Tízből hét megkérdezett magyarországi vállalatvezető rendszeresen szembesül korrupcióval a gazdasági életben, illetve a közszférával ápolt kapcsolatai során. Többek között ezt a – sajnos - nem túlságosan meglepő állítást tartalmazza az Ernst&Young audit cég kedden közzétett jelentése. Magyarország a 36 vizsgált ország közül a hetedik legkorruptabb. A vállalatvezetők véleménye egybecseng a Transparency International által készített 2012-es Korrupció Értékelési Indexének eredményével. A TI értékelése Magyarországot a 27 uniós tagállam közül a 19. helyre, tehát az alsó egyharmadba sorolja.

Brüsszelben azonban nem a magyarok évek óta változatlan helyzete keltett feltűnést, hanem az, hogy az Ernst&Young felmérés szerint a most nyáron csatlakozó horvátoknál tizből kilenc, a 2007 óta eurózóna tag szlovénoknál pedig gyakorlatilag az összes megkérdezett korrupciós tapasztalatokról számolt be. Ezzel az eredménnyel Szlovéniának még Kenyát is sikerült alulmúlnia. A két nyugat-balkáni ország teljesítménye komoly háborgást váltott ki. Horvátországot a csatlakozási tárgyalások megkezdése óta rendre minden évben felszólítják az uniós intézmények, hogy lépjen fel a szervezett bűnözés, a feketegazdaság, az adóelkerülés és a hivatali visszaélések ellen. Bár az Európai Bizottság legutóbbi, 2012-es állapotjelentése azt írja, hogy a horvátok rendelkeznek a korrupció ellenes küzdelem intézményi és jogi feltételeivel, arra a Bizottság is külön felhívja a figyelmet, hogy a végrehajtással gondok vannak. Kérdés, hogy mi lesz akkor, ha a horvátok teljes jogú tagként idén júliusban megszabadulnak az állandó ellenőrzési és jelentéstételi kötelezettségtől.

Valószínűleg az, ami Szlovéniában lezajlott a 2004-es csatlakozás óta: az ország a csatlakozás óta eltelt évben visszaesett a Transparency International által készített felmérésben. 2007-ben, az euró-csatlakozás évében a szlovénok még az egész előkelő 27. helyen álltak, az egész régiót maguk mögé utasítva. A tavalyi évre sikerült 10 helyet rontaniuk ezen az eredményen, ami nehezen jellemezhető fejlődésként. Ráadásul az ország a pénzügyi összeomlás szélén áll, és a szlovén bankszektor behajthatatlan adósságállományát 6,8 milliárd euróra becsülik. Persze, nem lehet tudni, hogy tényleg ekkora-e az adósságállománya, hiszen a már idézett Ernst&Young jelentés szerint a szlovén vállalatok tendenciózusan hamisítják a mérlegüket, és feljavítják a vállalati eredményt.