Az EnergiaFocus érdekes energiapolitikai cikkben fejtegeti, hogy az oroszoknak gazdaságilag miért (is) jöhet jól a Krím-félsziget megszerzése.

Az orosz Gazprom – ami éppen az EU-tól való elfordulással nyert árkedvezménnyel fenyegeti Ukrajnát – és az európai beszállítók január 29-én írták alá azokat a szerződéseket, amik a Déli Áramlat Fekete-tengeri szakaszának vezetékeit biztosítják. A négy párhuzamosan futó, 931 km-nyi acélcső értéke kb. 1 milliárd euró. De lehet, hogy a Magyarországot is elérő gázvezetéknek új útvonalat találnak.

A csövek eredetileg a Fekete-tenger orosz, török és bolgár kizárólagos gazdasági övezeten haladnának át, kikerülve az Ukrajnához tartozó gazdasági övezetet. Ukrajna kizárólagos gazdasági zónáját a Krím-félsziget tolja ki, tehát a Déli Áramlatnak a tengeri vonzáskörzetét ki kéne kerülnie, hogy az orosz gáz független legyen Ukrajnától, a legnagyobb tranzitországtól.

Csakhogy az oroszok megszállták a Krímet, a Krími Autonóm Köztársaság vezetése felkérte Oroszországot a „béke fenntartására”, és március 30-án népszavazás lesz a terület hovatartozásáról, így ha az orosz többség nyer, a Krím elszakad Ukrajnától.

Azaz a vezetéknek sem kéne akkorát kerülnie. Ezzel pedig 200-300 km-t lehetne megspórolni a drága tengeri vezeték építésén. De vajon a költségcsökkentés megéri-e? Hiszen az új tervek elkészítése és az építkezés csúszása többletkiadásokkal járna, ráadásul az elszakadás feszültséget okozna a Krímben, ami pedig biztonsági fenyegetést jelentene a gázvezetékre nézve.

Plusz a krími beavatkozás miatt változhatnak Brüsszel és Moszkva diplomáciai kapcsolatok, ami miatt ki tudja, milyen akadályok kerülhetnek még a vezeték építése elé. (Az Európai Bizottság már a konfliktus előtt megírta Moszkvának is Budapestnek is, hogy a Déli Áramlat tervezett formája sérti az EU-s jogot.)

A gázvezeték tengeri szakaszának építése őszig nem kezdődik el, tehát a tervek még módosíthatók.