Egy ország, ahol a politikusok meg tudnak bukni

  • Hétfőn hivatalosan is lemond a cseh miniszterelnök, Petr Necas.
  • A lemondásának a legfőbb oka a korrupció. Több képviselőt is megpróbált megvesztegetni.
  • Csehország viszont sokkal jobb gazdasági helyzetben van Magyarországnál, ráadásul a korrupció nálunk is komoly probléma.
  • Csehországban nem először bukik bele kormány a korrupcióba.
  • Petr Necast pont azért választották meg, mert úgy tűnt, nem korrupt.
  • Ennek ellenére pont a korrupcióba sikerült belebuknia
  • Ráadásul miniszterelnökként is harcolnia kellett mindenkivel, hiába hozta össze az eddigi legnagyobb parlamenti többséget

Petr Necas csak három évig volt Csehország miniszterelnöke. Sokkal tovább nem is tervezett, mert pártja, az ODS is eleve a 2014-es választásokig akarta kihúzni vele. Ehhez képest vasárnap bejelentette, hogy beadja a lemondását, miután a legfontosabb segítőit korrupciós vádakkal letartóztatták.

Képviselőket vásárolgatunk

Nem az övé volt viszont az első komoly cseh botrány. Mirek Topolánek, az ODS előző rendesen megválasztott miniszterelnöke Necas párttársa volt. Ő szintén a korrupcióba bukott bele. A cseh alsóházban akkoriban 100-100 képviselője volt a kormánynak és az ellenzéknek. Topolánekék megvásároltak egy volt ellenzéki, akkor független képviselőt, hogy kívülről támogatta a kormányt.

Ezért cserébe a képviselő megnyert egy állami tanácsadói pályázatot, amiért fel is vette a 110 millió forintos fizetést, munkának viszont egy kétoldalas, Google-ből kikeresett dokumentumot adott be. A cseh tévé riportot csinált az ügyről, de előbb megkeresték Topolánekéket is. A miniszterelnök egyik tanácsadója találkozott a riporterekkel, és megpróbálta őket megvenni. Ezt viszont a tévések az asztal alól rögzítették, és másnap az eredeti riporttal adták adásba.

Hogyan lett Necas kormányfő?

Topolánek 2009-ben kért maga ellen bizalmi szavazást, amit elbukott. Ideiglenesen Ján Fischer, a statisztikai hivatal elnöke vette át az ügyvivő kormányzást (Fischer egyébként indult a köztársasági elnökségért is, sikertelenül). És ekkor jött Necas.

NECAS, Petr

Nem sokkal a 2010 júniusi választások előtt lett Necas az ODS elnöke és miniszterelnök-jelöltje, hogy a cseh belpolitikai őrületben legyen végre egy unalmas jelölt. A jobbos Topolanek és a balos Paroubek határozták meg színre lépésekor a cseh belpolitikát, és mindketten durva szavakat használó, autoriter vezetőként lettek ismertek.

Topolánek például annyira nem volt unalmas, hogy Berlusconi egyik bunga bunga partiján fotózták le, amint meztelenül, félig álló farokkal mászkál a medence körül. Necas hozzájuk képest maga volt a karizma nélküli szürke hivatalnok.

Tiszta úr

A „Tiszta úr” becenevet kapta a cseh sajtótól, annyira kívül állt a sok botrányon. A kampány idején azt írták róla, hogy még azt is nehéz elhinni róla, hogy tényleg szeret síelni. Annyira karót nyelt figurának tűnt, hogy még a siklást se nézték ki belőle. De azt hitték, hogy legalább legalább nem korrupt.

Nem is nyerte meg a választásokat. Sőt, az ODS története legrosszabb eredményét (20,2%) érte el vele. Mégis miniszterelnök lett, mert ügyesen összetárgyalt egy hárompárti koalíciót. Az alsóház 200 képviselőjéből 118-at meg is szerzett, és így olyan többséget szerzett, amit rég nem látott az állandóan kormányválságoktól terhelt cseh parlament.

Az együttműködés viszont nem ment simán. A Csehszlovák Kém szerint legtöbbször a koalíciós TOP09 második emberével, Miroslav Kalousek pénzügyminiszterrel került összetűzésbe. Necas helyzete már 2012-ben sem volt jó. Az akkori pártkongresszuson hirtelen jelölt Ivan Fuksa kapásból elnyerte a szavazatok harmadát.

Rosszul mérte fel

Necas még a bukása előtt közvetlenül is rosszul mérte fel a helyzetét. Azt mondta, hogy meggyőződése, hogy pártján belül a többség támogatását élvezi. Ezután pár órával már be is jelentette, hogy hétfőn lemond.

Az ODS a legutóbbi önkormányzati választásokon sem szerepelt jól, a felsőházban már a szociáldemokraták vették át az irányítást. Ráadásul a köztársasági elnökségért induló Premysl Sobotka csak nyolcadik helyen végzett, 2,45 százalékkal.

Necasnak így nem csak a saját, és pártja népszerűtlensége miatt kellett megszenvednie, de a saját koalíciós partnereivel is folyamatosan harcolnia kellett. Ehhez csak hozzájött még, hogy sikerült lerombolnia a Tiszta úr imidzsét a korrupciós botrányokkal.

Különösen szórakoztató az, hogy Necast a saját kevés sikerének egyike buktatta meg. Az ő kormánya tette ugyanis lehetővé, hogy az olomouci ügyészség a prágai kollégáik tudta nélkül megszervezhette ezt az akciót.

Ennyire rossz most csehnek lenni?

Orbán Viktor ősszel még arról beszélt, hogy a cseh gazdaságpolitikai megoldások (a lengyel és szlovák mellett) kiugróan sikeresek az Európai Unióban, és nekünk ehhez csak esélyünk van csatlakozni. Hogy lett akkor ebből az, hogy a cseh miniszterelnök lemondott, a magyar viszont még mindig a helyén van, miközben Közép-Európában a gazdasági válság kezdete óta a gazdaság az a téma, ami leginkább dönt egy miniszterelnök sorsáról.

Az igazság az, hogy a csehek sose voltak annyira sikeresek, mint a lengyelek, vagy akár a szlovákok. Az ottani kormányfők sokkal magabiztosabbak is. Bár a lengyel Donald Tusknak mostanában kicsit visszaesett a népszerűsége, de azért Lengyelország volt eddig az EU leggyorsabban növekvő gazdasága.

A cseh gazdaság ráadásul nagyon hasonló helyzetben volt a válság kezdete óta, mint a magyar. 2009-ben még elég mély visszaesésben voltak (mondjuk nem akkorában, mint mi), aztán 2010-ben elkezdtek növekedni (jobban, mint mi). Ebből aztán 2012-re megint elég nagy, 1,3 százalékos visszaesés lett (így is kisebb, mint nálunk, mert itt 1,7 százalékos volt).

Vegyenek, vásároljanak!

Az Európai Bizottság 2013-as nyári országjelentésében azt írják, hogy 2013-ban valószínűleg megint csökkenni fog a cseh gazdaság, de ebből 2014-ben már 1,6 százalékos növekedés lehet, amit elsősorban a háztartások bevételeinek növekedése okozhat.

Ezt egyébként sok helyen mondták már, mint a növekedés legfőbb indokát. A háztartások bevételeinek a növekedése ugyanis normális esetben azt jelentené, hogy többet is vásárolnak az emberek, amitől nő a gazdaság. Viszont a válság óta ez jellemzően nem így van. Ha nőnek a bevételek, azt alapvetően nem elköltik, hanem félrerakják a családok, ami nem pörgeti tovább a gazdaságot. Ez a válságban alapvetően deflációt, vagy csökkenő inflációt okoz, amitől a termékek ára nem nőni, hanem csökkenni fog. Ez pedig nem jó a termékeket gyártó cégeknek, és ezzel együtt a gazdaságnak.

A fogyasztás Csehországban ugyan kezd valamennyire rendbe jönni, de nagyon sokat kellene emelkednie, hogy megint normális legyen. Az infláció pedig a 2012-es 3,5 százalékról 2013-ra 1,9, 2014-re pedig 1,2 százalékra csökkenhet.

Ők bezzeg költhetnek

A cseh munkanélküliség viszont valószínűleg nőni fog 2013-ban, hét százalékról 7,5 százalékra. Még így is sokkal alacsonyabb, mint a tíz százalék körüli magyar.

A cseh költségvetési deficit alapvetően sokkal nagyobb, mint a magyar. 2012-ben a tervekhez képest ráadásul alaposan túlköltekeztek, mert 4,4 százalékos lett a hiány. Annyiban viszont nálunk sokkal jobb helyzetből indulnak, hogy a teljes államadósságuk a GDP ötven százaléka körül van, ami sokkal kisebb, mint a magyar 80 százalék.

Magyarország legnagyobb hibája

Nekünk pont ez a legnagyobb hibánk. A válság alatt nem tudjuk állami stimulációval felpörgetni a gazdaságot, mert a kétezres évek eleje óta folyamatosan adósodtunk el. Annak ellenére, hogy az évtized első felében folyamatosan áramlott a pénz a régióba. A lengyelek pont ezért olyan sikeresek most, mert végig anticiklikus gazdaságpolitikát követtek. Amikor áramlott a pénz az országba, akkor abból nőtt a gazdaság, és az államadósság alacsonyan maradt. Amikor viszont kitört a válság, bőven tudtak állami pénzt költeni a gazdaság beindítására.

Ezzel szemben mi például akkor kezdtük el az első száznapos programot, amikor elég sok pénz volt a régióban, és azóta sem tudtunk olyan gazdasági környezetet építeni, ahol a gazdaság állami stimulus nélkül érdemben tudna növekedni. Ezt megmutatja az is, hogy mennyivel nagyobb volt például a lengyel gazdasági növekedés az évtized nagy részében, mint a magyar.

GDP-ben is lehagytak minket

A csehek ezek szerint még akkor is felpörgethetik a gazdaságot állami stimulációval, ha folyamatosan nagy a költségvetési hiányuk. Az EU ugyanis csak a GDP hatvan százaléka fölötti államadósságnál szigorú a túlzottdeficit-eljárásban. Ezt viszont még 2016-ra sem érik el a csehek, a mostani tervek szerint addigra is csak 52 százalékon lesznek majd.

GDP-ben is bőven lehagytak minket. A helyi szolgáltatások árát sokkal jobban figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson vett, egy főre jutó nemzeti össztermék Csehországban az uniós átlag 80, Magyarországon viszont csak 66 százaléka.

A korrupció azért itt is probléma

Petr Necas lemondásának legfőbb oka a korrupció. Necas állítólag három parlamenti képviselőt is meg akart venni azzal, hogy állami cégeknél ajánlott nekik pozíciókat. Korrupcióban viszont mi sem állunk valami fényesen. A Transparency International szerint Magyarország most a state capture állapotában van, ami azt jelenti, hogy bizonyos érdekcsoportok gyakorlatilag átvették az irányítást az ország fölött. Az államigazgatás, az állami cégek, és bizonyos gazdasági szereplők gyakorlatilag egybeolvadtak. Magyarországon viszont éppen mostanában halt el a kormányzat korrupciósellenes harca.

Magyarországon legutóbb kormánytag 2003-ban mondott le a hivatalával összefüggő visszás anyagi ügy miatt, Kiss Elemér kancellárminiszter távozott, miután kiderült: állami vállalatok szerződtek Kiss volt ügyvédi irodájával.