A dívák dívája
____simple_html_dom__voku__html_wrapper____>
Joyce DiDonato novemberben budapesten tartott egy dalestet. Ő korunk egyik legnagyobb dívája. Cecilia Bartoli 2011-es budapesti fellépései óta nem volt Magyarországon ilyen finomra csiszolt hangú mezzo-szoprán. Fellépése volt a Müpa idei műsorának ékköve.
Fáy Miklós a következőképpen fogalmaz a koncertről:
"Amit láttunk, az közel volt a tökéleteshez. Ahogy DiDonato bejött, az ember azt érezte, így kell bejönni. A ruhája Vivienne Westwood, piros selyem, ott takar, ahol kell, és ott erősít, ahol jó. A frizurája feltornyozva a feje tetején, hogy királynői legyen, korona helyett hajkorona, és ahogy megszólal, az a kifinomult énekes kultúra és a szép hang együttes támadása. Nincs rajta fogás, nincs mit kifogásolni. Mindegy, mit énekel, annyira jó, de persze nem mindegy, hogy mit énekel.(...) Joyce DiDonato meg tényleg mindent tud, gyorsat, lassút, laza koloratúrákat, amelyeket csak mintha elengedne, mintha kezdettől, készen ott volnának benne, csak hagyni kell, hogy elrepüljenek, és a súlyos, lassú áriákat, ahol koncentrálódik az erő, ahol a szünetektől halálra válik a hallgató."
Sajons a szigorú házszabájok miatt, csak a dedikálás során tudtuk lencsevégre kapni. A hangversenyen előadott darabok többségében szerencsére meghallgathatóak online. Például:
Kommentek
Közösségünk messze túlnyomó többségének jószándéka és minden moderációs igyekezetünk ellenére cikkeink alatt időről-időre a kollégáinkat durván sértő, bántó megjegyzések jelentek meg.
Hosszas mérlegelés és a lehetőségeink alapos vizsgálata után úgy döntöttünk, hogy a jövőben a közösségépítés más útjait támogatjuk, és a cikkek alatti kommentelés lehetőségét megszüntetjük. Közösség és Belső kör csomaggal rendelkező előfizetőinket továbbra is várjuk zárt Facebook csoportunkba, a Közértbe, ahol hozzászólhatnak a cikkeinkhez, és kérdezhetnek a szerzőinktől is.