Horváth András és a mögé beálló szervezetek legkomolyabb félelme, hogy idővel elül a közvélemény érdeklődése, és hiába az irdatlan mértékű áfacsalások története, lassan senki nem fog majd ezzel foglalkozni. Ezért próbálják folyamatosan fenntartani az érdeklődést, a pénteki sajtótájékoztatójukon például egy 2010-es dokumentum került elő a NAV-tól, amiben a kiemelt nagy adózók elleni vizsgálatot tagadták meg a hatóságnál.
Az Átlátszó újságírója, Becker András ismertette azt a dokumentumot, ami szerint a Kiemelt Adózók Igazgatóságnál (ezt az igazgatóságot aztán a kormány 2012-ben megszüntette) 2010. negyedik negyedévében nyolc alkalommal fordult elő, hogy átfogó, más igazgatóságokkal együttműködve kezdeményezett vizsgálatok lefolytatását megtagadták.
Háromszor a NAV elnöke, öt alkalommal pedig helyi igazgatósági szinten mondtak nemet egy vizsgálatra. Pedig a Horváth által felvázolt csalási rendszernek éppen az a lényege, hogy több igazgatósági terület alá tartozó területen is zajlottak a visszaélések, ezért felderíteni ezeket csak a szintek közötti együttműködéssel lehetett volna. Az Átlátszó most adatigénylést nyújt be, hogy megtudják, mire hivatkozva tagadták meg a vizsgálatot ebben a nyolc esetben. Információik szerint amúgy 2011-ben és 2012-ben megsokszorozódott a visszautasított vizsgálati kérelmek száma.
Horváth András felbukkanása után névtelenül jelentkezett egy volt kollégája is. Ő is arról számolt be, hogy a Kiemelt Ügyek Adóigazgatósága munkáját 2010 óta az adóhivatal elnöke folyamatosan akadályozta, nem adott engedélyt az ott dolgozóknak számos vizsgálat végigvitelére. Horváth szerint a most előkerült dokumentum pontosan ezt támasztja alá: ha bármilyen vizsgálat elért a nagy, védett adózókig, az egész vizsgálatot leállították.
Pedig a probléma létezik, Horváth szerint ezt maga Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter is beismerte. Vargához az LMP két képviselője írt kérdést, válaszában pedig a miniszter elismerte, volt információjuk arról a gyanúról, hogy a legnagyobb áruházláncok polcain áfacsalásból származó termékek sorakoznak.
Folyt vizsgálat is, összesen hét multinacionális nagyvállalat neve merült fel, a további vizsgálat során pedig 49 beszállítóról merült fel a gyanú, hogy adót csalhatnak. Mindebből a NAV-nál azt a következtetést vonták le, hogy a multinacionális láncok részvétele a csalásokban nehezen bizonyítható. Ráadásul Varga válasza szerint a láncok közvetlen beszállítói kifogástalan adózók. A csalás meg ha történik, a láncolat alsóbb szintjén megy végbe, amihez az érvelés szerint semmi köze a nagy cégeknek. Horváth szerint erre fel tagadták meg a vizsgálatokat 2010 végén.
És ezért fordulhat elő az, hogy a kiemelt adózók ellenőrizetlenek maradnak. Az egykori ellenőrzési szakkoordinátor szerint olyan filozófia érvényesül a NAV-nál, hogy feltételezik azt, hogy ezek a nagy áruházláncok eleve jogkövetően járnak el, és arról sosem tehetnek, ha esetleg a beszállítóik áfát csalnak. Miközben ha kisebb tételben játszó vállalkozó beszállítójáról merülne fel hasonló gyanú, azonnal vizsgálat indul az összes szereplő ellen.
Diszkriminatív rendszer működik, ami a nagy cégeket védi meg a vizsgálatoktól.
Pedig mi más lenne a közvetlen érintettség, ha nem az, hogy tömegével találhatjuk meg adócsaló beszállítók termékeit a nagy áruházláncok üzleteiben.
- kérdezte Horváth. Aki a hét céget nem nevezte meg, mert ő sem ismeri a pontos listát. Információi szerint a legnagyobb árbevételű láncokról van szó, van köztük magyar és külföldi tulajdonú cég is. A volt szakkoordinátor arra kérte az újságírókat, közérdekű adatigénylésként próbálják megtudni, melyik hét vállalatról van szó.
Olyan módon elfertőződött a gazdaság, és olyan módon elterjedt egy csalási kultúra a társadalomban, hogy az már mindent rombol ebben az országban.
- mondta el Horváth, aki szerint Varga válasza valójában erre a fertőzöttségre volt bizonyíték.
És miközben a kormány a multinacionális cégek ellen vív szabadságharcot, nem érteni, mik lehettek a NAV vezetői számára a szakmai indokok, amiért nem folytatták le vizsgálatokat a legnagyobb multicégekkel szemben.
Pedig több kollégájával együtt folyamatosan jelezték, hogy gond van. De hiába érkezett sok helyről jelzés, évek óta nem történt semmi. Az Állami Számvevőszéknek lenne lehetősége lépni az ügyben, de csütörtökön megint nem jött össze a meghallgatás, mert az ÁSZ elnöke és a Fidesz képviselői is bojkottálták az ülést.
A sajtótájékoztatón megjelent Vágó Gábor, az LMP képviselője is, aki arról beszélt, hogy az ÁSZ-nak nem csak lehetősége, hanem 2013 januárja óta kötelessége is lenne, hogy vizsgálatot indítson, ha diszkriminatív vizsgálati eljárás gyanúja merül fel. Ráadásul a napokban előkerült az ÁSZ egy 2009-es ellenőrzési terve, amiből kiderült, hogy tervezték vizsgálni ezeket az ügyeket. Arról azonban sehol semmi feljegyzést nem találni, hogy ebből miért nem lett semmi. A pártnál most erre is választ várnak.
Vágó szerint a Fidesz-MSZP nagykoalíció kiüresítette a parlament ellenőrző szerepét, és ezért lehet az, hogy a képviselők most üzleti körök visszaélésééihez asszisztálnak, akik szabadon csalhatnak adót, miközben a NAV azok ellen a kiskereskedők ellen indít razziát, akik önhibájukon kívül nem tudták még beszerezni az online pénztárgépeiket.
És eközben meg a Fidesz arra hivatkozva akadályozza meg a vizsgálat lefolytatását, hogy előbb konkrétumokat szeretnének látni. Miközben konkrétumokat meg persze csak egy vizsgálat eredményezhetne. Vágó szerint is azt látni, hogy a kormánypárt abban bízik, hogy majd az ünnepekkel elfelejtődik az egész ügy, és leül körülötte az érdeklődés. Ezért a jövő héten az LMP alternatív vizsgálatot fog indítani, és mindenkit kérdésekkel fognak bombázni, akinek az ügyben válaszadási kötelezettsége van.
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.