• Új kötelezettségszegési eljárást indított az Európai Bizottság Magyarország ellen.
• Túlzottnak tartják a devizahitelezés korlátozását.
• Valamilyen szintű korlátozást engednének.
• Most csak az vehet fel devizahitelt, aki legalább a minimálbér tizenötszörösét keresi.
• A kormány nyitottnak tűnik a kompromisszumra.

Szerda este vette észre az MTI egyik brüsszeli tudósítója, hogy június 20-án kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Bizottság, a devizahitelezés túl szigorú feltételei miatt. Az ilyen eljárások megindítását a bizottság nem jelenti be külön, és a magyar kormány sem szólt róla egy árva szót sem, és a bankok sem bontottak a sajtó orra előtt pezsgőt. Viszont a döntés néhány nap elteltével kikerült a bizottság honlapjára. Ezt kevesen bújják nagy alapossággal, most azonban kiderült, hogy ilyen is van.

A döntés lényege, hogy a bizottság szerint a tőke szabad áramlását biztosító EU-s elvet sérti, hogy Magyarországon 2011 óta csak az vehet fel devizahitelt, aki legalább a minimálbér tizenötszörösét keresi.

A magyar kormányszóvivő csütörtökön annyit reagált, hogy Budapest áll a vita elébe, és az intézkedés a Gyurcsány- és Bajnai-kormányok hibáit volt hivatott kijavítani.

Andor: Az eszköz és a mérték vitatott

Andor László magyar biztos csütörtökön Brüsszelben azt mondta, hogy a vitatott törvényt már 2011 novembere óta vizsgálja a bizottság. Megkérdeztem, hogy az újabb magyar bankadókhoz van-e köze annak, hogy a bizottság pont most szánta rá magát az eljárás megindítására, de azt mondta, hogy „nincs semmi összefüggés”. Szerinte ezt bizonyítja, hogy a döntés már 20-án megszületett, míg Varga Mihály 26-n jelentette csak be, hogy 75 milliárd forint egyszeri befizetésre kötelezi a kormány a bankokat.

Andor azt is mondta, hogy a bizottságnak nincs baja azzal, hogy a magyar kormány szabályozni akarja a devizahitelezést, „ez egy legitim probléma, csak összhangba kell hozni a megoldást az európai joggal”. Szerinte „az eszköz és a mérték a vitatott és a bizottság szerint lennének jobb megoldások a cél eléréséhez”.

Majd megoldjuk

A brüsszeli csúcsra érkező Orbán Viktor a TV2 kérdésére az ügyről csak annyit mondott: "majd megoldjuk másképp!". Ez arra utal, hogy a magyar kormány nem akar bíróságra menni az ügyben, inkább másképpen korlátozzák majd a hitelfelvételt. Végülis a bizottság pont ezt akarja.

Pelczné Gáll Ildikó, az  Fidesz EP-képviselője szerint is fontos, hogy „a bizottság a magyar kormány céljával egyetért, csak a feltételrendszer szerintük túl szigorú a cél eléréséhez”. Pelczné szerint lehetséges kompromisszum az ügyben, mert „van mód a jogszabály módosítására”. A lényeg, hogy az eredeti cél teljesüljön, és „családok százai, ezrei ne kerüljenek olyan rettenetes helyzetbe, mint kerültek korábban”.

A bizottság leginkább fogyasztóvédelmi vonalon korlátoztatná a magyarokkal a devizahiteleket. Eddig azonban az erről szóló konzultációk a magyar kormánnyal nem vezettek sehova, így megindult az eljárás. Ha mégse lesz kompromisszum, akkor bírósághoz fordulhat a bizottság, ahogy ezt tette a múlt héten az Erzsébet utalványok ügyében.