A Kommerszant hétfői számában jelent meg a hír, ami szerint oroszországi sugárzásának betiltásával fenyegették meg a CNN amerikai hírtelevíziót az orosz parlament felsőházában egy világháborús emlékművön való gúnyolódás miatt.

Moszkva felháborodását a CNN-nek az a múlt csütörtökön közölt, azóta visszavont összeállítása váltotta ki, amelyet A világ legrondább emlékművei címmel közölt internetes oldalán az amerikai hírtelevízió. Ebben 11 emlékművet soroltak fel, köztük Oscar Wilde londoni és II. János Pál római szobra mellett az az alkotás is szerepel, amit még 1971-ben emeltek a fehéroroszországi Bresztben, az ottani erőd hős védőinek emlékére.

A Bátorság elnevezésű kőkolosszus egy elszánt arcú férfi sziklába zárt felsőtestét ábrázolja. A CNN összeállításának szerzői durván élcelődtek az emlékművön. A hírtelevízió utólag bocsánatot kért a normáival összeegyeztethetetlen és "akaratlanul is támadó" anyag miatt, aminek a szerzője a tévé szerint csak humorosan akarta ábrázolni a világban található emlékműveket.

A náci Németország hadserege a Szovjetunió megtámadásának első napján, 1941. június 22-én körülzárta a breszti erődöt. Az ott harcoló határőrök csaknem egy hónapon át kitartottak a túlerővel szemben, s az ostromot csak néhányan élték túl.

Az amerikai hírtelevízió moszkvai irodavezetőjét a múlt pénteken bekérették az orosz külügyminisztériumba. A tárca elítélte a breszti erőd védői elleni akciót.

Igor Morozov, az orosz parlament felsőházának külügyi bizottsági tagja már be akarta tiltatni az amerikai hírtelevízió oroszországi sugárzását. A Kommerszant tudomása szerint ezt könnyen elérhetik, ugyanis a CNN mindeddig nem kapott sugárzási engedélyt az országban. Az orosz szabályozás szerint ehhez előbb nyilvántartásba kellene vetetni az amerikai hírtévét, de a médiatörvény tiltja külföldi vagy külföldi többségi tulajdonú médium regisztrálását.

Az orosz állami médiafelügyelet (Roszkomnadzor) illetékese a lapnak elmondta, hogy a CNN adásait az NTV plusz nevű kábelszolgáltató sugározza. Vagyim Ampelonszkij hozzátette, hogy a sugárzás megszüntetése szerinte jogilag kétséges, hiszen a botrányt okozó emlékmű-lista nem adásban, hanem a hírtévé internetes oldalán jelent meg.

A Kommerszant cikke kitért arra is, hogy január vége óta a Dozsgy nevű orosz ellenzéki televízió is támadások kereszttüzében áll, mert azt kérdezte nézőitől, szerintük nem kellett volna-e inkább feladni a német hadsereg és szövetségesei által majdnem három évig (1941 szeptemberétől 1944 januárjáig) ostromlott és kiéheztetett Leningrádot, hogy több százezer ember életét megmentsék.

Az egyetlen függetlennek számító tévével azóta valamennyi kábelszolgáltató felmondta az együttműködést, így azt a megszűnés fenyegeti. (MTI)