Ha most kéne tippelnem, hogy kijutunk-e az európai csoportok legkönnyebbikéből a 2016-os Európa-bajnokságra, akkor nyilván azt mondanám, hogy nem, de ez nagyjából teljesen mindegy is. Mert addig lesznek felejthetetlen pillanataink.

Nem a pályán, hanem azon kívül. Köszönet érte annak, aki megtalálta, sőt alkalmasnak találta Pintér Attilát a magyar válogatott kispadjára, akiről egy dolgot lehet tudni, hogy szereti megszervezni csapata védekezését, ezt több-kevesebb sikerrel megy neki, ha nem, akkor a játékosok nem tartják be a taktikai utasításokat. Hogy Pintér mindenkori csapata mit akar kezdeni a labdával, arról eddig még nem derült ki az égvilágon semmi, de fiatal edzőről beszélünk.

És Pintérrel mintha azonnal visszatért volna a 80-as évek. A szövetségi kapitány komikus összetartásokat rendelt el a játékosoknak, aminek ki tudja mi értelme van, ha a külföldön játszókat ezekre természetesen nem engedik haza. Maga Pintér mondta a hétvégén,

 "Voltam olyan mérkőzésen, amely egyáltalán nem tetszett, mert azokat az alapvető mozgásokat nem csinálták meg, amiket a válogatottban is gyakoroltunk".

Az óriási taktikus pedig mindezek után 35 fős kerettel készült a világbajnoki döntőre a finnek elleni barátságos meccsre. Az összetartások ellenére a játékosok még a meccs napján sem tudták, hogy kiket nevez Pintér szöv. kap. a meccsre, ki lesz csere és ki kezd, és ki ül fel a lelátóra. Egy dolgot lehetett tudni, hogy Dzsudzsák Balázs lesz a csapat vezére.

Namost, ehhez képest Dzsudzsákról a következőket írta a Nemzeti Sport az értékelésében:

Akkor keveset profitálunk futballjából, ha védekezésre van kényszerítve. Kevésszer tudott a védelem mögé kerülni, de ez nem csak az ő hibája.

Viszont az egyik legjobb játékos - már ha ez értelmezhető kategória a tegnapi meccsen - az a Leandro volt, aki Pintér még a Fradi edzőjeként egyszerűen csak buzi brazilnak szólított.

Pintér a meccs előtt azt mondta, számára egyaránt fontos a játék és az eredmény is, szeretnék a közönséget kiszolgálni. Ebből lett a fogalom nélküli játék, és a vereség.

Pintér a következőket mondta a lefújás után:

Tizenöt év lemaradását lehetetlen egyetlen meccsen behozni.

1999 tényleg az egyik, talán az utolsó aranykora volt a magyar focinak, akkor még simán tudtunk hozni egy 0-0-s döntetlent Eb-selejtezőn Liechtensteinben.

Végül megköszönte a szurkolók támogatását, "Nagyon jó volt hallani, hogy támogatnak bennünket, úgy gondolom, hogy a szrukolók nagy része értékelte az erőfeszítéseinket, a nézők látták, hogy győzni akarunk".

Tényleg csak annyi, hogy a meccs végén óriási füttykoncert volt.

Kár lenne már most feladni a még el sem kezdett selejtezőt, de mindannyian tudjuk, hogy ez a csapat még csak most alakul, és igazán 2018-ra, 2020-ra lesz kész. Csak a türelem legyen meg.