Hétfőn megoldódott az a probléma, amiről még május elején írtam először: hamarosan újra fizet Brüsszel a mérnökügy miatt befagyasztott programokra. Az Európai Bizottság szerint hibásan elosztott pénzek 5 százalékára büntették Magyarországot, ez kb. 230-250 millió euró, vagyis 70-75 milliárd forint.
Tavaly nyáron vette észre az Európai Bizottság, hogy Magyarországon közbeszerzésen csak mérnökkamarai tagsággal bíró szakember indulhat, és ez érintett egy csomó EU-s projektet is. A kötelező kamarai regisztrációt egy 2006-os kormányrendelet írta elő, alkalmazta tehát a Gyurcsány-, a Bajnai- és az Orbán-kormány is. Brüsszel sokáig jóváhagyta az így elosztott pénzeket, de tavaly nyáron megállapította a bizottság, hogy ez versenyellenes, mert a külföldi pályázókat diszkriminálja.
Tavaly novemberben ezért leállították három nagy program számláinak kifizetését: KEOP (csatornázás, árvízvédelem stb.) KÖZOP (vasút, közút, stb.) és TIOP (kórház- és iskolafelújítás, stb.) voltak az érintettek. Ehhez idén még hozzácsapták a 7 regionális programot is (helyi építkezések) és így a mérnökügy miatt összesen 10 magyar operatív programot blokkoltak. (Összesen 15 operatív program van.)
A befagyasztás nem azt jelentette, hogy a rosszul elosztott programoktól elvették a pénzt, hiszen azok egy jelentős részét már rég átutalták Magyarországnak. Hanem az adott programok friss számláit nem fizették ki. Ezeket vagy meghitelezte a pályázatok győzteseinek a magyar állam, vagy pedig pepecselés kezdődött, és az új pályázatokat nem fogadták be, vagy nem fizették ki időben, általában formai kifogásokra hivatkozva, hogy teljen az idő, ne kelljen fizetni amíg Brüsszel nem fizet.
Így összesen már jó 500 milliárd forintnyi számla ragadt be: ezeket a pénzeket megpályázták, megnyerték és elköltötték Magyarországon, de a számlákat Brüsszel nem rendezte. Ezek nem a hibás projektek, hanem a hiba észrevétele óta elkészült projektek (amelyek között lehetnek hibásak is kifogástalanok is).
A kifizetések újraindításához egyrészt az kellett, hogy Magyarország törölje a kamarai tagságról szóló kötelezettséget. Ezt már februárban megtette a kormány. De az is kellett, hogy vállaljunk büntetést, amit korrekciónak nevez a bizottsági zsargon. Ez ilyen esetekben legalább 2%, maximum pedig akár 100% is lehet az érintett (hibásan lezavart) projektek esetében.
Erről született most hétfőn megállapodás: 5% lett a büntetés.
Ebben Lázár János államtitkár és Johannes Hahn fejlesztési biztos egyeztek meg a Berlaymont nevű bizottsági irodaház 9. emeletén.
Az alku azt jelenti, hogy az eddig befagyasztott pénzt Brüsszel felszabadítja, vagyis hamarosan elkezdik kifizetni a tavaly november óta felgyülemlett számlákat a 10 program után.
Viszont azok után a projektet után, ahol a mérnökkamarai tagság előírás volt, 5 százalékkal csökken a támogatás. Ahol ilyen után még nem fizetett Brüsszel, ott 5 százalékkal kevesebbet fog fizetni. Ahol viszont már fizetett, ott nem visszakéri a pénzt, hanem a következő, szabályosan kiírt projektek kifizetésekor vág ennyit, addig, amíg a büntetésül kiszabott keret el nem fogy. Vagyis a magyar költségvetés saját része 5 százalékkal nőni fog egy csomó pályázat esetében.
Hogy ez az idei költségvetést érinti-e és mennyiben, az nem teljesen egyértelmű. Összesen kb. 500 milliárd forintot fagyasztott be Brüsszel eddig, ha ennek csak 95 százalékát fizeti most ki, az 25 milliárd forint veszteség csak. A 75-höz képest a többit a további számlabenyújtáskor vonhatja le, ennek ütemezése azonban átlóghat jövőre és 2015-re is. Mindenesetre a mostani büntetés idén 25-35 milliárd forint terhet simán rárakhat a költségvetésre, ami amúgy is lyukas.
Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a most elvett 75 milliárdot nem vesztette el Magyarország: új pályázatokat még kiírhat ennek terhére. Erre azonban nincs sok idő: idén év végéig ki kell írni a pályázatokat, ki kell választani a győzteseket, és szerződést kell velük kötni.
Nem lesz egyszerű. Egy közbeszerzés Magyarországon jellemzően több idő, mint ami az egész procedúrára hátra van.
Ennyi pénzre szabályosan leszerződni nagyon nehéz lesz. Részben már elbírált és tartaléklistára tett pályázatoknak kedvezhet a büntetés átcsoportosítása. Részben meg az most az állam érdeke, hogy lehetőség minél kevesebb felé osztva nyomja ki az egészet.
Mondjuk egy nagy megrendeléssel, amit senki sem mer megtámadni, és gyorsított eljárásban lehet elbírálni.
A helyzet azért bonyolult még, mert ha az elvett, de újraosztható 75 milliárdból sokat sikerül újrapályáztatni, akkor az növelheti az adóbevételeket, hiszen a pályázat nyertesei bérük után járulékot és adót fizetnek, anyagbeszerzésük után pedig ÁFA-t. Ez persze a 2014-es költségvetésen segíthet inkább, viszont ha a többi lehívással ügyesen bűvészkedik a kormány – visszatart idei igényeket – akkor jövőre csökkentheti így is a veszteséget.
A helyzet még bonyolultabb, mert a nagy programok közül a TÁMOP továbbra is befagyasztva marad. Innen oktatási programokat finanszíroztak, munkanélküliek átképzésétől az óvodások környezettudatos nevelésig rengeteg mindent. A baj az volt, hogy lassan fogyott a keret, ezért felpörgették a rendszert: egyre több olyan pályázatot írtak ki, ahol beérkezési sorrendben mindenki nyert.
A módszer egyébiránt nem tilos, ment ez más programoknál is, hogy pontosan mi a bizottság baja az nem nyilvános. A TÁMOP-ot csak most nyáron fagyasztották be, vagyis sok beragadt számla még nem keletkezhetett, de nagy kérdés, hogy mi lesz ezzel: kifizeti a kormány a saját zsebéből a már megnyert pályázatokat bízva egy gyors újabb alkuban? Vagy leállnak a TÁMOP-os programok?
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.