Drámai jövőt vázol a Második Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia (.pdf), és ezen az sem változtat, hogy a vitaanyagot a kormány még nem tárgyalta, így nem tekinthető az álláspontjának. A dokumentum főbb megállapításai:

Klímaváltozás van.

• A huszadik század második felében szignifikánsan, évtizedenként 0,14-0,21 fokkal emelkedett a napi középhőmérséklet.
• Szélsőségesebb lett a csapadékeloszlás is. Hosszabbak lettek az aszályos periódusok, de gyakoribbak a hirtelen lehulló nagy csapadék miatti villámáradások.

Klímaváltozás lesz.

• 2021-2050 között 1,2-1,7 fokkal;
• 2071-2100 között már 2,6-3,9 fokkal nőhet évszakonként az átlaghőmérséklet.
• A fagyos napok száma 35-54 nappal csökkenhet.
• A nyár 38-68 nappal lehet hosszabb - 1961-90 között átlagosan volt 67 nyári nap!
• 34-65-tel több 30 fok feletti, 12-34-gyel több 35 fok feletti maximális hőmérsékletű nap lesz.
• Míg 1961-90 között átlag évi 4 hőségriadós nap volt, 2071-2100 között már átlagban 63 ilyen lehet egy évben.
• Csapadékosabb lesz az ősz és a tél, aszályos a tavasz és a nyár.

És hogy mi következik ebből?

A klímakutatás a kevéssé egzakt tudományok egyike, ami az éghajlatváltozási stratégia következtetéseiből is kiderül, ebben a hidrológiai modellek bizonytalanságáról, az egymásnak ellentmondó éghajlati forgatókönyvekről, a modelleredmények ellentmondásairól, igazolásuk korlátozott lehetőségeiről írnak. A modellek még így is egy irányba mutatnak.

• Évi átlagban csökkenni fog a Magyarországra jutó víz, de télen például több lesz. Ezért a korábbra tolódó tavaszi árvizek nagyobbak lesznek.
• Ezzel párhuzamosan szélsőségessé válik a belvízhelyzet.
• A nagytavak vízmérlege romlik, gyakoribb lesz a tartósan alacsony vízállás.
• Csökken a felszín alatti vizek természetes utánpótlása.
• A folyók összességében csökkenő vízhozama miatt süllyedni fog a talajvíz szintje, tavak száradnak ki.

A helyzetet egyrészt a tározási kapacitás növelésével, másrészt a vízhasználat és a vízigény szabályozásával lehet kezelni - magyarán nőhet a víz ára. Az egyre nagyobb árvizek miatt korlátozni kell az árterek hasznosítását.

A felmelegedés a termőföldet is megviselheti. Szikesedés, savanyodás, a humuszanyagok lebomlása, az ár- és belvizek miatt gyorsuló talajerózió várható.

Ahogy a klíma, úgy Magyarország élővilága is változni fog. Számos őshonos faj kipusztulhat, helyüket új fajok, köztük természetes ellenség nélküli károkozók vehetik át. A legveszélyeztetettebbek az erdőtársulások, az üde gyepek és a lápi élőhelyek. Az erdőpusztulás károsan befolyásolhatja az üvegházhatású gázok kibocsátásának amúgy pillanatnyilag kedvező egyenlegét is.

Mindez az emberek egészségére is hatással lesz. A hőhullámok következtében növekedhet a halálozás. Gyakoribb lesz a nyári szmog, ez légúti és tüdőbetegségeket okozhat. A gyakoribb katasztrófahelyzetek a mentális betegségek számát növelhetik. A megnövekedett UV-sugárzás miatt gyakoribb lesz a bőrrák.

Az állatvilág változásai, a kórokozókat hordozó rovarok elszaporodása miatt gyakoribbak lehetnek a járványok, megjelenhet a malária, a nyugat-nílusi vírus, de még a Chikungunya láz és a Dengue láz is. A kullancsok további szaporodása miatt a Lyme betegség és az agyhártyagyulladás is gyakoribb és országszerte elterjedtebb lesz.