Szergej Lavrov orosz és John Kerry amerikai külügyminiszter egyetértettek abban, hogy segíteni kell az ukránokat a február 21-én Kijevben aláírt válságrendezési megállapodás teljesítésében. "Meg kell teremteni a párbeszédhez szükséges légkört, a fenyegetések és ultimátumok közepette nagyon nehéz azokkal a becsületes megállapodásokkal foglalkozni, amelyek később segítenek az ukrán népnek megszilárdítani a helyzetet."

Legalábbis ezt nyilatkozta a párizsi találkozó után Lavrov. A Guardian amerikai forrásai szerint ugyanakkor szó sem volt megállapodásról, és ez addig nem is lehetséges, amíg az ukrán kormány ebben közvetlenül részt nem besz. A találkozó ugyanis úgy ért véget, hogy Lavrov nem találkozott az ukrán küldöttel.

John Kerry később arról beszélt, nem is szerepelt a tervek között az orosz-ukrán találkozó. Szerinte sikerült haladást elérni a mai találkozón.

Az említett február 21-én francia-lengyel-német és orosz közvetítéssel elért megállapodást Viktor Janukovics, a Moszkva által továbbra is törvényes, de február 22-én a kijevi parlament által leváltott ukrán elnök, valamint  három ukrán ellenzéki vezető: Vitalij Klicsko, az Udar (Ütés) párt elnöke, Arszenyij Jacenyuk, a Haza párt később ügyvivő kormányfőnek megválasztott parlamenti frakcióvezetője, valamint Oleh Tyahnyibok, a Szvoboda párt elnöke írta alá.

Ennek alapján Janukovics belement a decemberre tervezett előrehozott elnökválasztásba, és abba, hogy koalíciós kormányt hoznak létre tíz nappal később Ukrajnában. Az egyezség szerint az országban visszatérnek a 2004-es ukrán alkotmányhoz, amely csökkenti az államfő hatalmát és egyúttal növeli a törvényhozásét és a kormányfőét.

A NATO közben bejelentette, hogy számos együttműködési programot felfüggeszt Oroszországgal. Anders Fogh Rasmussen főtitkár szerint erre azért van szükség, mert Oroszország továbbra is megsérti Ukrajna szuverenitását és területi épségét, valamint saját nemzetközi kötelezettségvállalásait.

Felfüggesztik az első közös NATO-orosz missziónak a tervezését, amely a szíriai vegyi fegyverek semlegesítését végző amerikai hadihajó védelmét szolgálná. Ez Rasmussen szerint nem hátráltatja a svegyi fegyverek megsemmisítését, csak azt jelenti, hogy az oroszok nem vesznek majd részt az amerikai hajó védelmében.

A NATO azt is elhatározta, hogy mostantól nem tartanak szakértői szintű egyeztetéseket az oroszokkal.

"Ezeknek a lépéseknek világos az üzenetük: Oroszország magatartása következményeket von maga után"

- mondta Rasmussen Brüsszelben.

A nagyköveti szintű egyeztetés fórumát ugyanakkor továbbra is életben tartják.

"Fenn akarjuk tartani a politikai párbeszédet"

Rasmussen csütörtökön Brüsszelben találkozik Arszenyij Jacenyuk ukrán miniszterelnökkel. (MTI/Guardian)