek óta követem a Street View magyarországi sorsának alakulását. Nem perverzió, csak valahogy rajtam ragadt. Még 2009-ben Szabózével levadásztuk a Google-autót, videóval követtük Angyalföldön, amíg le nem rázott minket:

 

Közben a világ boldogabb felén divat lett a Street View-képek meghekkelése, komplett cégek és művészeti csoportok pózoltak az utcán, hogy felkerüljenek a világtérképre. Nem úgy nálunk: 2009 júniusában Jóri András, az akkori adatvédelmi biztos leállíttatta a fotózást, és teljesen bizonytalanná vált az itthoni Street View sorsa. Így esélyünk sem volt arra, hogy a Street View-ba behekkeljük magunkat, viszont megjelent a román NORC, ami megcsinálta ugyanazt, mint a Google, ráadásul jogszerűen: Jóri szerint a NORC a Street View-val ellentétben legálisan fotózott, mert az adatokat megfelelően tárolta, vagy mi, soha nem volt egészen érthető az indoklás.

A NORC-kal viszont sikeresen lefotóztattuk magunkat, miután napok munkájával kivágtuk kartonból az Index-logót, és Pozsi kapott egy narancsárga kalapot, abból lett a pont az i-n. Csak hát az a NORC volt, nem a Street View, nem is érdekelt senkit.

Tavaly télen bánatosan lógtam a Flórián téri szerkesztőségi budi ablakában, amikor meglepetésre felbukkant a Google-autó, sikerült is lefényképezni.

Aztán most, egy év múlva publikus lett a Street View itthon is. És kiderült, hogy nemcsak én fotóztam le a Google-autót, hanem ő is engem. Bezárult a kör, nekem itt már nincs is több dolgom. Köszönöm, hogy.

anarki1