• Megvannak az első számok, hogyan osztanák el az EU-s pénzeket 2020-ig.
• A Lázár János vezette Miniszterelnökség már most átveszi a pályáztatás felügyeletét.
• Az NFÜ szerepe 2014 után még nem világos.
• Valószínűleg az új pályázatokat már az egyes minisztériumok írhatják ki 2014-tól.
• Ám akkor is a Miniszterelnöskég lesz a főnök a fejlesztéspolitikában.
• Az új terveket az NGM-ben írják.
• Az átszervezés nagy vesztese Németh Lászlóné minisztériuma.

Beindult a készülődés az új EU-s pénzosztási rendszer körül. Ahogy az Index kedden megírta, eldőlt: a pénzosztás ellenőrzése már augusztustól a Miniszterelnökséghez kerül, a Lázár János vezette hivatalban lesz a központ.

Az igazán izgalmas kérdés azonban az lesz, hogy a 2014-ben induló új EU-s ciklusban ki felügyeli majd a pénzosztást. A konkrét pályázatok kiírásait valószínűleg az egyes minisztériumok intézik majd, ám a Miniszterelnökség kulcspozíciója megmaradna. Ahogy most az NFÜ-t, úgy később a minisztériumi pályáztatásokat is onnan ellenőriznék.

Persze az egész csak a 2014-es választás után látszik majd pontosan. Mindenesetre akármilyen is lesz a következő kormány, a most lefektetett alapokat nehéz lesz komolyan felforgatni, mert minden intézményi változást el kell fogadtatni az Európai Bizottsággal is, ami nem megy gyorsan. A mostani átalakításokról Lázár már hónapok óta tárgyal Johannes Hahn fejlesztési biztossal.

A pénzt érdemes minél gyorsabban elkezdeni költeni: az elmúlt hét év egyik fontos tanulsága, hogy egyáltalán nem könnyű lemeríteni a keretet (nagyon sok pénz maradt még a mostani ciklusban is a rendszerben, idén 1500, jövőre 1700 milliárd forintot kellene elkölteni), és minden késlekedés megbosszulja magát. Így újranyitni az intézményi tárgyalásokat sosem szerencsés.

Ez most fokozottan igaz lesz, mert a pénzosztás ellenőrzése megszigorodik a következő ciklusban, a tagállamok póráza rövidebb lesz, és a bizottság könnyebben tarthat vissza pénzeket, mint eddig. Pedig már most is vannak ilyen bajai Magyarországnak.

Pont az intézményi átszervezés nehézkessége miatt nem nyúlt az Orbán-kormány a 2006-ból megörökölt rendszerhez, amelynek központjában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) volt. Az NFÜ-t azért hozták létre, mert a Medgyessy-kormány idején úgy tűnt, hogy a minisztériumok alkalmatlanok az EU-s pénzek elköltésére. 2014-től azonban visszatérnének mégis a minisztériumi elosztáshoz.

Az NFÜ-t azonban nem lehet bezárni jövőre. Az idén elmúló támogatási ciklust csak 2015 végén kell lezárni. Így az NFÜ legalább addig mindenképpen megmarad. A mostani ciklusban annyi a változás az NFÜ-nél, hogy a fejlesztési minisztérium helyett a Miniszterelnökség gyámsága alá kerül. Hogy a 2014-2020-as pénzek elköltésében lesz-e szerepe, az továbbra sem világos, de valószínűbb, hogy inkább nem lesz.

Nagy harcok dúltak a háttérben

Az NFÜ 2015 végéig tartó nélkülözhetetlenségével érveltek többek között az ügynökség megtartása mellett lévők, az utóbbi hónapok kormányzati csatározásaiban. Azt mondták, nincs elég szakember, hogy a minisztériumok és az NFÜ is foglalkozzon pályáztatással.

Idén év elején úgy tűnt, hogy biztos, hogy vége az NFÜ-nek, de tavasz elejére mintha kiegyenlítődtek volna az erőviszonyok. Terjedni kezdett egy olyan változat, hogy az NFÜ megmarad valamilyen koordinációs intézménynek, és a minisztériumokkal együttműködő társfőosztályok alakulhatnak ott ki.

"Jelentős harcok dúlnak az intézményrendszer körül" – mondta Molnár Ferenc, az előkészítésben részt vevő századvéges szakember még április 10-én, egy közgazdasági fórumon. Az NFÜ megtartása mellett érvelők arra is emlékeztettek, hogy 2006-ban, az utolsó évben, amikor még a minisztériumok osztották a pénzt, a támogatások 7,5 százaléka ment el adminisztrációra. Az NFÜ létrehozása után viszont már csak 3,5 százalék.

Nemcsak elvek, hanem személyek is ütköztek

Többen is említették, hogy Matolcsy György ambicionálta, hogy az NGM-hez kerüljön a fejlesztési pénzek minél nagyobb része, és ez is az NFÜ-t gyengítette. Ám amikor belőle jegybankelnök lett, a minisztériumi lobbi gyengült, Varga Mihály már nem küzdött annyira a feladatért.

Olyan elméletek is terjedtek, hogy a fejlesztési és a gazdasági minisztérium, vagyis Németh Lászlóné és Matolcsy György harca volt a háttérben. Ugyanis az NFÜ eddig a fejlesztési tárcához kötődött, és a minisztérium és az ügynökség élén is olyan ember állt, aki Simicska Lajos köréhez tartozott. (Németh Lászlónét MFB-s és MVM-es 2010-11-es vezető beosztásai miatt szokták ide sorolni, Petykó Zoltánt pedig azért, mert a Közgép felügyelőbizottságának volt a tagja.)

Olyan vélekedéseket is hallottam, hogy a Simicska Lajoshoz kötődő lobbi túl sokat győzött, és ezért akarják az NFÜ bukását más üzleti körök, és a Fidesz melletti gazdaságilag erős emberek háborújáról szól az egész intézményi vita. Többek között Pintér Sándort is az elégedetlenek közé sorolták azok, akik ezt az elméletet hitték igaznak tavasszal. Az elmélet megfogalmazói szerint Lázár János harcol az elégedetlenek nevében a kormányon belül az NFÜ ellen.

Május elején váratlanul lemondott Petykó Zoltán, az NFÜ elnöke, arra hivatkozva, hogy elvégezte feladatát, mert a pénzek nagy részét lekötötték. Akkoriban egy magas rangú hivatalnok a fejlesztési minisztériumtól azt mondta nekem, hogy Petykó nem akart személyes akadálya lenni az intézményrendszer megmaradásának: vagyis úgy tűnt, az NFÜ megmaradhat, ha a vezetője távozik. Júniusban Lázár János azt mondta a 444-nek adott interjújában, hogy ő valóban ambicionálta Petykó elmozdítását, de Orbán Viktor is elégedetlen volt az NFÜ teljesítményével.

Pénzköltési arányok

Cséfalvay Zoltán államtitkár kedden bejelentette, hogy az Európai Bizottság elfogadta a tervezésről szóló megállapodás első változatát. Ez magyarul azt jelenti, hogy az a 109 oldalas tanulmány, amit a gazdasági minisztérium írt arról, hogyan kellene elkölteni a 2014-2020 között ide érkező kb. 6000 milliárd forintot, az tárgyalási alapnak jó lesz.

A legérdekesebbek az arányok, hogy mire mennyit költene a kormány.

Nézzük:

A táblázatba a számokat a kormánytól vettem, azonban a célok nevét igyekeztem érthetőbbre fordítani, mert abban olyan fordulatok vannak mint "felé történő elmozdulás támogatása minden ágazatban" stb. Remélem a legtöbbször eltaláltam, miről szólnak a címkék. A zárójelbe tett megjegyzések pedig saját magyarázatok, arról szólnak, hogy szerintem nagyjából mire költenek majd ezekből a keretekből.

A kormány egyik sokat ismételt szövege, hogy 60 százalék megy majd gazdaságfejlesztésre, ez lesz végre a legfontosabb. Csakhogy a mostanra elbukott NFÜ-s vezetők magánbeszélgetéseken azt állították, hogy eddig meg 59 százalék ment erre.

Nehéz itt statisztikákat felállítani, hiszen alig lehet eldönteni, hogy egy-egy pályázat pontosan miről szól, egyáltalán a gazdaságfejlesztést és az infrastruktúra építését például szét lehet-e választani, mondjuk az oktatást mikor lehet ide számolni.

Az jól látszik, hogy a kkv-knak szánt közvetlen támogatás, és a leginkább őket célzó munkahelyteremtési támogatás együtt kb. 30%-át fedné le a teljes keretnek.

Cséfalvay konkrét összegekre fordítva ilyen elosztásról beszélt kedden:

• 1200 milliárd forint: foglalkoztatás ösztönzés
• 1100 milliárd forint: kkv-k versenyképessége
• 900 milliárd forint: közlekedés
• 800 milliárd forint: energiahatékonyság
• 700 milliárd forint: K+F, innováció

Az, hogy a tervet nem az NFÜ-nél vagy a fejlesztési tárcánál, hanem az NGM-ben írják, szintén arra utal, hogy a mostani intézményrendszer az új kifizetéseknél alapvetően megváltozik majd.